„Hallássérült vagyok, befogadtok-e?” – a Vekker Műhely előadása a Selye János Gimnáziumban

Olyan színházi-nevelési műhely vagyunk, akik élmény alapú foglalkozásokon keresztül fejlesztik az egyéneket és közösségeket, hogy azok önmagukat ismerő, nyitott, felelősségteljes részei legyenek a társadalomnak” – így mutatkozik be  a Vekker Műhely a Facebookon.

Az öt éve alakult társulat rendszeresen járja a hazai magyar iskolákat – ahol megfordultak, oda általában visszavárják őket. Új előadásukkal a hatodik-hetedik osztályosokat célozták meg. A Selye János Gimnáziumba szintén visszavárjuk őket, nem először játszanak már nálunk. A foglalkozás azzal kezdődik, hogy a színészek közlik, hogy Kuklis Katalin hallássérült gyereket fog játszani. Tényleg nem hallja a többieket, fülhallgatót tesz fel és elindítja a zenét, úgyhogy vele lassan, artikulálva kell beszélni, mert szájról olvas. Fokozatosan vonják be a közönséget, a 90 perces foglalkozás tele van játékokkal. Az alapszituáció szerint Dániában vagyunk; egy koppenhágai hatodik osztály megérkezik a régészeti táborba, ahol Anika az egyik régész – Tóth Gábor tanár kishúga. Ő is velük tölti a hetet. Apró jelekből gyorsan leveszi, ki az osztályfőnök – Czuczor Nóra (volt diákunk) kedvence, kit cukkolnak állandóan a többiek. A gyerekeknek közösen kell kiválasztaniuk azokat a mutogatós játékokat, kártyajátékokat, amelyekbe ő is be tud kapcsolódni. A konfliktus akkor keletkezik, amikor ketten – a két színész, kiszöknek éjjel a táborból, és magukkal viszik Anikát is. Ez több szempontból is rossz döntés, mert a kislány eltéved a sötét erdőben, ahol nem látja a többiek száját, és nem hallja, mit beszélnek.

A foglalkozáson részt vevő gyerekek ezen a ponton kapnak egy-egy cetlit, és válaszolniuk kell arra a kérdésre, befogadnák-e Anikát az osztályközösségbe vagy sem. A játszók nem szedik össze azonnal a lapokat, előtte tíz-tizenöt percig beszélgetnek a gyerekekkel, kis csoportokban. Végül a gyerekek módosíthattak a válaszaikon, mielőtt leadták a cetlijüket.

Diákjaink egy rendkívül érdekfeszítő, tanulságos előadás résztvevői lehettek. Köszönet nekik, hogy iskolánkba hozták a színház semmivel nem összehasonlítható hangulatát!

Králik Zsuzsanna


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.