Kantár Balázs: A Toldi illusztrált változatainak elemzése

Arany János Toldijához – ahogy a Katedra előző számában már részletesen kifejtettem – többféle illusztráció is készült, ami számos módszertani lehetőséget rejt magában az irodalomtanítás számára. Az irodalomtanár a képeket a szöveg új olvasataiként is szemlélheti, melyek által újabb szempontokból kínálhat rálátást a szövegre a diákok számára. Azt gondolom, hogy nem az a kérdés, valóban szükséges-e a képekről is beszélni, amikor szövegekkel foglalkozunk, hanem az, hogy mennyi időre van szükségünk ahhoz, hogy ez a látásmód az általánosan elfogadott tanári gyakorlat részévé váljék.

Figurák, színek, kompozíció: a Kass-féle Toldi
Kass János az egyik legismertebb és legelismertebb magyar illusztrátor. Olyan mesterek világát fordította a rajz nyelvére, mint Bartók Béla, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Jókai Mór, Krúdy Gyula vagy a világirodalom nagyjai közül Shakespeare, Cervantes, Goethe, Dickens, Vergilius, hogy csak a legismertebbeket említsük.
A Kass-féle Toldi illusztrációi elsősorban a mű szereplőit ábrázolják. Az illusztrátor aránylag kevés tollvonással megalkotott rajzain csak néhány színt használ, mégis átgondolt és gazdag kapcsolatrendszert tud felépíteni szöveg és kép között, mely harmonizál a szöveg különböző olvasataival, helyenként pedig új értelmezési lehetőségeket villant fel. Mindezt a kompozíció, az irányok, a színek és a formák átgondolt művészi használatával éri el.
Kass János illusztrációi nincsenek elszigetelve a szövegtől, hanem ahhoz illeszkedve jelennek meg a könyv lapjain. Nincs olyan oldal, melyen csak kép szerepelne szöveg nélkül, a nagyobb képek mellé is kerül legalább egy versszaknyi a költeményből, ezzel megvalósítva a szöveg és kép „együtt létezéséből” létrejövő műalkotást. Illusztrációinak – és e szó alatt tehát az egy oldalpáron megjelenő képi-szöveges alkotást értem – kompozíciója egy egyszerű mátrix alapján is értelmezhető. Ebben a rendszerben a lent-fönt és a jobb-bal irányokhoz különböző tulajdonságok, attitűdök kapcsolódnak az ábrázolt karakterek révén. Ami bal oldalt szerepel, az többnyire alárendelt, és/vagy ártó szándékú, negatív személy vagy állat. Ami jobb oldalt látható, az általában a fölérendelt, morálisan, fizikailag, vagy szociálisan erősebb pozíciót birtokoló személy. Az alá-fölé rendelt viszony több képen is tematizálódik. Ez a következetes képkomponálási eljárás az olvasó számára megkönnyíti a műben megjelenő interperszonális viszonyok értelmezését, a karakterek csoportosítását. Van, hogy a képről lemarad az alá- vagy fölérendelt, de az ábrázolt alak megtartja pozícióját.
Kiemelten hangsúlyos szerepet kap az illusztrációkban a figurák tekinteteinek az iránya. Az ilyen közvetett ábrázolás eljárása felismerhető a kötet más illusztrációin is. Ezenkívül az olvasóval szemkontaktust teremtő illusztrációnak két további funkcióját feltételezem. Elsőként az illusztrációk világába történő „belépés” gesztusa lehet ez a szemkontaktus, afféle kezdet, az olvasó megszólítása. Másodsorban pedig ez az expresszív ábrázolás magát a tekintetet mint kifejezőeszközt hangsúlyozza, és hívja fel az olvasó figyelmét arra, hogy a további képeken is feltételezhetően hasonlóan központi szerepet kap majd.
Kass János illusztrációi a szöveg mélyebb rétegeivel lépnek kapcsolatba. Nem csak szó szerint jelenítik meg a leírtakat, de a képzőművészet eszközeivel hozzájárulnak új olvasatok létrejöttéhez. Megerősítik a szereplők morális pozícióját a kompozíció és a színhasználat által. Párhuzamba állítják a bikát és a csehet mint legyőzendő ellenfeleket a bika-motívum segítségével. Miklós tettei a föld és az ég növényi motívumokkal történő összekötése révén transzcendens legitimációt kapnak. Felmerül az özvegyasszony és Miklós anyja közti egyezés is. Ilyen és ehhez hasonló értelmezési lehetőségeket rejt a Kass-féle Toldi, mely látszólag egyszerű, visszafogott, mégis a legutolsó vonalig átgondolt illusztrációkat tartalmaz. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/4. (decemberi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.