Kalocsányi Mónika: A bábjáték jelentősége az oktató-nevelő munkában

A bábuk nem stréberek. (…) Az előadás után lecsavarják sírásra vagy vigyorgásra rajzolt groteszk fejüket, és akkor elpihen az ő lelkük vihara.” (Balassa Imre)

Az oktatói-nevelői munka szerves részét képezi a játék és szerepbelépés lehetőségének biztosítása, ami a drámajáték és bábjáték terepére vezet minket. Az élő színházban a színész önmaga játssza el az adott szerepet, míg a bábjáték során a bábos a bábot használja eszközként és azt mutatja a közönségnek. A bábu egy képzőművészeti értékű tárgy, amely Kós Lajos meghatározásában az áttételes ábrázolás eszköze. Ezek alapján a bábuval való játék kapcsolódik az irodalomhoz, a vizuális kultúrához, az ének-zene művészethez – a dal és a zene által, valamint a tánc- és mozgásművészethez, mivel a báb mozgatása, táncoltatása esztétikai élmény (Kós, 1998, 3). Maszler Irén, akárcsak a drámajátékot, a bábjátékot is a szerephangsúlyos játékok közé sorolja. Felhívja a figyelmet, hogy a bábozás a gyermek kedvelt tevékenysége, így ez az ősi művészet a személyiségfejlesztésben nélkülözhetetlen pedagógiai eszköz a nevelők, pedagógusok számára (Maszler, 2002, 75). Gabnai Katalin a beszédre késztetés játékai közé sorolja a bábjátékot. Szerinte a bábjáték mint módszer, bármikor alkalmazható, a bábu bármilyen tárggyal helyettesíthető, még paraván sem szükséges. A gyermeknek elég, ha látja, hogy nem a játékos beszél, hanem a figura és így „hamarabb születik meg a szó” (Gabnai, 2015, 194-195).

A bábjáték sokoldalú fejlesztési lehetőségeivel különböző területeken alkalmazható. Szép Erzsébet a bábjáték alkalmazásának fő területeit három csoportba sorolta, ezek a következők:

  • az oktatási intézmények nevelési tevékenységén belül alkalmazható bábjáték, ahol a gyermekek személyiségfejlesztése az értelmi, az esztétikai, az erkölcsi és a politechnikai nevelés által megy végbe,

  • a pszichológiában használt bábjáték, ahol a játék mint terápiás-diagnosztikai eszköz alkalmazható

  • a közművelődés területén (könyvtár, múzeum) alkalmazott bábjáték (Szép, 2000, 26).

Az óvodában és az iskolában a bábjáték egyaránt fontos eszköze lehet a szórakozásnak és a nevelésnek. „Az érzelmi hatás kibontására, a vizuális és akusztikus elemek összecsiszoltságára törekszik és fontos szerepe van a verbális információnak is” (Kós, 1998, 9). A dramatikus játékokhoz hasonlóan a bábjáték is elősegíti a gyermek én-tudatának és emberismeretének kialakulását, javítja a térbeli tájékozódást, fejleszti az önálló gondolkodást és a szép, kifejező, tiszta beszéd kialakulását. Elősegíti továbbá a társas kapcsolatok kialakulását, a társakkal való kommunikációt, segít a gyermeknek alkalmazkodni az aktuális beszédhelyzethez, a mesekommunikációs jelek felismeréséhez és gyakorlásához, fokozza a gyermek aktivitását, viselkedési biztonságát és bátorságát (Dr. Juharosné Molnár, In: Hollós, 2002, 56-57).

Több szakirodalom áttanulmányozása után minden kétség nélkül kijelenthető, hogy a bábművészet egy komplex művészet, mely magába foglalja a képzőművészetet, az irodalmat, a zeneművészetet és a színpadi művészetet. G. Solymos Neszta szerint a bábjáték pont e miatt a komplexitása miatt alkalmas eszköz a pedagógiai célkitűzések megvalósítására. A gyermek elsődleges tevékenysége a játék, amelyhez érzelmileg kötődik, örömet okoz neki. A bábu, amellyel játszani lehet, kedvezően motiválja a gyermek kognitív tevékenységét, tartósan képes fenntartani a gyermek figyelmét, így fontos eszköze lehet az értelmi nevelésnek (G. Solymos, 1979, 5). Kós Lajos szerint a bábjátékban a szöveges közlés csak egy komplex információs folyamat része, melyben a hang, a fény, az érzelmi effektusok, a formák, a színek, a mozgás együttes szépsége biztosítja az élményt, a mesejáték sikerét. Ez az élmény maradandó a gyermek számára, mélyen tovább él „lelkében a látott előadáson túl is” (Kós, 1998, 9). (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/8. (áprilisi) számában jelent meg

illusztrációs kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.