Készülhet az EU-s kisebbségvédelem – a nemzetiségi oktatás minőségéről is tárgyaltak Strasbourgban

Nagy József (HÍD) lesz az EU-s jogminimum kidolgozója

Az Európai Parlament Állampolgárjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága a múlt héten jóváhagyta Nagy József (Híd – Európai Néppárt) javaslatát, hogy törvénytervezet készüljön egy EU-s kisebbségi jogminimumról s egyúttal őt bízta meg a szöveg előkészítésével.

“Ha valaki az Európai Parlamentbe kerül, többnyire szeretné befolyásolni az európai történéseket. Most már elmondhatom, hogy sikerült teljesíteni az egyik választási prioritásomat, elismertetni egy, a tagállamokon számonkérhető EU-s jogminimum szükségességét.”- mondta Nagy József a témakört felvezető szakmai konferenciáján Strasbourgban.

Az, hogy egyértelműen az ügyrendjére tűzte Brüsszel a kisebbségi jogokat, minden túlzás nélkül történelmi áttörés, hiszen a parlament 55 éves fennállása alatt szigorúan elzárkózott ettől a kényes, tagállami témakörtől.

“Minden lépést meg kell tennünk, amit a mai helyzet megenged, még ha nem is leszünk  teljesen elégedettek.”
A javaslat alapjául az Európa Tanács eddigi döntéseit, elsősorban a legutóbbi 1984/2014-es, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló határozatát és az elfogadott keretegyezményeket fogják alapul használni, konkrét számonkérhető követelményrendszerrel, hasonlóan az EU csatlakozási feltételeit tartalmazó Koppenhágai kritériumokhoz.
“A cél, hogy a tagállamok számára is elfogadható  javaslatot készítsünk, a hangsúly pedig a kikövetelhetőségen lesz.” – nyilatkozta Nagy József.

“A siker titka, hogy követelőzés és történelmi vádaskodás helyett 40 millió külföldre született EU-s állampolgár reális, mindennapi és hosszútávú igényeivel érveltem. Döntő háttér a Híd párt együttműködési filozófiája és az Európai Néppárt kivételes bizalma is.”- magyarázta a szlovákiai magyar képviselő.

A polgárok számára a három legfontosabb témakört, a nyelvhasználati, kulturális-mediális és oktatási jogminimumot fogja a tervezet meghatározni, a kollektív jogokat és a pozitív diszkrimináció eszközeit beleértve. Politikai előjogokról, területi önkormányzati kérdésekről viszont ez a javaslat nem szólhat, hiszen az továbbra is szigorúan tagállami jogkör marad.

C. MORAES TÁMOGATJA A KISEBBSÉGI JOGMINIMUMOT

Az EP Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elnöke is felszólalt a szakmai konferencián.

A kulturális, nyelvi és oktatási kisebbségi jogaink mindennapi előnyeiről szervezett szakmai konferenciát Nagy József, Hidas képviselő Strasbourgban. A szlovákiai kisebbségpolitikai kormánytisztviselők és szakemberek egy EU-s jogminimum gyakorlati előnyeit vették górcső alá a több mint hetven résztvevővel, többségében hazai polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel, iskolaigazgatókkal, pedagógusokkal és polgári aktivistákkal.

A konferencián részt vett az Európai Parlament illetékes Állampolgárjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elnöke, Claude Moraes, (SD) aki támogatásáról biztosította a javaslatot.“ Józsefnek tavaly kivételes módon sikerült megszereznie a konszenzust az EU-s alapjogi jelentés támogatásához a frakciók között, de most háromszor nagyobb fába vágta a fejszéjét.” Az említett jelentés szintén tartalmazza a kisebbségi jogminimumra vonatkozó igényt. Az elnök szerint a legnagyobb kihívás a jelentéstevő számára az lesz, hogy a kényes témában megértesse a többséggel a kisebbség jogos igényeit, támogatást szerezzen a parlament politikai pártcsoportjaiban és nemzeti delegációiknál.

“Tudatosítanunk kell, hogy az EU-ban nagyon sok kisebbséghez tartozó diszkriminálva érzi magát és ha ezt nem fogjuk EU-s szintről kezelni, az olyan feszültségekhez vezethet, hogy veszélybe kerülhet maga az Unió.“ Moraes szintén támogatja, hogy az EU-nak aktív szerepet kell vállalnia a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok jogait illetően. A konferencián Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos a hazai kisebbségi jogok állásáról és a nyelvhasználatról, Rigó Konrád kulturális államtitkár a Kisebbségi Kulturális Alapról, Lovász Attila, a Szlovák TV és Rádió kisebbségi adásának igazgatója a kisebbségi adások versenyképességéről és a kisebbségi kultúrában szükséges  szemléletváltásról, Prékop Mária, az Iskolaügy Minisztérium Kisebbségi Főosztályának igazgatója pedig a kisebbségi oktatás minőségéről és az államnyelv idegen nyelvi módszerekkel való oktatásáról vitázott a résztvevőkkel.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.