Csicsay Alajos: Az ősember bőrnyúzó pengéjétől az internetig

Sokan értesülhettek róla, hogy a 2017-es év ásványa a kvarc lett. Vajon miért? Sőt az a kérdés is felvetődhet, hogy melyik megjelenési formája, mert nagyon sokféle kvarc létezik ám. Azt meg ki ne tudná, hogy a sivatagok és a vizek homokjának túlnyomó része ennek az ásványnak, pontosabban a szilícium-dioxidnak (SiO2) a legapróbb törmeléke, amely a mai építkezések egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. Ám nyilván nem ezért választotta a kvarcot a Magyarhoni Földtani Társulás a 2017-es év ásványának. Vagy tán felsorolni is sok, megannyi színváltozatban – színtelen, fehér, barna, fekete, rózsa- és ibolyaszín, sárga, kék, zöld stb. – előforduló csodálatos kristályai miatt, melyek az ékszeripar (bocsánat!), művészet keresett drágakövei?

Mielőtt rátérnénk a kvarc egyes változatainak a bemutatására, vegyük szemügyre a kristályai fizikai tulajdonságait. A kristályos ásványok, amikor növekednek, részecskéik – atom-, fém-, molekula-, ion – minden irányban, szabályos formában rendeződnek el. Az alapiskolai tananyagnak is része, hogy az ásványok kristályai, képzeletbeli három tengelyük hossza és egymással bezárt szögeik alapján hét rendszerbe sorolhatók. Ezek szerint a kvarc, SiO2, a háromhajlású rendszerben kristályosodó molekularácsokat alkot. Csakhogy e kristályrácsokba rendszerint különféle nyomelemek is beépülnek, és éppen ezek adják a kvarckristályok sokféle színét, illetve színárnyalatát, miáltal ezen ásványoknak a nevét is meghatározzák.

A kvarc 573°C felett olvad, majd a hatszöges (hexagonális) rendszerben, e hőfok alatt pedig a háromszöges (trigonális) rendszerben, kristályosodik. Az is régen tudott különlegesség, hogy a kvarckristálynak a főtengelyével párhuzamosabban kivágott lemeze nyomás hatására piezoelektromosságot (elektromos áramlást) mutat, ami viszont a hírközlésben, illetve az elektronikában nem olyan régen eredményezett forradalmi változást. (Tán fölösleges megjegyeznem, hogy az elektronika nem azonos az elektrotechnikával.) Alig fél évszázad alatt az elektronika annyira megváltoztatta az emberiség kultúráját, az emberek, sőt az egész társadalom életvitelét, hogy nélküle már talán létezni sem tudnánk.

A kvarc, azaz szilícium-dioxid a szilárd földkéreg 12,6%-át alkotja, ám az iránta való szükséglet annyira megnőtt, hogy a mesterséges előállítása is szükségessé vált. Nem annyira az ékszerkészítés – bár az sem lebecsülendő –, hanem a műszaki fejlődés szempontjából. Azt már régóta tudjuk, hogy a kvarcból előállított üveg az ultraibolya-sugarakat átengedi, meg hogy milyen nagy szüksége van rá az optikai iparnak. A kvarcóra és a tranzisztor sem újdonság már, de hadd ne soroljam. Nem is hiszem, hogy valaki képes lenne megmondani, az élet hány területén lett a kvarc hirtelen nélkülözhetetlen alapanyag.

Mi, egyszerű emberek, elégedjünk meg azzal, nem ok nélkül lett a 2017-es esztendő „sztár” ásványa. Ha meg akarunk győződni róla, hogy a kezünkbe került kődarab (szép színű kristály) kvarc-e vagy sem, könnyen kipróbálhatjuk. Ugyanis a Mohs-féle, (relatív) keménységi skálán a 7. helyet foglalja el, ami azt jelenti, hogy az üveget karcolja. A kilenc, vegyi összetétel szerinti besorolásban a 4. csoportot, az oxidok és a hidroxidok osztályát képezi. Sűrűsége 2,65, hasítani nem lehet, viszont a törése kagylós. (Akit ez érdekel, információnak ez is megteszi, de tizenéves gyerekekkel bemagoltatni semmi esetre sem ajánlom, mert teljesen fölösleges, mi több, az ilyen nehézkes szövegek emlékezetbe vésésének semmi értelme nincs, mert ha rákényszerítik őket, rövid időn belül az agyukból úgy elszállnak az adatok, akár a füst. Amelyiknek viszont kedve van hozzá, ám tegye. Én, amikor az ásvány- és kőzettant tanítottam, ilyen és hasonló „szörnyűségeket” sohasem vártam el a tanulóimtól, hogy kívülről megtanulják. Inkább gyakorlati órákon többször szemügyre vettük a természetrajzi szertár kristálymodelljeit, valamint az ásvány- és kőzetgyűjteményeit, mi több, ez utóbbiakkal kísérleteztünk is, ami inkább játék volt, mint lecke. Végül elértem, hogy a törvények tiszteletben tartásával maguk a gyerekek is gyűjtöttek ásványokat, amelyeket közösen határoztunk meg.) (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/7. (márciusi) számában jelent meg

illusztrációs kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.