Csala Alexandra Emma: A kortárskapcsolatok és a baráti kapcsolatok hatásai

Tartozni valahová. Mindenkiben ott rejtőzik ez a szükséglet, hogy beleolvadjunk a környezetünkbe vagy elfogadják az identitásunkat. Társas lénynek születtünk, és a csoportba való tartozás az egyik létfenntartó elemünk, amely meghatározza a személyiségünk, érzelmeinket és életszemléletünket egyaránt.

A kortárskapcsolatok, főleg a serdülőkorban, elengedhetetlen és pótolhatatlan része az életünknek. Az osztálytársak, illetve kortársak teret adnak a véleményünk, érzelmeink, viselkedésünk és gondolataink kifejtésére. Az osztálytársi viszony egy olyan felületet alakít ki az egyén számára, ahol lehetősége nyílik önmaga kipróbálásának és az énkép fejlesztésére. Hatalmas erővel bír az osztálytársak befolyása, ami által a szülői vélemény vagy befolyás fontossága alább helyeződik ebben az időszakban. Több tényező is közrejátszik ebben: a lojalitás, intimitás, egymással való megértés és az elfogadás, ami biztonságérzetet kelt. Ezek fontos részei az egyén egészséges szocializációjának, és ezáltal alakulhat ki az egészséges lelki fejlődés, a felnőttkorra való felkészülés.

A baráti kapcsolatok fogalma más befolyással van a serdülőkorban. A baráti kapcsolatnál két ember közeli, intimebb kapcsolatáról beszélünk, ahol bensőségesebb kommunikációt részesítünk előnyben, továbbá fontos az egyének egyenértékűsége. Serdülőkorban a kortárssal kialakított baráti kapcsolat nagy súllyal bír és fontos szükségleteket elégít ki: bizalmasan közölni valamit, elmondani másnak a problémáinkat, egymás támaszainak lenni, ami által megértésre találunk. Ezek a kapcsolatok – a kortárskapcsolatokhoz hasonlóan – meghatározó részei az egészséges egyén kialakulásának, csak más szempontból segítik elő az egyén személyiségfejlődését.

De mi van, ha valakit nem fogadnak be? Mi történik, amikor az egyén nem passzol be a kortársai közé, akár egy kirakós egy darabja? Ha nincs legalább egy jó barát, aki érzelmileg támogatja ilyenkor? Sok kutatás foglalkozott ezen kapcsolatok megfigyelésével, és két fontos összetevőt határoztak meg: az elfogadást és az elutasítást. Egyértelmű kapcsolat alakult ki az elfogadás és önzetlen viselkedés, valamint az elutasítás és agresszív viselkedés között. Azon serdülőknél, akiknél a kortársak közé való beilleszkedés nem járt sikerrel, a szociális készségek fejlődése nem olyan szinten alakult ki, mint természetes közegben.

Minden osztályközösségre jellemző az ún. klikkesedés, ahol popularitás kérdése, hogy kit hová sorolnak kortársai. Ekkor társadalmi státuszról, vagyis az egyén csoportba való rangi besorolásáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a kortárscsoportban a serdülők a kedveltség alapján határozzák meg az egyén elhelyezkedését az osztályközösségben. Az a tinédzser, akivel szemben elfogadók kortársaik, együttműködő, jó szociális készségekkel bíró, hatékony az érzelmei szabályozásában és szociális szempontból érzékenyebb személy. A serdülők számára fontos, hogy a kortársaink milyen képet alkotnak rólunk, mivel ez fontos befolyással bír az énkép kialakításánál, összefügg az egyén önértékelésével, önbecsülésével.

A középiskola sok változást hoz a tinédzser életében. Fontos tudni, hogy a közkedvelt személy sok jellemzővel bír, ami negatív és pozitív háttérrel is járhat. Míg a lányok körében az agresszívebb viselkedés figyelemfelkeltőnek, de nem kedveltnek bizonyul, a fiúk között azonban a szóbeli vagy fizikai agresszív viselkedés népszerűnek bizonyul. Gyakran előfordul, hogy a közkedveltségnek örvendő személy agresszív technikákat alakít ki arra, hogy a csoportban alárendelt személyekre befolyással legyen.

Fontos megemlíteni a minőség és mennyiség kérdését a kortárs, illetve a baráti kapcsolatok esetében. Itt nemek közti különbségekre bukkanunk, ahol a lányok körében a baráti kapcsolatok nagyobb hangsúlyt nyernek az érzelem, az intimitás és a megértés tényezői miatt. A baráti kapcsolatoknak viszont két dimenziója létezik: a negatív és a pozitív. A pozitív oldala ismert, míg a negatívról tudni kell, hogy konfliktushoz, versengéshez, akár agresszív viselkedéshez is vezethet. A fiúk nagyobb hangsúlyt fektetnek a mennyiségre, mivel az elfogadás és csoportba való tartozás fogalma szignifikánsan fontosabb az ő helyzetükben. Itt viszont figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a serdülőknél, a lányok esetében, előbb jelentkeznek a szorongásos tünetek. Az intenzívebben megélt baráti kapcsolatok negatív tényezőket is tartalmaznak: elutasítástól való félelmet, intenzívebb konfliktuskezelést, agresszív viselkedést. A fiúk csoportorientált egyének; barátságaik a közösen űzött tevékenységeken alapszanak, nincs annyi érzelmi töltet a fiúk által kialakított kapcsolatokban, mint a lányoknál. A lányok esetében is fontosak a kortárskapcsolatok, és ha azokban szintén nem sikerül elhelyezkedniük vagy konfliktusos helyzetbe kerülnek, újfent magasabb szorongásérzet mutatkozik.

A társadalmi készségek, maga a szocializáció már kisgyermekkorban elindul, és a családjaink köreiben kezdi el hosszú útját. Fontos, hogy sok időt szenteljünk a gyermeknevelés folyamán ennek a témának, mivel az erős érzelmi háttérrel rendelkező gyermek a kortárs- és baráti kapcsolataiban így jól teljesít majd.

Felhasznált irodalom:

BAGWELL, L. C, SCHMIDT, E. M. 2011. Friendship in Childhood & Adolescence. New York: The Guilford Press, 2011, 389s. ISBN: 978 – 146 – 250 – 960 – 7.

BUKOWSKI, W. M – HOZA, B. – BOIVIN, M. 1994. Measuring friendship quality during pre- and early adolescence: The developement and psychometric properties of the friendship qualities scale. In Journal of Social and Personal Relationships, ISSN 1460 – 3608, 1994, vol. 11, no. 3, p. 471 – 484.

LA GRECA, A. M. – LOPEZ, N. 1998. Social anxiety amond adolescents: Linkages with peer relations and friendship. In Journal of Abnormal Child Psychology. ISSN 1573 – 2835 1988, vol. 26, no. 2, p. 83 – 94.

MACEK, P. 1999. Adolescence: psychologické a sociální charakteristiky dospívajících. Praha: Portál, 1999. 208s. ISBN 80 – 7178 – 348 – X.

VAJDA, ZS. – KÓSA, É. 2005. Neveléslélektan. Budapest: Osiris. 2005. p. 564. ISBN 963 – 389 – 728 – 9.

Megjelent a Katedra folyóirat XXV/6. (februári) számában

illusztrációs kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.