Szijártó Adrienn: S.T.A.R. momentek beszédeinkben

Technikák és játékok az előadások emlékezetesebbé tételéhez

Előadóként kiállva a színpadra szeretnénk kitűnni, szeretnék, ha az üzenetünk megértésre, elfogadásra, befogadásra vagy éppen továbbadásra kerülne. Ehhez szükségünk van arra, hogy a beszédben elhelyezzünk egy-egy olyan pillanatot, amely könnyen felidézhető, izgalmas és a közönség, ha csak arra az egy apró momentumra emlékszik, az már magával hozza az előadás lényegi üzenetét is. Ezek a pillanatok nem a spontaneitás pillanatai. Gondosan megtervezettek és a közönség érzelmeit vonják be. Nancy Duarte, amerikai kommunikációs szakértő az ilyen pillanatokat S.T.A.R. moment-nek (Something They’ll Always Remember) hívja: valami, amire emlékezni fognak. A logikai meggyőzésen túl ugyanis szerinte is fontos feltétele az emlékezetességnek, hogy az előadásunkkal az érzelmekre is képesek legyünk hatással lenni. Az érzelmek váltják ki a téma iránti kötődést és elköteleződést, az előadó és közönség egymáshoz kapcsolódását.
A következőkben három olyan eszközt és azok lehetséges felhasználási módját mutatom be, amelyek segítséget jelenthetnek a maradandó pillanatok létrehozásában.

I. MEGDÖBBENTŐ STATISZTIKA
A statisztikákat a racionális érvelés egy fontos eszközének tekintik. A statisztikák bizonyított adatokat jelentenek, amelyek a beszélő hitelességét, szakmai kompetenciáját támaszthatják alá. Ezért is találkozunk gyakran számszerű adatokkal a különböző előadásokban. Azt a funkcióját, hogy az adatokkal az érzelmekre is hassunk, hogy ezáltal erősítsük az üzenetünket, már kevesebben fedezték fel. Pedig a meglepő, izgalmas, jól beágyazott statisztikák képesek a megdöbbentésre, a sokkolásra, az emlékezetbe való bevésődésre. Az adatok ábrázolása nem az adatokról szól, hanem az adatok mögött rejlő tartalomról, üzenetről. Fel kell ehhez ismerni azt, hogy valójában az előadásunk értékét nem maga a beemelt adat fogja erősíteni, hanem az a mód, ahogyan képesek vagyunk egy statisztikát interpretálni. Az előadó feladata, hogy beillessze az adatot az üzenet kontextusába, és megmutassa annak jelentőségét a közönség számára. Ehhez a következőkre van szükség:

1. Tegyük érthetővé
Az adatokat példák segítségével tegyük szemléletesebbé, érzékelhetőbbé.
Az UNICEF a légszennyezettség gyermekekre vonatkozó káros következményeire hívja fel a figyelmet egy videójában. Delhiben a légszennyezettség egy köbméter levegőben kimutatható 2,5 mikrométernél kisebb, finom porszemcsék mennyiségét kifejező összértéke 448 mikrogramm – ez egy átlagos nézőnek, aki az UNICEF munkája iránt érdeklődik, nem mondhat túl sokat. Ezért ezt az adatot formálták át az UNICEF szakemberei a következőképpen: „olyan szennyezett a levegő Delhiben, mintha egy kisgyermek napi 25 szál cigarettát szívna el.” – Ez a példa máris szemléletesebben mutatja, milyen súlyos a probléma, és az adatot a kontextusra, a gyerekekre vonatkoztatták.

2. Tegyük emberléptékűvé
Sokszor egy-egy adat emberi ésszel szinte felfoghatatlanul nagy vagy éppen kicsi. Keressünk olyan példákat, amelyek láttatják velünk ezeket a mennyiségeket.
Az Egek ura című amerikai film főszereplője azt szeretné érzékeltetni, hogy milyen sokat utazik a munkája miatt, így a következő példát mondja: Az elmúlt évben 350.000 mérföldet tettem meg…” A Hold 250.000 mérföldre van a Földtől.

3. Tegyük összehasonlíthatóvá
Egy adat sokszor a másik adathoz viszonyítva nyeri el jelentését. Így látjuk, milyen irányú és méretű változást történt.
Bence 1,4-es bizonyítványa dicséretes. De talán még dicséretesebb, ha tudjuk, hogy előző évben 2,4-es átlaggal végzett.
Bármelyik technikát használjuk, nagyon fontos ügyelni arra, hogy mindig olyan eszközökkel, példákkal támasszuk alá vagy színesítsük beszédünket, amelyek építenek a közönség meglévő tudására, és amelyek a téma és az üzenet szempontjából is relevánsak.

Játék az adatokkal
Bármilyen statisztikát, adatot megadhatunk, amelyeket különböző beszédszituációkban kell interpretálniuk. Például ha a falunk 2 hektár közösségi kerttel gyarapszik, hogyan helyezi kontextusba ezt a polgármester, ha a falu férfi tagjaihoz beszél (esetleg focipályához hasonlítja), vagy ha idősekhez, ovisokhoz beszél. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/9. (májusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.