Borbély Diana – Patai Ágnes: Hogyan alakul  a társadalom – ifjúság viszonya?

Recenzió: Karikó Sándor (szerk.): Az ifjúság a globális térben. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2016. 211 o.

A Karikó Sándor – a Szegedi Tudományegyetem elismert és nagy szakmai tekintélynek örvendő professzora – által szerkesztett igényes tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia mellett működő Alkalmazott Filozófiai Társaság kilencedik köteteként jelent meg a 2016. április 29-30-án megrendezett tartalmas tudományos konferencia kimeneteként. Az olvasó egy modern megközelítésű és aktuális szemléletű kiadványt kaphat ezáltal kézhez. A tanulmánykötet fontos helyet tölt be a szakirodalomban, hiszen a társadalom és ifjúság viszonyát vizsgálja, annak gazdasági, politikai, kulturális, demográfiai, életmódbeli okait és következményeit is megvilágítva lokális és globális szempontokra kitekintve. A szakmai közönség számára hozadéka az is, hogy a szerzők az „ifjúság“  témát a filozófia mellett a pszichológia, pedagógia, etika, esztétika, ifjúságszociológia és kommunikációelmélet felől is megközelítik.
A kötet címe és témaválasztása már első pillantásra magára vonja az olvasó figyelmét és elgondolkodtatja: vajon hogyan is értelmezhető az ifjúság és globális tér viszonya? Majd az egyes tanulmányokat olvasva, megérti, hogy a kötet az ifjúság helyzetét, sajátosságait taglalja, vizsgálja. A címbeli utalás a térszerkezet vonatkozásában pedig a lét szerkezetének hálószerű kapcsolódásaira vonatkozik. A gyorsan változó létszerkezet az ember tevékenységeit és radikális mozgásmegjelenéseit foglalja magába. Ezeket a változásokat és hatásokat pedig a  társadalmi háló lassan abszorbeálja. Ezáltal az egyéni létet sok minden befolyásolja: egy másik ember, adott közösség, stb. A szerzők ennek illusztrálására hoznak fel példákat a fiatalok globális világából, s ezáltal válnak kiemelten érdekessé a tanulmányok, hiszen mindegyik más szemszögből közelíti meg a témát.
A szerkesztő a bevezetőjében fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a globális tér folyamatainak innovatív megoldásait a fiatalok kezdeményezik, bizonyítva ezáltal azt a tényt, hogy a megújuláshoz újfajta szemléletmódra van szükség, melyet az új és újabb generációk képesek felszínre hozni. Kiemeli, hogy ezáltal a fiatalság tetemes arányban járul hozzá a globális térháló-szerkezeti változásaihoz.
A különböző tudományterületeken belüli filozofikus vonulatú és teoretikus feldolgozásokat az empirikus vizsgálódások egészítik ki, melyek közös érintkezési pontja az ifjúságot érintő és befolyásoló negatív tendenciák és ellentmondások miatti aggódás. A szerzők nemcsak a klasszikus értelemben vett problémák taglalására helyezik a hangsúlyt, hanem inkább a tudományos köztudatban megjelent, újonnan kialakult dilemmákat helyezik fókuszba, melyek újragondolása szükséges a kor függvényben.
A kötet négy fejezetre tagolódik, a tematikailag hasonló jellegű írásokat tömbösítve. Vitatja az ifjúság filozófiai és etikai kérdéseit, valamint az internetes világ hatásait, majd 1968 igézetének vonatkozásait taglalja. Végezetül pedig ifjúságszociológiai tanulságokat von le, empirikus kutatások alapján.
A szerkesztő – és vele egyetértve mi is – nemcsak az ifjúság körében dolgozó és munkálkodó szakembereknek, hanem akár a politika irányítóinak, sőt maguknak a fiataloknak is ajánlja ezt a kötetet, mely a téma multidimenzionális megközelítésével felhívja a figyelmet korunk kihívásaira. Olyan értékes információkra lelhetünk ezáltal, mint a globális tér fogalmának és sajátosságainak filozófiai összefüggéseire való rámutatás, Szabó Tibor megvilágításában. Krajnik Szabolcs a gyermekfilozófia mintájára az „ifjúságfilozófia“ létrehozását veti fel. Karikó Sándor magvas gondolatvezetése a társadalom és ifjúság viszonyának összefüggéseit és tanulságait három történet-elméleti vonulaton taglalja, melyek a nemzedéki konfliktusok világa, a modernizáció korszaka és posztmodern állapot. Tóth I. János elméleti fejtegetésében a társadalom felelős magatartásának hiányát emeli ki a demográfiai helyzet sok tekintetében aggasztó fejleményeinek etikai vonatkozásában. Szécsi Gábor a globális és lokális életszemlélet, együttélés és együttműködés metszési pontjaira mutat rá. Tari Annamária a túlzásba vitt internet- és mobilhasználat veszélyforrásaira, én-torzító hatásaira hívja fel a figyelmet, mely kiemelten tanulságos olvasmány lehet az ifjúság számára. Akárcsak Losonc Alpár tanulmánya, mely a fogyasztói társadalom és ifjúsági lázadások problematikáját tárgyalja. Vass Vilmos nemcsak a globális nevelés általános elveit elemzi, hanem rámutat arra is, hogy paradigmájának megértésétől és egységes elfogadásától még nagyon messze vagyunk. Barcsi Tamás az 1968-as események ún. „Z“ generációra való hatását vizsgálja a konformitás és lázadás relációjában. Márfai Molnár László a társadalom és internetet használó közösségek erkölcsi normáiba ad betekintést. Koller Zsófia az esszéirodalomra emlékeztetve hangsúlyozza, hogy az igazságos társadalmak iránti sóvárgás még nem veszett ki korunk emberéből.
A tanulmánykötet tanulságos és nagyon hasznos része a negyedik fejezet, melyben három empirikus vizsgálat eredményeivel ismerkedhetünk meg. Berényi Zoltán és Murányi István 14 európai országra kiterjedő, nagyszabású kutatásában azt vizsgálja, hogy miért vonzódnak a fiatalok a politikai szélsőségek iránt. Jancsák Csaba egy kisváros fiatalságának politikai szocializációs folyamatát mutatja be, mely során a munkanélküliség, a külföldi munkavállalási kényszer kerül előtérbe. Hamvas László szintén lokális szinten vizsgálja egy kistérség fiataljainak élethelyzeteit és jövőorintáltságát.
A kötetet végigolvasva tehát azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy olyan hasznos és korabeli aktuális információkkal szolgál, melyek segítenek az olvasó számára megérteni az ifjúság sajátosságait, helyzetét és problémáit, illetve az őket fenyegető veszélyeket. A negatív tendenciák és hatásaik ismertetése vélhetőleg tudatosítja az ifjúsággal dolgozó szakemberekben, a politikai élet irányítóiban, de bármely érintett felnőtt olvasóban is, hogy mi is felelősek vagyunk fiataljaink jövőjéért, hiszen ők a megújulás, az innováció zálogai a jövőben.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/10. (júniusi) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.