Visszatekintés a legrangosabb anyanyelvi verseny Kárpát-medencei döntőjében elért sikerekre

„Minden írás ellenállhatatlan belső igénye közös: meghaladni a beszédet.“ (Eszterházy Péter)

Ez év februárjában immár 30. alkalommal került megrendezésre Gyulán az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei fordulója. Ez az összmagyarságot felölelő verseny 1988-ban indult útjára a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, az akkori magyar szakos pedagógusok indítványozására. Öt évvel később azonban már a határon túli magyar középiskolások részvételével tartották a döntőt. Leszögezhetjük, hogy a Selye János Gimnázium diákjai az elmúlt években kivétel nélkül ott lehettek a gyulai döntő résztvevői között, több alkalommal is eredményesen szerepeltek. Az 1992-es fontos dátum a verseny történetében: egyrészt a korábban „névtelen” verseny felvette Implom Józsefnek, a gyulai származású és hajdan ott is élő nyelvész-tanárnak a nevét, másrészt a szlovákiai forduló győztese ebben az évben vett először részt a Kárpát-medencei döntőben.
A verseny célja az anyanyelv, mint nemzeti értékünk iránti tisztelet, a tudatos nyelvhasználat iránti igény, a tanulók nyelvi érzékenységének a fokozása. A versenyen a feladatok összeállítását, az értékelést a magyar nyelvtudomány és tanárképzés szaktekintélyeiből álló zsűri irányítja. A verseny során a pedagógusok szakmai továbbképzésére is gondot fordítanak, hiszen a két nap alatt 6-8 országos előadó a legújabb, s a gyakorlatban is jól hasznosítható elméleti-mószertani bemutatót tart.
A Kárpát-medencei döntő közvetlen előzménye természetesen a szlovákiai döntő megrendezése. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete hirdeti meg minden év januárjában az Implom József Helyesírási Verseny szlovákiai fordulóját.
Ebben az évben is, a korábbi évekhez hasonlóan 10 szlovákiai versenyző került be a gyulai döntőbe. Az országos fordulóra tehát Nyitrán, február 6-án került sor. A Selye János Gimnáziumot 3 diák képviselte: Finta Viktória, Lengyel Barbara és Bánki Bence.
Diákjaink az előző évekhez méltóan most is kitűnő eredményeket hoztak: Finta Viktória (felk. Spátay Adriana) az 1. helyen, Bánki Bence a 3. helyen végzett. Az „utánpótlás” Lengyel Barbara, második évfolyamos diákunk a 10. helyet szerezte meg a szlovákiai döntőn.
Végül a Kárpát-medencei döntőre gimnáziumunk két diákja utazhatott, Finta Viktória és Bánki Bence, február 22-én.
A kétnapos megmérettetésen határon innen és túlról több, mint 100 középiskolás mérte össze az „erejét”. Maga a kétnapos verseny Gyula városának rangos eseményévé nőtte ki magát, minden évben városnézéssel, különböző kulturális programokkal van összekötve.
Az eredményhirdetésre február 24-én került sor. Diákjaink kategóriájában 6 díjazottat jutalmaztak. Bánki Bence az összesített pontszámok alapján az 5. helyen végzett.
Bence végzős diákunk, utolsó alkalommal volt résztvevője ennek a versenynek. A mindenkori anyanyelvi versenyek egyik legsikeresebb versenyzője: 2015-ben a 6. helyen, 2016-ban a 2. helyen, 2017-ben az 1. helyen, 2018-ban pedig a 3. helyen végzett az országos döntőn. A gyulai, Kárpát-medencei döntőben minden évben részt vett, a 3. helyezést, a 6. helyezést hozta el, idén pedig az 5. hellyel büszkélkedhet.
Felkészítő tanáraként elmondhatom, hogy a siker öröme mellett, kicsi szomorúság is befurakodik az emberbe. Egy tehetséges, következetes diák utolsó megmérettetése volt az idei gyulai döntő. A jövőre nézve persze öröm, hogy már látni az utánpótlást, akik az elkövetkező években majd hozzák a sikert a Selye János Gimnáziumnak, erről a szakterületről is.
Magának a rendezvénynek a rangját pedig mi sem jelzi jobban, minthogy ez az egyetlen középiskolai helyesírási verseny, mely Kárpát-medencei döntővel zárul. Szerepe felbecsülhetetlen, egyrészt az anyanyelv helyes használata, másrészt annak megőrzése érdekében!
Harminc év – szinte történelem már egy verseny életében. Igaz, három évtized tapasztalatairól egy gimnazista nem tudna beszámolni, de hogy milyen hozadéka lehet ennek a versenynek még az anyanyelv csiszolásán túl is, arról szóljon maga a versenyző, Bánki Bence, aki selyésként utolsó alkalommal lehetett Gyulán.
„A verseny egyik legnagyobb hozadéka, hogy rengeteg barátot szereztem a Kárpát-medence minden tájáról. Azt, hogy valójában mekkora megbecsülésben és elismerésben volt részem az évek során, az eredményhirdetésen fogtam csak fel igazán: egy emberként tapsolt nekem az egész terem – ismeretlenek és nyelvprofesszorok egyaránt. Amikor igazi szaktekintélyek „régi ismerősként” gratuláltak a színpadon, éreztem: beérett a négy év munkájának gyümölcse. Egy kép örökre megmarad a fejemben: a gyulai várról, az óváros gyönyörű épületeiről, és az, ahogyan ezek az épületek ott állnak több száz éve, úgy a nyelvünk is több száz éve bástyaként áll, és köt össze bennünket.”
Mit is lehetne hozzátenni ehhez, egy ilyen tehetséges diák tanáraként? Talán Dobos László író, nyelvművelő gondolatait: „Az anyanyelv öröklött vagyonunk, sejtjeinkbe szövődő tulajdonunk, az anyanyelv egyenlő vállalt önmagunkkal.”
Bence! Köszönöm a négy év kitartó munkáját! Szívből gratulálok!

Dr. Farkas Adrianna felkészítő tanár
Fotó: RNDr. Holczhei Árpád


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.