Verbók Boglárka: A tankönyvkutatás szakmai, módszertani kérdései

A Variológiai Kutatócsoport 7. nemzetközi tankönyvkutató szimpóziumának tanulmányai

A Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport immár második kötete is kiadásra került, amely a 7. nemzetközi tankönyvkutató szimpózium tanulmányait tartalmazza. A Variológiai Kutatócsoport elsődleges célja az elemző nyelvészeti, didaktikai szakirodalmak körének bővítése, ezáltal pedig a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetének alakítása, színvonalának emelése, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatására és a tanítás–tanulás folyamatában alkalmazott tankönyvek minőségi változására.

A könyvben helyet kap néhány lényeges információ a múlt század második felének hazai oktatáspolitikai helyzetéről. A II. világháborút követően jelentős társadalmi, politikai, gazdasági változások történtek, ismételten megújult a csehszlovák államhatalom, amely béklyók közé szorította a magyar kisebbséget és oktatást. Az oktatáspolitikai helyzet alakulásáról és az erre vonatkozó statisztikai adatokról Simon Szabolcs tanulmánya számol be. Az írás záró része napjaink eredményeiről, ill. megoldásra váró gondjairól tudósít. Az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa, Ledneczky Gyöngyi a szlovákiai magyar tankönyvpolitika egyes szegmenseivel foglalkozik. A szerző betekintést nyújt az egyes kerettantervek (kiemelten a magyar tannyelvű alapiskolák szemszögéből fontos kerettantervek) sajátságaiba, jellemzőibe, valamint egyéb pedagógiai dokumentumokba, ill. a tankönyvkiadás problémáiba, a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tankönyvellátottságába. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó tanulókat ugyanúgy megilletik az anyanyelvükön kibocsátott tankönyvek és munkafüzetek, mint a többségi nemzethez tartozó tanulókat.

A kötetben számos tanulmány szerepel, amelyekben közös az elemző szándék. A tankönyvi szövegek adekvátságát, minőségét taglalják a tanulási folyamat szempontjából, ezenkívül fontos aspektusuk a helyesírás-tanítás fejlesztése különféle módon, digitális szövegekkel és a tankönyvi szövegek által egyaránt. Hasonlóan közös vonása a tanulmányoknak a beszédkészség és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Sokan talán nem is gondolnák, hogy a tankönyvek megfelelő módon történő alkalmazásával nem csupán az olvasásfejlesztés és a szövegértés-fejlesztés kompetenciaterületei lehetnek érintettek. A tankönyvi szövegek kreatív és interaktív feldolgozása című tanulmányban Antalné Szabó Ágnes többek között a beszédfejlesztésre, a hallásértés-fejlesztésre, a szókincsfejlesztésre és a stílusfejlesztésre is figyelmet fordít. A szerző arra a megállapításra jut, hogy elvileg bármilyen funkciójú szöveg felhasználható didaktikai céllal a tanórán, de fontos, hogy feldolgozását a pedagógus értő módon vezesse a tanulókkal. Így kihasználja akár a régebbi tankönyvi szövegben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

Jelentős szerep illeti a helyesírás-tanítás tárgykörét, mivel ez a kérdés iskoláinkban tartós problémának bizonyul, ugyanakkor a helyesírás elsajátításának legfőbb színtere az iskola. Nemcsak pedagógusként, hanem szülőként is ajánlott tisztában lenni a helyesírás-tanítás céljaival, módszereivel, összetevőivel, valamint az egyes helyesírási tananyagok és gyakorlatok elméleti hátterével. Ez azonban önmagában még nem elegendő az eredményes helyesíráskészség fejlesztéséhez. A fiatalabb korosztályok már a tömegkommunikációs eszközök aktív felhasználótáborát gazdagítják, az általuk „fogyasztott” tartalmak azonban olykor helyesírási szempontból alkalmatlannak bizonyulhatnak vagy egyenesen kontraproduktívak. A Variológiai Kutatócsoport tevékenysége emellett kiterjed a digitális szövegekkel történő helyesírás-tanítás tárgykörének felméréseire, sőt a néhány konkrét, humoros feladattal történő szemléltetésre is.

Úgy vélem, hogy a beszédkészség és az anyanyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztése több szempontból is összefüggnek. A Lőrincz Julianna által górcső alá vett tankönyvi feladatok és ezek instrukciói meghatározóak a tanulók beszédkészség-fejlesztésében. Egy jó feladat elsődlegesen a motiválás funkcióját hivatott biztosítani, kognitív erőfeszítésre ösztönzi a tanulókat, emellett illeszkedik a tantervi követelményekhez. Segíti a megértést és rögzítést, ez azonban önmagában még nem elégséges, fontos a tanulók egyéni véleményeinek, szemléleteinek megfogalmazása és közlése is, a beszédtevékenység gyakorlása. A tanulmányok sorában jó néhány foglalkozik az anyanyelvi kommunikáció kérdéskörével, fejleszthetőségével és annak konkrét lehetőségeivel. A kommunikációs készség fejlesztése, különös tekintettel az anyanyelvi kommunikációra, már a kisgyermekkorban elkezdődik. Domonkosi Ágnes a mesék felhasználhatóságát hangsúlyozza tankönyvi szövegek formájában, ami a mesék műfaji sajátosságaival indokolható. A gyermek a mesék elemeit képes saját élete egyes szegmenseire vonatkoztatni, ami azért is fontos, mert a személyiségbe azok a tudáselemek épülnek be eredményesen, amelyek már valamilyen meglévő sémákhoz tudnak kapcsolódni.

Napjainkban egyre több nyelvész és pedagógus figyel fel a nyelvjárások tanításának az oktatási folyamatban betöltött pozitív szerepére, noha az egyes nyelvjárások régiói nem szerepelnek a földrajzi térképeken, és a nyelvjárási szövegek sem részei a tankönyvi szövegeknek. A nyelvjárások konkrét megjelenése a tankönyvekben és a tananyagban a kisebbségi magyar oktatásban nélkülözhetetlen lenne, de az anyaországi általános és középiskolák tanulóinak nemzeti identitását is erősíthetné és gazdagíthatná a nyelvi mellett. A nyelvjárástanítás gyakorlati kivitelezésére Danczi Annamária tesz néhány javaslatot, és hoz néhány példát, ezek több kompetenciaterületet is érintenek.

Helykímélés miatt a kötet összes tanulmányáról nem áll módomban ismertetést nyújtani. A fentebb bemutatott írásokat személyes indíttatásom és érdeklődési köreim alapján emeltem ki. Az olvasót viszont arra ösztönzöm, hogy érdemes a kötetben bemutatott témákat, elemzéseket részletesebben megismerni és elolvasni. A tanítási-tanulási folyamat, a gyermeknevelés, a tankönyv-, feladat- és tesztkészítés szerves alapját képezheti, ennek okán minden jelenlegi és jövőbeli pedagógus és szülő figyelmébe bátran ajánlom a könyvet. A nyelvészettel foglalkozó kutatók és a nyelvi kérdések iránt érdeklődő laikusok figyelmét egyaránt felkeltheti, ezért érdemesnek tartom hangsúlyozni, a kötet nyelvének adekvátságára, ugyanakkor érthetőségére és letisztultságára felhívni a figyelmet.

Megjelent a Katedra folyóirat XXVI/1. (szeptemberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.