Holop Szilvia: A gyermekbibliodráma alkalmazása az óvodáskorúaknál

Az óvodai nevelés egyik alapelve, hogy a gyermek találja meg a helyét a közösségben, váljon igényévé a csoporttal való együttműködés, empatikus odafordulás a társhoz, legyen segítőkész, képes legyen vigasznyújtásra, a társ megismerésére, azaz fejlődjön a szociális kompetenciája. A bibliai történetek által a Bibliából kicsengő mondanivaló kiváló alap a gyermekek fantáziájának kiélésére. Személyes üzenetként érkezik hozzájuk, ami élő módon szólítja meg a gyermekeket. A dramatikus cselekvés dialógust kezdeményez a gyermekek között, és bizalmon alapuló nyíltságot alakíthat ki. A játékban való részvétel segítségével élő valóság lesz számára a tanított bibliai szöveg, azaz, nem csak hall róla, hanem a szerepbe bújásnak köszönhetően meg is éli azt, annak minden szépségét és nehézségét, a játékban megjelenő érzelmeket.

A bibliodráma fogalma és jellemzői
A bibliai történetek olyan történetek, amelyek – akárcsak a mesék – a személyiség legmélyebb rétegeit (tudatos és tudattalan, lelki-szellemi-akarati, értelmi és érzelmi személyiségszintek) érintik meg, segítenek a világ, az élet titokzatos folyamatai közötti tájékozódásban, értelmezik az ember és Isten kapcsolatát. A bibliai történeteknek van egy minden más történettől eltérő sajátossága: eredeti szándéka és célja Isten kijelentésének szövegbe foglalása. A bibliai történet szent történet – annak minden vonatkozásával együtt. Szent, mert az önmagát kijelentő, az önmagát bemutató Isten történetéről szól, és szent, mert a történet célja nem önmagában van, hanem eszköz az ember Istenre találásában. Nem azért nem mese, mert ez igaz, az meg hamis, hanem azért nem mese, mert műfaját tekintve Isten önkijelentésének része. Viszont azt is kimondhatjuk, hogy nagyon is beszélhetünk meseszerű hatásokról a bibliai történetek hallgatása közben. Van valami, ami nagyon is elválaszthatatlanul összekapcsolja a mesét és a bibliai történetet, ez pedig nem más, mint maga a történet. Sőt, Isten önkijelentése is egy történet. Ha a bibliai történetek alapvetően nyitott történetek is, az azonosulást segítheti a belső dinamika kidolgozása. A történetnek van bevezetése, majd következik a konfliktus kibomlása, a történet belső csúcspontjainak szemléletes bemutatása, végül a történet nyugvópontra jutása (Bodó, 2010, 9).
A bibliodráma szóban – mint minden „biblio“-val kezdődő elnevezésben – a görög „biblio“ előtag a „könyv“-re utal, mégpedig bármilyen könyvre. A bibliodrámának azt a fajtáját, amelynek kimondott célja a Biblia szövegeinek és történeteinek feldolgozása, akár bibliadrámának is nevezhetnénk, de mi, elsősorban német hatás miatt, a bibliodráma szót használjuk. A bibliodráma egyik legalapvetőbb vonása, hogy lehetőséget ad a játékosnak saját élethelyzetének, élettörténeti eseményeinek összekapcsolására a bibliai történetek szereplőivel, valamint a szöveg tanításával. A bibliodramatikus megközelítés másfajta utat kínál a Bibliához, mint a szövegkritikai elemzés, a tudományos vizsgálódás, egy előadás hallgatása vagy a szöveg mondanivalójának közös megkeresése bibliaóra keretében – mivel a személyes átélés, megtapasztalás útját kínálja (Nyári, 2008).
A bibliodráma módszertanának ismertetése előtt tudatosítanunk kell, hogy a bibliodrámában egy több ezer évvel ezelőtt született történetet aktualizálunk úgy, hogy a megírás során rögzített általános tapasztalatok válnak személyessé a játék során. A bibliodramatikus játékban nagyobb a szereplő résztvevők szabadsága a választott szerepben – akár el is térhetnek a megírt történettől.

A bibliodráma fázisai
A bibliodráma folyamatában is három jól elkülöníthető fázist különböztetünk meg: a bemelegítés, a játék és az integráció szakaszát. A középpontjában pedig a bibliai történet dramatikus megjelenítése, azaz annak életre keltése áll. A történet kiválasztásakor csoportdinamikai helyzetből vagy a csoport aktuális igényéből indulhatunk ki. A bemelegítés feladata a csoporttagok megérkezése, megismerése és a történet előkészítése. Hatékony eszközök használatával előkészítjük a bibliodráma témáját. A bibliai szöveg és a személyes élmény közös pontjának megtalálása szintén a mélyítés eszköze. Ilyen lehet akár az is, hogy a témának megfelelő szimbólumot választunk, amelyek lehetnek tárgyak vagy akár rajzok is. A vezetőnek meg kell éreznie, mikor keletkezik akkora feszültség a bemelegítő játékok során, hogy az már akadályozza a játékkészséget. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/6. (februári) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .