Lantai Nóra: A kortárs ifjúsági líra sajátosságai

Az ifjúsági irodalom nagyon népszerű napjainkban, nemcsak a fiatal olvasók, de akár a felnőttek körében is. Ennek okát elsősorban az ifjúsági és felnőttirodalom összemosódásában láthatjuk: a felnőttek kapcsolatot ápolnak a bennük élő gyerekkel, nosztalgiázásba menekülnek. Az ifjúsági irodalom hallatán viszont főként ifjúsági regényekre gondolunk, s csak elenyésző számban vagy egyáltalán nem jutnak eszünkbe lírai alkotások – holott számos vers születik a kamasz korosztály számára. A következő írásomban a kamaszlíra sajátosságaiba, témaköreibe és poétikai jellemzőibe vezetem be az olvasót.

A kortárs kamaszvers tematikai jellemzői
A kortárs kamaszversek tematikájukat tekintve rendkívül sokszínűek. Egyrészt a gyermekversekhez hasonlóan közkedveltek a fiatalok mikrokozmoszát bemutató versek: a család, barátok, iskolai élet fontosságát megjelenítő lírai alkotások. A versek gyakran nyíltan beszélnek a kamasz gondjairól, problémáiról, a bennük lezajló lelki folyamatokról: szerelemről, magányról, kétségről. Másrészt reagálnak az aktuális világ működésére, a kor divatjaira, a versekben megjelenik a fiatalok világát körülvevő technika és városi élet, illetve némely versekben a politizálás, történelmi események bemutatása is szerephez jut.
A korábbi évekhez képest változásokat figyelhetünk meg a kamaszirodalom és kamaszvers tematikai tabuhoz való hozzáállásában is. A kortárs ifjúsági irodalom egyes műveit az eddig marginalizált vagy éppen ignorált egyéni és társadalmi krízishelyzetek, úgynevezett tabu témák határozzák meg. Gombos Katalin is megállapítja, hogy a hetvenes évektől a svéd gyerekversek mintájára a magyar gyerek- és ifjúsági irodalomban is megtalálható a különböző szociális problémák, szülői gyengeségek, halál megjelenítése is. Az ilyen, korábban tabunak számító témák pedig a kortárs ifjúsági irodalomban gyakran centralizált szerepbe kerülnek, akár egész művek, kötetek is épülnek bizonyos tabutémákra. A korábban sokkoló, tabunak számító témákat is bátran megjelenítik, a versekben gyakran megjelenik többek között a halál, erőszak, szex. (Petres Csizmadia, 2015, 33) A tabutémák ilyesféle feloldása figyelhető meg Lackfi János Kapjátok el Tüdő Gyuszit! c. kötetében is, melynek egyik ciklusában a lírai én a különböző tabutémákat (gyilkosság, pornó…) veszi górcső alá és mutatja be a lírai én saját értelmezésében. Szászi Zoltán Kamasz c. kötetének versei pedig csupa zavarba ejtő, nehezen feldolgozható témát, tapasztalatot tárnak fel a nagykamaszok életéből (halál, szex, család szétesése, abortusz).

A kamasz mikrokörnyezete: család, iskola, barátok megjelenése a versekben
A modern és posztmodern ifjúsági líra már nem a felnőttek világát jeleníti meg, hanem a kamaszok mikrokörnyezetét próbálja bemutatni. Az irodalmi alkotások a kamasz olvasót az ifjúság nézőpontjából, az ő nyelvüket imitálva és gondolkodásmódjukat leképezve mutatják be. Ezek a művek ezáltal kiemelten fogékonyak a humorra, játékosságra is. (Petres Csizmadia, 2015, 16) A kamaszversek lírai énje így gyakran a lírai én mikrokörnyezetéből meríti tematikáit. A versekben fontos szerepe van a családnak, az iskolai környezetnek, barátságnak, emberi kapcsolatoknak, kamaszszemmel értékelt helyzeteknek és a szerelemnek is.
A kortárs kamaszlírában a gyermekvershez hasonlóan megjelennek a szülők, szülő-gyermek viszony leírásai. A kamasz maszkja mögé bújt lírai én gyakran a paródia, irónia eszközével mutatja be szüleit. Kollár Árpád laknak bennem c. versének záró sorában a lírai én például kijelenti: „és apa kiabálni kezd, hogy ne kiabáljunk végre.” (Kollár, 2014, 21).
A kamaszversek gyakori színtere az iskola, az iskolai környezet is. Akadnak lírai alkotások, amelyek a tanárok paródiájára épülnek, bizonyos versek a tanórákat vagy szünetbéli elfoglaltságokat írják le, illetve különböző iskolai eseményeket, ünnepeket (ballagás, évnyitó) is megjelenítenek a versek. Lackfi János Robban az iskola (2016) c. kötete – ahogy a nevéből is kikövetkeztethető – főként iskolai környezetben játszódó verseket tartalmaz. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/2. (októberi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .