Kalocsányi Mónika: Nemes Nagy Ágnes Bors néni könyve című művének báb- és dramatikus játékokkal való irodalompedagógiai feldolgozása

Az alsó tagozatos irodalomoktatásban különösen fontos szerephez jut a szövegközpontúság és játékos módszerek alkalmazása. Cikksorozatomban Nemes Nagy Ágnes máig klasszikus művét, Bors néni könyvének báb- és dramatikus játékokkal történő feldolgozását mutatom be. A foglalkozások során a könyv négy versével (Hol lakik Bors néni?, Bors néni kertje, Amikor Bors néni gyerek volt, Vízimolnár) és két meséjével (Bors néni és a bors; Talla-Galla, az éjszakai város) ismerkedünk meg.
A hat foglalkozásból álló sorozatot harmadik és negyedik osztályos tanulók számára terveztem. A projektet a tavalyi tanév folyamán, a komáromi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola harmadikos korosztályú tanulói körében, szakköri tevékenység keretén belül valósítottam meg. A kísérleti csoportot a 3.B osztály képezte, 8 lány és 9 fiú tanulóval. A 45 perces foglalkozásokra heti egy vagy két alkalommal került sor.
A foglalkozások fő célja, hogy a gyermekek a dramatikus tevékenység és bábjáték megtapasztalásán keresztül közelebb kerüljenek a verses-mesés irodalmi szövegek élményszerű befogadásához. A tanulási folyamatban szerepet kap a tanulók ötleteinek kinyilvánításával a kezdeményező, vállalkozói kompetencia, a csoportmunkákkal a szociális kompetencia, a beszélgetős játékokkal az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése, továbbá számtalan olyan készség és képesség fejlesztése, mint a dallam- és ritmuskészség, az együttműködési és művészeti készségek, az emlékező- és fantáziakészség, a tolerancia- és empátiakészség fejlesztése, és még sorolhatnám.
Minden foglalkozás három részből tevődik össze: a ráhangolódás, a jelentésteremtés és a reflektálás szakaszából. Az óratervezetek egyes szakaszait kétféle stílusban fogalmazom meg. A nevelési és oktatási célokat, illetve a gyakorlatok leírását általánosságban, személytelen modalitással, jelen időben, míg a gyakorlati tapasztalatokat személyes hangvétellel, az adott csoport konkrét megvalósításait rögzítve, múlt időben írom le. A valós tapasztalatok és élmények leírásai segítenek a könnyebb megértésben, és alátámasztják a gyakorlatok tényleges megvalósíthatóságának lehetőségeit.

Ismerkedés Bors nénivel
1. foglalkozás

Ráhangolódás
Nemes Nagy Ágnes Bors néni könyve (Nemes Nagy, 2012) című művének feldolgozását egy rendhagyó olvasásóra szervezésével kezdjük. A tanóra helyszíne az osztályterem hátsó vagy elülső része, ahol lehetőség van körbeülni székek nélkül, hogy kerekasztal-jellegű beszélgetést tudjunk folytatni, ahol mindenki látja és hallja a másikat. A kör közepén pokróccal letakart tárgyak találhatók, amiket a tanulók még nem láthatnak. Az óra célja, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését, és bevezessük őket a mese és a szereplők világába. Miután a gyerekek helyet foglaltak, kezdődhet az óra.

Asszociációs játék tárgyak megfigyelésével és pókhálóábra-készítés
Az óra elején az indirekt motiváció módszerét alkalmazva kíváncsiságot keltünk a gyermekekben. Az első drámajáték az asszociációs játék, melynek lényege, hogy felkeltse az érdeklődést, és az esetleg már meglévő ismeretekre alapozva továbbgondolkodásra ösztönözze a játékosokat. Legegyszerűbb erre a „szóra szó” játékforma, melyben egy adott szó, fogalom, megnevezés, esetleg cím más szavakat – fogalmakat, neveket, évszámokat, tárgyakat stb. – juttat a játékosok eszébe (N.Tóth, Petres Csizmadia, 2015, 317). Esetünkben az asszociációs játékok egyik speciális formáját választjuk, mikor is az asszociációs feladat nem szógyűjtéssel, hanem tárgyak megfigyelése segítségével valósul meg. A gyakorlat a mesénk főhőséhez kapcsolódó tárgyakat mint kulcsmotívumokat értelmezi. Szükséges segédeszközök: pamutgombolyag, sütőkesztyű, kötőtű, szemüvegtok, fazék, főzőkanál, fotó egy cicáról, öntözőkanna, varázspálca és egy boríték. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/1. (szeptemberi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.