Tehetségek: Vojtek Lili

„Hatéves lehettem, amikor írtam egy „verset“ egy nagyon beteg néniről, amelyet mélyen meghatva olvastam el a környezetemben lévő embereknek. Ők csak nehezen tudták visszatartani a nevetésüket… Erre írtam egy másik verset az emberi közönyről… Szerintem ezzel kezdődött minden!“ – vallja Lili az írással való első találkozásáról. Nagyjából az irodalommal való szerelembe esésével egyidőben értintették meg más művészeti ágak is: szintén hatévesen kezdett el hegedülni, ill. festéssel foglalkozni, tavaly záróvizsgázott kitűnő eredménnyel mindkét szakon a művészeti alapiskolában.
Az idei tanévben a pozsonyi Duna utcai gimnázium elsős diákja volt. Gimnáziumi sikereinek sorát a XII. Országos Esszéíró Pályázaton elnyert fődíjjal kezdte. Tagja volt annak a csapatnak, amely megnyerte a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara által szervezett Legere országos irodalmi versenyt. Részt vett a Szép Magyar Beszéd és a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos elődöntőin, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy számára az igazi terep az írás. A Magyar Nemzeti Galéria középiskolások számára meghirdetett Képtári történetek – Parafrázisok című irodalmi pályázatára készült versét a zsűri a tíz legjobb alkotás közé választotta, a költemény az ihlető festmény, Lossonczy Géza Tisztító nagy vihar című képe mellett lesz olvasható egy éven keresztül a galériában. A közönségszavazáson a vers a 2. helyen végzett. Népi hagyományaink című munkája pedig bekerült a Rákóczi Alapítvány által meghirdetett pályázat győztes pályamunkái közé, így Lili résztvevője a 23. Magyarságismereti Mozgótábornak. Ezenkívül az Expert országos műveltségi versenyen megszerezte az EXPERT címet, az angol nyelvi olimpia körzeti fordulójában a 3. helyen végzett, részt vett a Shakespeare Memorial angol szavalóversenyen, ill. csapatban bejutottak a bibliaverseny országos fordulójába.
Lili rengeteget olvas, imádja Adyt és Dickenst, Lee Masterst és Szabó Magdát, viszont nem szereti Szabó Lőrincet. Falja a régi filmeket, igyekszik mindent megtudni róluk. Érdekes egyéniség, sokoldalú tehetség, akinek fejlődését, pályáját egyengetni, irányítani, formálni izgalmas feladat és kihívás a tanár számára. Végtelenül szerény, amikor megkérdeztem tőle, melyik eredményére a legbüszkébb, azt válaszolta: arra, hogy sikeresen, kitüntetett eredménnyel befejezte a gimnázium első évét! Lili, mi pedig Rád vagyunk nagyon büszkék!

Kulcsár Mónika

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/5. (januári) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .