Beták Norbert: Robotika az oktatásban

Az élményszerű tanulás és tanítás különböző típusai manapság a pedagógia leginkább elfogadottabb és talán legkevésbé vitatott módszerei közé sorolandók, melyek magát a fejlődést az empirikus behatások és átélt impressziók függvényeként határozzák meg. Az emberi természet eredendően a tapasztalatszerzést létesíti előnyben, kívánja a megélés folyamatát és szomjazik a személyes élmények iránt. Tetteit főképp a kíváncsiság és megismerés vezérlik, melyek célja az önnönmagát körülölelő világ felfedezése, beleértve jellemi sajátosságainak, valamint személyiségének minél részletesebb és pontosabb, saját maga előtti felfedését. Az egyénben megjelenő individuális célok a mozgatórugói a cselekvésnek, melyek bár alkalmazkodhatnak magasabb elképzelések, ideák és célkitűzések rendszeréhez, mindig az adott belső késztetés megvalósításából erednek. Vallotta ezt egykoron a XX. századi reformpedagógia egyik elméleti megalapozója is, John Dewey. Pragmatikus teóriájából született a napjainkban oly gyakran használt projektmódszer, de megannyi egyéb tanulási és tanítási metódus táplálkozik elméletéből. Bár a konstruktív tanulásszemlélet jegyeit nem feltétlen kölcsönző – sőt sok esetben nélkülöző – pedagógiáról beszélhetünk, mégis a gyakorlati jellegéből adódóan, és az ismeretszerzési készségekre való hangolódásának köszönhetően aktív és egyben nagyon hatékony tanulási környezetet képes kialakítani. Ez az alapja annak az oktatási platformnak, mely leginkább kedvez a gyakorlatias jellegű tantárgyak tanításának is. Bár feltehetnék a kérdést, mely az a tárgy, mely kizárólag elméletiséget és abszolút passzivitást igényel a hallgatóktól, tanulóktól.
Írásomban egy újszerűnek mondható eszköz tanulási, ill. tanítási közegben való alkalmazását szeretném alátámasztani és boncolgatni. Nem a tanórába történő módszertani bevonásának rejtelmeiről szólok, még ha a jó gyakorlat megosztását a szűkebb vagy tágabb értelemben vett tanárközösséggel szintén célomnak tartom. Néhány olyan érvet gyűjtöttem össze, melyek igazolják a robotok iskolákban való megjelenését. Igyekeztem működtetésüket nem leszűkíteni egy adott szintű vagy típusú iskolarendszer keretei közé – ez által is próbáltam rámutatni egyetemes felhasználhatóságukra és azon javaikra, melyeket véleményem szerint bármely iskolapad magáénak tudhat. A bevezetőben leírtak röviden említik és egyúttal jellemzik azt a pedagógiai megközelítést, mely a robotokkal történő munka lényegét alkotják. A problémamegoldó és cselekvésre ösztönző magatartás a legkedvezőbb az ilyen oktatási formánál tehát a diákokat nem ingerszegény miliővel kell körülvenni, hanem olyan feladatokkal ellátni, melyekkel saját maguk fejleszthetik készségeiket.
Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít a LEGO robotok oktatási területen történő implementálása, bár a külföldi kitekintés e területen is nagyobb tapasztalatokra enged következtetni, beleértve akár a magyarországi gyakorlatot is. Több szempontból is átgondolt és magas szinten kialakított tanulási eszközökről van szó. Olyanokról, melyek használatával játszva fejlesztjük diákjainkat, s a játék fogalmának felbukkanása itt igencsak mérvadó és fontos. Hiszen melyik gyerek ne szeretne játszani, játszva tanulni, kissé megfeledkezve a néha görcsösnek tűnő tanulás folyamatáról, és előtérbe helyezni azt a fajta szórakozást, mely egyidejűleg fejleszt is…? Egyszerűnek tűnhet a képlet, viszont a megoldás komoly odafigyelést, előre megtervezett koncepciókat és kellő szakmaiságot igényel. Az eredmény viszont kecsegtető s fáradalmakat felülmúló, gondolván csak az együttműködő csapatmunka kialakításának lehetőségére, az ebből következő szociális készségek előmozdítására, az alkotókészség és kreativitás gyakorlásából származó előnyökre, a mérnöki gondolkodásmód fejlesztésére, vagy más egyéb olyan területre, mely jelen korunk és valószínűleg az elkövetkezendő jövő számára is fontos lesz majd.(…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/10. (júniusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.