Az IKATIKA program akár nyelvtanulásra is használható

Jelenleg harminc iskolában zajlik az IKATIKA elnevezésű digitális tananyag tesztelése, mely elsősorban az elmaradott régiókban élő roma gyermekek, illetve a magyar és ruszin gyerekek oktatásához nyújt segítséget, mégpedig saját anyanyelvükön, a 21. századnak megfelelő színvonalú, interaktív formában. Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Főosztálya által készített kétnyelvű programot szeptember végén mutatták be a rozsnyói Óvoda, Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola épületében.

A projektismertetés része volt az iskolázás is, ahol a készítők bemutatták, hogyan használható az IKATIKA program a mindennapi óvodai és iskolai tevékenység során. A minisztérium képviseletében Peter Krajňák államtitkár és Prékop Mária, a Nemzetiségi Főosztály igazgatója beszélt a nemzetiségi óvodákba, illetve nulladik osztályba járó gyerekek innovatív jellegű oktatásához segítséget nyújtó programról, felhasználási lehetőségeiről és gyakorlati megvalósításáról.

Az anyanyelven használt tananyagtól az eredmények javulását várják

„Ez a digitális tartalom többféle formában és az oktatás több szintjén is használható. Az iskoláknak valóban nagy szükségük van ezekre a tananyagokra, és természetesen kulcsfontosságú támogatni a gyermekek korai oktatását, akár a nulladik osztályban vagy az alapiskola első osztályában” – hangsúlyozta Peter Krajňák. „A legkevésbé fejlett járásoknak specifikus gondjai vannak a marginalizált roma közösségek, de a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatban is. Ezért az volt a célunk, hogy eljussunk ezekbe a járásokba és támogassuk azokat, azért is, mert az egyes mérésekben, akár a kilencedikesekében vagy a nemzetközi PISA tesztelés során láthatóan bebizonyosodott, hogy ezekben a régiókban problémák vannak.” Mint az államtitkár elmondta, a gondok szorosan összefüggnek a tanítási nyelvvel, illetve azzal, hogy nincsenek segédanyagok anyanyelvükön. Ez a most elkészült kétnyelvű tananyag hozzájárulhat a lemaradás csökkentéséhez, a tanulási eredmények javulásához ezekben a régiókban. A jövőbeni tervekről elmondta: „Ez természetesen kísérleti projekt, amit most harminc iskolában tesztelünk, ez azt jelenti, hogy bizonyos értékelési fázisban vagyunk. Azonban azt szeretnénk, hogy nagyjából két éven belül egy általános tananyaggá váljon valamennyi szlovákiai iskola számára, és aztán a pedagógiai-módszertani központokon keresztül, ha érdeklődnek, további tanítókat képeznének ki.”

Tesztelik és máris továbbgondolták az iskolák a magyar, roma, ruszin nyelvre fordított segédanyagot

Prékop Mária, a Nemzetiségi Főosztály igazgatója a kezdeményezés indulásáról beszélt portálunknak: „A projekt ötlete akkor jött, amikor egy kollégával arról beszélgettünk, hogy létre kellene hozni egy olyan magyar nyelvű digitális tananyagot a legkisebbek részére, ami az Állami Pedagógiai Programmal ekvivalens. Ekkor jött az ötlet, hogy létezik a Škôlka hrou (Játékosan az óvodában) nevű anyag, amelyet minden óvoda meg is kapott. Mi felhívtunk pár magyar nyelvű óvodát, megkérdeztük tőlük, megkapták-e ezt a módszertani útmutatót, használják-e a programot? Minden óvoda megkapta, de nem nagyon használták. Tudtuk a választ a miértre: mert csak szlovák nyelven volt. Akkor azt mondtuk, nagyon egyszerűen meg lehet oldani – le kell fordítani. Mi a nemzetiségi osztályon megoldottuk a magyar verziót, van egy kolléganő, aki beszél roma nyelven és jelentkezett még egy ruszin kolléganő, hogy ők is nagyon szeretnék, és akkor lefordítottuk mindhárom nyelvre” – avat be a kezdetekbe Prékop Mária. A tesztelésre azért van szükség, hogy az óvodákban, iskolákban kipróbálják, hogyan használható a program a már meglévő technológiával. Ebben a lektorok is segítik a pedagógusokat, akik iskolázás keretében a tesztelésben résztvevő intézmény saját környezetében, saját tábláján mutatják be, hogyan működik a program, sőt további felhasználási javaslatok is születtek. Felmerült a háromnyelvű verzió (szlovák-magyar-roma) kérdése, illetve voltak olyan iskolák, akik szlovák nyelv oktatásra szeretnék használni. „Ugyan nem ez a célja, viszont tökéletesen használható, mivel bilingvális” – mondja a főosztályvezető. „Tehát nem akarjuk beszűkíteni, hogy mire használhatják, viszont szeretnénk visszajelzést, ha szükséges, hogyan tudunk rajta javítani. A program indításának időpontját rugalmasan kezeljük – ha a pedagógusok kipróbálták, lezajlottak az iskolázások, feldolgozzuk a beérkező javaslatokat, azt szeretnénk, hogy legkésőbb jövő nyáron minden intézmény megkapja, amelyik igényli. Az már másik kérdés, hogyan identifikáljuk ezeket az iskolákat – a magyar óvodák, iskolák esetében könnyű, viszont a ruszin iskolák többnyire most alakulnak, és az is kérdéses, a roma nyelvet ki tudja használni, hiszen sok régióban a romák nem beszélik a roma nyelvet.”

Az IKATIKA segíti a felzárkózást, „óvodapótlóként” is szolgál

„A kísérleti projektbe 12 magyar tanítási nyelvű óvoda, 6 nagyobb számú ruszin anyanyelvű gyermeket oktató óvoda és 12 olyan alapiskola kapcsolódik be, ahol a nulladik osztály tanulóinak többsége roma anyanyelvű. A tesztelésekre a legkevésbé fejlett járásokban választottunk ki intézményeket, általában egy iskolát a járási székhelyen és egy falusi iskolát – mondta el Prékop Mária. „Az iskolák esetében szempont volt az is, hogy lehetőleg óvodája is legyen, hogy kipróbálhassák az óvodában, de akár a napköziben, a nulladik osztályban is. A roma nyelvűnél pedig az volt a fontos, hogy legyen nulladik osztálya, hiszen azt abba az osztályba szánjuk, amolyan „óvodapótlónak”. Ez tipikusan a roma gyerekek problémája, mert általában a ruszin és a magyar gyerekek járnak óvodába. Az óvodalátogatással, illetve az iskolakezdéssel kapcsolatos legnagyobb probléma a telepeken élő, csak roma nyelven beszélő gyerekekkel van. Már maga az is motiváció lehet, hogy az iskolában lehet roma nyelven beszélgetni, hall valamit a saját anyanyelvén, akkor is, ha a tanító néni nem beszél. Bár van egy standardizált roma nyelv, attól még nagyon messze vagyunk, hogy iskolában taníthassuk. Most készült egy új kerettanterv, aminek kimondottan az a célja, hogy a gimnáziumban tanulhassanak roma nyelvet és érettségizhessenek belőle. A magyar iskoláknál az volt a lényeg, hogy olyan ingyenes interaktív tábla programot kapjanak, ami kompatibilis a mi Állami Pedagógiai Programunkkal, illetve akár szlovák nyelv tanítására is használható.”

Már óvodás korban is fontos, hogy a program interaktív legyen

„Nagyon sok iskola fél az újtól, de azt gondolom, főleg a kisebbségi iskolákba kell még több újdonságot bevinni, nem zárkózhatunk el a modern információtechnológia vívmányaitól. A diákok szempontjából az interaktív tábla használata erősíti a motivációt, a kooperativitást, a kreativitást és az aktivitást. A digitális tananyag és a módszertani kézikönyv együtt egyedülálló eszközként segíti az óvodák és az alapiskolák nulladik évfolyamában oktató pedagógusok munkáját” – javasolja a főosztályvezető asszony – „azt mondom, bátran lehet használni, bátran lehet variálni.” A rozsnyói bemutatón is elhangzott, milyen sokféle dologra alkalmas a program, többek között saját portfóliót, prezentációt is lehet készíteni saját fotókkal.
Az IKATIKA magyar nyelvű verziója Szentpétery Gabriella óvónő hangján szólal meg. A bemutatónak helyet adó és a tesztelésben résztvevő rozsnyói intézmény igazgatóhelyettese a program gyakorlati felhasználásról beszélt a Rozsnyó-vidék portálnak: „Az eredeti, Škôlka hrou nevű program első témakörei még a régi Állami Oktatási Programhoz készültek, ezt frissítettük, igazítottuk az új oktatási programhoz. A témákhoz kapcsolódó verseket, mondókákat kerestem és ahhoz alakítottam a tevékenységeket. A szlovák verziót nem nagyon használtuk, mert nem is tudtuk, hogy ennyire lehet variálni és ilyen sok mindenre lehet használni a programot. Nagyon jó, hogy volt ez az iskolázás, és bele tudtunk tekinteni a felhasználhatóságába. A másik előnye a programnak, hogy el tudom előre készíteni egy napra, egy hétre a tevékenységeket, reggeltől egészen délutánig, és természetesen ez már a weben marad, úgyhogy bármikor elő lehet venni. Az IKATIKA szerintem nagyon jól használható, az is nagy plusz, hogy a gyerekek interaktívan be tudnak lépni a programba, nemcsak nézik, mint a tévét, hanem kommunikálnak a táblával, a figurákkal, mesealakokkal, ezért nagyon érdekes számukra.”

  • forrás: rozsnyovidek.sk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.