Hajduné László Zita: Az atlétikai futások oktatás módszertana az általános iskola alsó tagozatán

Az atlétika mozgásanyagát tekintve az ember természetes alapmozgásaira épül. A futás helyváltoztató ciklikus mozgás, amely kisgyermekkorban nem sokkal a járás megtanulása után alakul ki, ezért már kisiskoláskortól oktatható. A futás egy lépéspárja alkot egy keresztezett ciklikus mozgást, ahol az ellentétes kar és láb egy irányba mozdul el egyszerre. A kisiskolások életkori sajátosságainak és a szenzitív időszakok (1. táblázat) figyelembe vétele mellett ennek megfelelő színvonalon és eszközök használatával kell oktatni. A futás az egyik leggyakrabban használt általános, valamint sportági és speciális mozgásforma. Az atlétikán kívül számos sportágban is megjelenik mint helyváltoztató mozgás, lendületszerzés és edzéseszköz.

1. táblázat. A motoros képességek optimális fejleszthetősége az életévek szerint. (Martin, 1989 után módosította: Harsányi)

Forrás: http://www.erkeliskola.hu/files/melleklet1.pdf

Az alsó tagozatos iskolai testnevelés atlétikai mozgásanyagának feldolgozása – elsősorban az első két osztály képzési anyagában – kifejezetten a játék mint a legtermészetesebb mozgásos tevékenység áll. A sok mozgásos futójáték során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. Az alábbiakban ismertetném a korosztályra vonatkozó játékos mozgásformák alternatív lehetőségeit, ennek nevelési-oktatási céljainak megvalósítását:

Futójátékok:
– a futás helyes, technikailag jól alkalmazható végrehajtási módjának elsajátítását szolgálja;
– a természetes, kötetlen futás jellemzi, amely iram és irányváltoztatással és egyéb feladatmegoldásokkal kapcsolható össze;
– fejleszti a gyorsaságot, az állóképességet, a gyors koordinációt;
– kedvezően hatás érhető el a vérkeringésre, a légzésre egyaránt;
– együttes- vagy csoportos foglalkoztatási formában alkalmazható;
– végrehajtható eszközzel és eszköz nélkül;
– egybeköthető akadályok leküzdésével, variálásával növelhető a terhelés intenzitása;
– felhasználási lehetőségük: bemelegítés, ismeretszerzés, gyakorlás, alkalmazás, képességfejlesztés;
– szabadban is végezhető mozgásformák.

Fogójátékok:
– a tevékenység tartalma gyors tempójú mozgás, mellyel a gyors indulás, a gyors haladás, a gyors megállás és az irányváltoztatás egyaránt megvalósítható;
– támadásból és védekezésből áll;
– a fogójátékban minden játékosnak szerepe van;
– meghatározott területen folyik; összefügg a tanulók képességével, számával és az alkalmazott mozgáselemmel;
– alkalmas a gyorsaság, a térérzékelés, az állóképesség, a helyzetfelismerő képesség és a gyors koordináció fejlesztésére;
– az együttes- vagy csoportos foglalkoztatási formában alkalmazható.

Sorversenyek:
– csapatjáték, melyben a résztvevők egyszerre tevékenykednek;
– a csapattagok a felálláskor együtt végzik a feladatot vagy feladatsort – ennek teljesítése után visszakanyarodnak a kiinduló helyre egymás mögé állva;
– a tantervben szereplő minden ciklikus és aciklikus mozgás elemet fel lehet használni;
– végrehajtható eszközzel és eszköz nélkül;
– a kiinduló és befejező helyzet minden játékban meghatározott;
– formái: kijelölt távolságra, kerüléssel;
– értékelés minden egyes elvégzett feladat után történik;
– a távolság meghatározása a tanulók felkészültségétől függ.

Váltóversenyek:
– csapatjátékok közé sorolható, a felállás sorrendjében a csapattagok egymás váltásával hajtják végre a meghatározott feladatokat;
– a váltás mindig a kiinduló vonalnál történik;
– a váltás módja előre meghatározott;
– aki a feladatot befejezte, mindig az utolsó helyre áll be;
– formái: eszköztovábbítással, kerüléssel, szemben álló oszlopokkal, körben;
– értékelés minden egyes elvégzett feladat után történik;
– a távolság meghatározása a tanulók felkészültségétől függ.

Azokon a tanórákon, amelyeken az atlétika oktatása folyik, az órák fő- és befejező részének kiegészítéseként kapcsolódjon az eredeti anyaghoz. Az atlétika természetes mozgásformáival, jelen esetben a futások épüljenek be a tanmenetbe, egyfajta alapot ad az iskolai testnevelés terén, hiszen ezek a mozgások transzferhatásuknál fogva a sportjátékok oktatásánál a későbbiek folytán felhasználhatók. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/8. (áprilisi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .