Kaszmán-Saróka Liliána: Az élménypedagógia kulisszái mögé tekintve (1. rész)

Az élménypedagógia és az élményközpontúság mezsgyéjén

Az élménypedagógia fogalma még a mai napig félreértésekhez vezet, ugyanis gyakran keverik az élményközpontú tanítás fogalmával. Persze, a kettő nem áll egymástól távol: élménypedagógia nincs élményközpontúság nélkül, de az élménypedagógiai folyamatok egyes alapfeltételeinek nem feltétlenül kell megjelenniük az élményközpontú tanításban.

Mind az élménypedagógiai foglalkozásoknak, mind az élményközpontú tanításnak az alapja az élmény, ami már a megnevezésből is egyszerűen kikövetkeztethető. Mit nevezünk élménynek? Mi számíthat az iskolai környezetben vagy a tanítás során élménynek?

Az egyes impressziók hatása egyénenként változó, mégis összesítve kijelenthetjük, hogy minden olyan újszerű inger, mely érzékszerveikre és agyukra is hatást gyakorol, ami nem megszokott feladatot, illetve kihívást jelent, az valamiféle élményt okoz a diákoknak is az iskolai környezetben. Az osztállyal vagy csoporttal való közös munka, a kollektív igyekezet, a megfelelő megoldások keresése, az alternatív lehetőségek közös próbálgatása szintén az élmények egyik forrása lehet. Bizonyos közösségekben már az is a meglepetés erejével hathat, ha a tanárok kíváncsiak a diák véleményére és azt el is fogadják.

Ezért ahhoz, hogy hatásos élményalapú órát, akár szakkört tudjunk tartani, fontos szempont, hogy bizonyos szinten ismerjük azokat a diákokat, akik a célcsoportját alkotják a tervezett foglalkozásoknak, folyamatoknak. Mindenképpen előnyünk származhat abból, hogyha tudjuk, mi az, ami újszerűen hathat az adott osztály, csoport életében. Ezenfelül azért is kedvező ez, mert akkor személyre szabott célokat is meg tudunk fogalmazni, ezzel is növelve a tanulás hatékonyságának valószínűségét.

De mégis mi az, ami a két fogalmat, az élménypedagógiát és az élményközpontú tanítást megkülönbözteti egymástól? Hogy ezt meg tudjuk határozni, alaposabban vizsgáljuk meg az élmény, illetve az élménypedagógia és élményközpontú tanítás fogalmát.

Az élmény és a flow fogalma

Ingerek, impressziók és élmények. Rutinjainkat és mindennapi teendőinket áthatják az élmények, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről. Talán nem erős kifejezés, ha azt mondom, hogy a 21. század az élmények és a katarzist okozó tevékenységek keresésének jegyében kezdi el arra biztatni az embereket, hogy olyan munkát és foglalkozást keressenek, amit szeretnek és élveznek. De az ilyen fajta jóérzés vagy boldogság keresése nem mai találmány.

Időszámításunk előtt a 4. században Arisztotelész, a görög tudós és filozófus tanulmányozta a legfőbb jó, a boldogság jelentését. A Nikomakhoszi Etika c. könyvében melyet halála után adtak ki tanítványai fogalmazza meg, hogy minden gondolkodó belátja, az ember számára a legfelsőbb jó egy és ugyanaz, és „ami az elnevezést illeti, ebben jóformán mindenki egyetért: boldogságnak nevezi a nagy tömeg éppúgy, mint a műveltek.” Viszont a boldogság definiálásában már nem értenek egyet azok a gondolkodók, akiknek műveit vizsgálta Arisztotelész, ezért életformák szerint próbálta megtalálni, mit jelenthet egyes embereknek a boldogság.

Azon pozitív érzelmek, melyeket a boldogsághoz kapcsolunk, egyénenként eltérőek lehetnek, de az egyetemesen mindenkire érvényes, hogy ezen érzelmek katalizátora egy cselekvés, egy folyamat, egy inger, impresszió is lehet. Ezt a boldogságérzést vizsgálja évek óta az erdélyi származású Csíkszentmihályi Mihály.

Csíkszentmihályi negyedszázados kutatásai és tanulmányai alapján arra jutott, hogy amikor cselekedeteinket tudatosan irányítva, átszellemülve, időérzékünket elvesztve munkálkodunk valamin – legyen szó zenélésről, játékról, hivatásunk végzéséről –, olyannyira feloldódunk annak élményében, hogy a tevékenységet minden más feltétel nélkül folytatni szeretnénk. Ezt a típusú élményt nevezte meg Csíkszentmihályi a tökéletes élménynek, és a jelenséget magát flow-nak, vagyis áramlatnak. (Csíkszentmihályi 2010) (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXVI/1. (szeptemberi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .