Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin, a sokidentitású tudós

A 19. század ismert magyar személyiségei közül Kossuth Lajos után Vámbéry Ármint tartják külföldön a leghíresebb magyarnak; Vámbéry személyiségének, identitásainak újraértékelése ezért sürgető feladat. Megítélésünk szerint a vele kapcsolatos diskurzus közel kilencven éve nem lépett számottevően előre. Míg az autodidakta tudós Vámbéry Ármin itthon főleg magyar őstörténeti munkássága révén ismert, határainkon kívül regényes, inkognitóban tett közép-ázsiai utazása, valamint a brit titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatai uralják a róla szóló tudományos közbeszédet.
Ezzel szemben jelen írás Vámbéry személyiségének, identitásainak pozitivista újraértékelésére törekszik anélkül, hogy ezek felett ítélkezne. A közelmúltban előkerült új források segítségével véleményünk szerint Vámbéry Árminnak négyféle identitása és részben személyisége különíthető el:

A zsidó Vámbéry
Vámbéry ortodox vallásos zsidó családban született valamikor 1832 táján Pozsonyszentgyörgyön Wamberger Hermannként, ugyanakkor születésének körülményei homályosak. Az ellentmondásokra egy példa: most már tudjuk, hogy Vámbéry legközelebbi apai rokonai Nagykanizsán éltek a 19. században, s e tény nem találkozik Vámbéry saját családjáról tett hivatalos állításaival.
Vámbéry gyerekként ortodox zsidó vallási nevelésben részesült, mely azonban aligha lehetett tudományos igényű vagy különösebben magas színvonalú. Ambivalens családi viszonyai, mélyszegénysége és négyéves kora körül kezdődő gyógyíthatatlan sántasága igen korán elfordították a fiatal Vámbéryt a tradicionális zsidóságtól, melyre élete során szegény és elmaradott közösségként tekintett.
Mindez azonban nem jelentette azt, hogy Vámbéry minden téren elszakadt volna a zsidóságtól mint vallási-etnikai közösségtől. Magánéletében – bár felnőtt élete java részében hivatalosan református volt – szintén kötődött a zsidósághoz. Felesége, Arányi-Rechnitz Kornélia szintén zsidó származású volt, a kor ünnepelt magyar zsidó hegedűvirtuózának, Joachim Józsefnek az unokahúga. Vámbéry házassága a rendelkezésre álló szűkös adatok alapján formálisnak és érzelemmentesnek tűnik.
Az idősödő Vámbéry Ármin kapcsolata nem szakadt meg sem a magyar, sem pedig a nemzetközi zsidó körökkel. Az idős Vámbéry személyi titkára volt egy ideig Vázsonyi Vilmos is, a később komoly politikai karriert befutó zsidó származású magyar politikus. Vámbéry zsidó identitásának utolsó epizódjaként ki kell emelnünk cionista kapcsolatait. A 19. század végén megszülető cionista mozgalom vezetője, a magyar zsidó Herzl Tivadar szintén tisztában volt Vámbéry kapcsolatainak súlyával az oszmán udvarban. Herzl eredményesen udvarolta körbe 1900-ban „Vámbéry bácsit”, ahogyan őt emlékirataiban nevezte magyarul, hogy az vesse latba befolyását II. Abdülhamid oszmán szultánnál (1876-1909) a korai cionista mozgalom érdekében, a palesztinai zsidó állam ügyében.

A magyar Vámbéry
Amikor Vámbéry Árminról beszélünk, olvasunk magyar nyelvterületen, a 19. századi nemzeti romantika lánglelkű alakja lép elénk, az álruhás Kossuth-rajongó diák, a magyarság keleti eredetéért lelkesedő hazafi, aki az ugor-török háborúban vehemensen védelmezte a magyarság törökös eredetét, és aki kulcsszerepet játszott 1896-ban Hunyadi Mátyás Corvináinak hazahozatalában Konstantinápolyból. Igen, ő az a romantikus Vámbéry, aki bejáratos volt Arany János és Jókai Mór köreibe, és akinek sírjára az agg Görgey Artúr küldött koszorút. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/7. (márciusi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.