Borvák Mária: Az osztályfőnök lehetőségei a diákok jövőképének tudatos formálásában

Részlet a TANDEM, n.o. Az Élet Játék 2. – módszertani kiadvány osztályfőnököknek című művéből

Gondolatébresztés

A bölcsek azt mondják: szorult helyzetéből az ember nem akkor kerül ki jól, ha menekül, hanem ha van egy úti célja. Kövesd a célodat! Saját valódi természetedet csak akkor pillanthatod meg, ha önfeledten cselekszel.” (Müller Péter)

A jövő mindig a jelenben kezdődik. A jelenben formáljuk meg a képet arról, hogy hová tartunk. Ezért fontos ismernünk önmagunkat, tisztában lenni azzal, kik vagyunk most és kivé szeretnénk válni.

A téma célja

A jövőkép témájának célja, hogy a diákok tudatosítsák a saját aktív szerepüket a jövőjük formálásában. Szeretnénk ráébreszteni őket, hogy fontos megfogalmazniuk, hová tartanak, mik a céljaik, mit kell tenniük a jelenben a céljuk megvalósításáért.

Másrészt viszont egy rugalmas szemlélet átadása is cél: oldani bennük a szorongást attól, hogy a döntéseik visszafordíthatatlanok, végérvényesek; ráébreszteni őket, hogy mindig van lehetőségük változtatni irányt, célt váltani az életúton. A jövőkép mindig a jelenből indul ki – a diákok legyenek kapcsolatban jelen belső valójukkal, hogy kik ők, mik a prioritásaik, erősségeik, képességeik, de gyengeségeik, félelmeik egyaránt. Fontos, hogy tudatosítsák, az állandóan fejlődő, nyitott és rugalmas önismeret egy élhető, lelkesítő, rugalmas, de mégis biztonságot adó jövőképet alakít ki.

Átjutás az alagúton

Időkorlát: 10-15 perc

Létszám: egész osztály

Eszközigény: nincs

A gyakorlat célja: annak a megtapasztalása, hogy a jelenből a jövőbe néha küzdelmes út vezet, de haladnunk kell kitartóan az utunkon, a céljaink felé.

Leírás: A csoporttagok a saját testükből kialakítanak egy alagutat, a következő módon: szorosan egymás mellett a földön híd alakban helyezkednek el (kezeik, lábaik a földön, testük ívben meghajolva). Ezután azok, akik szeretnék kipróbálni az átjutást, egyesével egymás után átkelnek a csatornán.

Veszélyek és tapasztalatok: A csatornát úgy kell kialakítani, hogy kellően nehéz legyen átkelni rajta, de ne legyen lehetetlen vagy túlzottan fájdalmas. Érdemes figyelni és irányítani a csoportot, ha a csatornát képezők túlságosan ránehezednének az átkelőre.

Ennél a játéknál fontos tudni, hogy az alagúton való átjutás pszichológiai szempontból a szülés élményét hívó és regressziós helyzetet teremt. Tudattalanul megérintheti a diákokat mélyebb szinteken. Figyeljünk, hogy kerüljék az agressziót egymással szemben, vigyázzanak egymásra!

Utazás

Időkorlát: 10-15 perc

Létszám: az egész osztály

Eszközigény: nincs

A gyakorlat célja: segíteni a diákokat értékeik tudatosításában, megfogalmazásában, amelyek a jövő tervezésének fontos, elengedhetetlen elemei.

Leírás: Ennél a játéknál fontos a megfelelő légkör megteremtése, a ráhangolódás. Segíthetjük ezt egy rövid relaxációval (megkérjük a diákokat, hunyják be szemüket és képzeljék el, hogy visszafelé haladnak egy időalagútban, a színes emlékeik kockái futnak a szemeik előtt…). A ráhangolódást segíthetjük kellemes relaxációs zenével is.

Ezután megkérjük őket, gondoljanak vissza egy családi nyaralásra, utazásra, amikor nagyon jól érezték magukat, és amire még most is szívesen gondolnak. Képzeljenek egy hatalmas bőröndöt a kezükbe, amibe összecsomagolják mindazokat a dolgokat, amelyek fontosak voltak számukra, kellettek ehhez az utazáshoz. Kérdezzünk rá arra is, mi volt az a fontos tárgy, ami nem volt ott velük, pedig szükség lett volna rá. Hallgassunk meg minden csoporttagot, mi van a bőröndjében és mi hiányzik. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/5. (januári) számában jelent meg

illusztrációs kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.