Klemen Terézia: Október híres pedagógusszülöttei

Október az ősz egyik legszebb hónapja, már sárgulnak a levelek, de még kellemesen meleg az idő. Természetesen ez a hónap is sok híres pedagógus születésének hava, mi azonban most olyanokat gyűjtöttünk össze, akiknek a szülinapi bulijáról valószínűleg nem írnak vagy írtak a lapok, mégis joggal emlékezhetünk meg róluk. Kezdjük mindjárt azzal, hogy október 5-ét 1994-ben az UNESCO a Pedagógusok Világnapjának kiáltotta ki, ezáltal állítva emléket annak az 1966. évi kormányközi konferenciának, ami nagy lépést jelentett a tanárok számára státuszuk meghatározása szempontjából.

Októberi rovatunk első neves pedagógusa Ormos Mária pedagógus, történész, aki 1930. október 1-jén született. Igaz, főleg mint egyetemi tanár és kutató történész ismert, mégis meg kell emlékeznünk róla, hisz szakterületének, a XX. századi történelemnek világszerte elismert szaktekintélye. Diplomájának megszerzése után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított, 1963-tól a Történettudományi Intézet munkatársa, 1982-től a Pécsi Tudományegyetem professzora, két cikluson keresztül az egyetem rektora. Munkásságáért többek között Akadémiai- és Széchényi-díjat, Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott. Néhány műve: Franciaország és a keleti biztonság; „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban 1921; Hitler élete és kora; A történelem vonatán; Közép-Európa – Van? Volt? Lesz?

Szintén október 1-jén született a svéd író, tanár, Josefina Deland (1814–1890). A Stockholmban született hölgy fiatalkorában néhány évig Franciaországban élt és tanult, hazatérése után Stockholmban nyelvtanárként tevékenykedett, 1839-ben francia nyelvkönyvet publikált. A svéd feminizmus egyik előfutára, a női egyenjogúsággal, a nők érdekképviseletével foglalkozott jóval a szervezett nőmozgalom előtt. 1852-ben nyilvános vitát indított arról, hogy az állam nem biztosít nyugdíjat a visszavonuló tanárnőknek és nevelőknek, akik így gyakran szegényházba kényszerülnek. 1855-ben megalapította a Svenska lärarinnors pensionsförening-ot (Nyugdíjas Pedagógusnők Egyesületét). Cikkeiben, beszédeiben többször hangoztatta, hogy az ország jobban járna, ha nők vezetnék.

A közismert írónő, Szabó Magda szintén októberi születésű, akiről most egy kicsit más szemszögből emlékezünk meg, hisz kitűnő tanár is volt. (1917. október 5.–2007. november 19.) Az írónő–tanárnő Debrecenben született, iskoláit is ott végezte. Latin-magyar szakos diplomát szerzett, doktori értekezését 1940-ben védte meg a római kori szépségápolásról. Az irodalmi életben költőként indult, első kötete 1947-ben Bárány címen jelent meg. 1958 után sorra jelentek meg külföldön is nagy sikert arató regényei. Termékeny író, meseregényeket, ifjúsági könyveket, drámákat, esszéket is publikált, Abigél című regényéből tévésorozat készült. József Attila-, Kossuth-díjas szerző, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét és számtalan más kitüntetést is. Szabó Magda sokszor állt a katedrán, nemcsak felelő kisdiákként, hanem általános vagy középiskolai tanárként. Benyomásait, tapasztalatait, emlékeit számos szépirodalmi alkotásában megörökítette. Kevesebben tudják, hogy vezetőtanárként pedagógiai szakmunkái is elismertek voltak – sokak szerint máig megállják helyüket akkori óravázlatai. Most itt nemcsak az íróra, hanem a pedagógusra is emlékezünk.
Néhány munkája: Tündér Lala; Sziget-kék (meseregény); Az őz; Disznótor; Pilátus; Katalin utca; Az ajtó; Für Elise (regény); Kiálts, város!; Az a szép, fényes nap (színdarab); Kívül a körön; A lepke logikája (esszék). 

Ribáry Ferenc tanár, Kolta szülötte, 1827. október 6-án látta meg a napvilágot.  Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, fogságba esett. Königgrätzba vitték, majd besorozták közlegénynek az osztrák hadseregbe. 1851-ben szabadult, utána nevelő volt, 1861-től főgimnáziumi helyettes tanár. 1863-ban tanári oklevelet szerzett, s ugyanakkor rendes tanárrá nevezték ki. Ókortörténettel foglalkozott, emellett számos történeti és földrajzi tankönyv szerzője. 1880. május 17-én halt meg Budapesten.

Katona Mihály neve leginkább  Komárom környékén cseng ismerősen. 1764. október 9-én született Szatmárnémetiben. Debreceni tanulmányai után 1793-tól a frankfurti egyetemen szerzett ismereteket. Három év múlva tér haza, s egyenesen Komáromba megy, ahol tanárkodik, s nemzetközileg is elismert földrajztudóssá válik. Később egészen bekövetkező haláláig Búcson lelkészkedik, és itt írja meg egyik jelentős művét: A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt (Komárom, 1814). Ez a munka korának legszínvonalasabb és legtartalmasabb magyar természeti földrajza. Búcson, 1822-ben hal meg. 

Egy különleges tudományág foglalkoztatta Hollendonner Ferencet, aki 1882. október 10-én született Csehiben. 1929-től 1935-ig volt a budapesti Kölcsey gimnázium oktatója. Botanikus, paleontológus, tanár. 1905-től tanársegéd a műegyetem növénytani tanszékén, 1916-tól a reáliskolai, 1921-től a polgári iskolai tanárképző oktatója. 1922-től egyetemi magántanár. Ő lett a korszerű magyar növényszövettan megalapítója. Kidolgozta az elszenesedett fák mikroszkópos vizsgálatának módszereit.

A magyar neveléstörténet, a nemzetnevelés, a magyar művelődéspolitika, a tanítóképző iskolák pedagógiája mind Imre Sándor nevéhez fűződik, aki Hódmezővásárhelyen született 1877. október 13-án. A közismert magyar pedagógus, művelődéspolitikus elsőként indítványozta 1926-ban Magyarországon a lélektan oktatásának a bevezetését. A Magyar Pedagógia folyóirat szerkesztője volt. Több németországi egyetemen – Heidelberg, Lipcse, Strassburg, Berlin, Jéna – járt tanulmányúton. Szükségesnek tartotta egy új pedagógiai-lélektani tanszék felállítását, mely teret nyithatna a lélektani kísérleteknek. A következő tudományágakkal óhajtotta bővíteni az oktatást: általános lélektan, gyógypedagógia, pszichotechnika. Szakmai segítségével támogatta a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájában létrejött  reformpedagógiai elvek alapján működő iskolát és A cselekvés iskolája folyóiratot. Haláláig a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt.

Felhasznált irodalom:

http://www.kolcsey-bp.hu/index.php/magunkrol/multunk/130-hires-tanaraink

http://www.drk.hu/

http://jelesnapok.oszk.hu

Megjelent a Katedra folyóirat XXVI/2. (októberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.