Tudományok napja a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban

A magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódva immár 12. alkalommal került megrendezésre november 14-én a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont szervezésében a Tudományok napja című előadássorozat, valamint a nagy népszerűségnek örvendő Heuréka! magyar tudománytörténeti vetélkedő. A rendezvény keretén belül évről évre neves tudósok, egyetemi tanárok, illetve a tudomány területén tevékenykedő személyiségek igyekeznek bevezetni a hallgatóságot a tudomány birodalmába, illetve közérthető módon bemutatni a legújabb tudományos kutatások eredményeit.

A rendezvény sikerét és létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy élénk érdeklődés mutatkozik a környékbeli alap- és középiskolák, illetve újabban a Selye János Egyetem hallgatói részéről az előadások iránt. A Tudományok napja kinőtte az iskola falait, idén immár második alkalommal adott otthont a rendezvénynek a városi művelődési központ és annak körterme. A körülbelül háromszáz érdeklődő a helyi oktatási intézmények mellett Lakszakállasról, Szímőről, Érsekújvárból, Búcsról, Zsigárdról, Csallóközaranyosról, Komáromból, Szencről és Dunaszerdahelyről érkezett. A rendezvény elsődleges célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a tudomány iránt, valamint vonzóvá tegye számukra a műszaki, illetve természettudományi szakokat, amelyek területén az elmúlt években nagy szakmai hiány mutatkozik. A Tudományok napja másrészt lehetőséget nyújt az évről évre idelátogató diákok, pedagógusok, valamint az előadók közötti baráti kapcsolatok elmélyítésére is, illetve a rendezvény a résztvevő iskolák közötti jövőbeli együttműködés alapjául is szolgál.

Míg a korábbi években az előadások témakörei a legkülönfélébb tudományterületeket érintették, addig idén a neves előadók a függőség témakörét járták körül. A téma rendkívül időszerű, hiszen a tudatmódosító szerek használata mellett a virtuális tér állandó jelenléte is komoly függőséget okoz – főleg a fiatalabb generáció számára.

A nap nyitányaként Klobusitzky György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mestertanára, nyugalmazott adjunktusa nem mindennapi drogprevenciós előadással „hökkentette” meg a nézőközönséget, kiváló felvezetést nyújtva a fiatalokat fenyegető függőségek világába. „A kábítószerek korosztályos veszélyei” című előadásában közérthető módon beszélt a legális és illegális drogok, az alkoholizmus, valamint a dohányzás veszélyeiről, ugyanakkor külön kitért a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő energiaitalok rejtett veszélyeire is. Bemutatta az egyes drogok és függőséget okozó szerek alapvető jellemzőit, illetve azok életromboló hatásait. A rendkívül szókimondó, közvetlen előadásmód bámulatos színpadképpel párosult: a színpadon felállított DJ-pult, a dübörgő diszkózene, a villogó fények, a színes, gomolygó füst tökéletesen megjelenítette a kábítószer- és alkoholfogyasztás leggyakoribb színterét, a diszkót. Az előadó hangsúlyozta, hogy ez az a hely, ahol általában először „kínálják be” a fiatalokat a különféle drogokkal, alkohollal, cigarettával („hörgőropival”), akik aztán vagy visszautasítják, vagy a csordaszellemtől vezérelve, vagányságból kipróbálják a kínált szereket, ezáltal elindulva azon a függőségi lejtőn, ahonnan többé nincs megállás. „Nincs meggyógyult kábszeres, csak tünetmentes”- hangsúlyozta Klobusitzky.

A rendkívül hatásos, humorral fűszerezett prezentáció sok érdekes és naprakész információt tartalmazott nemcsak a diákok, hanem a tanárok számára is: a jelenlévők betekintést nyerhettek a hollandiai coffeshopok mindennapjaiba, a rendőrségi drograzziák világába. Az előadó született showmanként másfél órán keresztül tartotta éberen a fiatalság figyelmét, és „szenvedélyes” módon vezette rá a hallgatóságot a „szenvedélymentesség” fontosságára. Az előadás után a diákok is elismerő módon nyilatkoztak az előadásról, s szinte biztos, hogy Klobusitzky Györgynek köszönhetően többen visszariadnak attól, hogy rálépjenek a függőséget okozó szerek által kikövezett lejtőre.

Topál József etológus, az MTA akadémikusa az evolúció során fellépő megszaladási jelenségeket, azok okait és következményeit vizsgálta a “Jó csoki-e a facebook?” című előadásában. Mint megtudtuk, a megszaladási jelenség az etológiában használatos fogalom, amely olyan tulajdonságokat takar, amelyek az evolúció során előnyösek voltak, de túlzottan megerősödtek, „túlburjánzottak”, és idővel inkább hátráltatják a túlélést.

Az előadó az állatvilágból hozott példákon keresztül szemléltette a megszaladási jelenséget: a paradicsommadarak megnövekedett farktolla vagy a szarvasok „túlnőtt” agancsa figyelemfelkeltő, előnyös a párválasztás során, a ragadozókkal szemben azonban kiszolgáltatottá teszi őket. Az etológus külön fejezetet szentelt a túlzott cukorfogyasztásnak, amely az emberi evolúció során az egyik legismertebb megszaladási jelenség. Az ember idegrendszere eredetileg az édes ízt összekapcsolta az egészséggel, ezért agyunk arra ösztönöz bennünket, hogy szeressük az édeset, mivel a cukor az értékes táplálékhoz, a vitaminban gazdag gyümölcshöz kapcsolódik. Míg korábban kizárólag gyümölcs formájában jutott az emberi szervezet cukorhoz, addig a cukor ipari előállításával hirtelen kialakult a túlfogyasztás, és a belső kontroll hiányával kialakul a 21. század egyik komoly civilizációs betegsége, az elhízás. Az emberi agy azonban továbbra is azt hiszi, hogy a cukor a szupertáplálék, amely vitaminhoz juttatja fogyasztóját.

Az előadó ezután rátért a digitális világ okozta társas viselkedési jelenségek megszaladására: összehasonlította az ősközösség társadalmi érintkezésének formáit a 21. század „kontrollvesztéses” kommunikációs formáival. Rámutatott, hogy míg a korai társadalmak csoportja kisméretű, zárt közösséget alkotott (max.150 ember), és erős közösségi tudattal rendelkezett, addig a modern csoport változó méretű (akár több millió tagot is magába foglal), nyitott, és ebben az egyén kerül előtérbe a korábbi erős közösségi tudattal szemben. Topál hangsúlyozta, hogy a kommunikáció kezdettől fogva a túlélés záloga volt az ember számára, de ez a velünk született kommunikációs kényszer „megszaladt” az ipari, közlekedési és információs forradalom következtében. Az előadás címéhez kapcsolódva kifejtette, hogy míg a csoki az agynak a „szupertáplálék”, addig a facebook a „szupercsatorna”, amely segítségével az ember kiélheti a benne kódolt kommunikációs kényszert.

Az előadó nemcsak általánosságban foglalkozott a virtuális tér és a közösségi hálók okozta megszaladási jelenségekkel, hanem a legújabb statisztikák segítségével rámutatott a nemzetközi különbségekre, illetve párhuzamot vont az állati és emberi viselkedésformák közt. A virtuális tér egy részben új evolúciós helyzetet teremt a mai ember számára, mivel a „természet nem készített fel bennünket a közösségi oldalak használatára” – hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalt a Föld lakosságának mintegy negyven százaléka használja. A tudományos kutatások egyelőre nem bizonyították az online tér korlátlan elérésének egyértelmű negatív következményeit, viszont Topál arra figyelmeztet, hogy míg konkrét kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre e téren, addig is mértéket kell tartani a virtuális térben való tartózkodás során. Arra viszont rámutatott, hogy a koncentrált figyelemre fordított idő bizonyítottan drasztikusan csökkent az utóbbi évtizedekben, ugyanakkor a fiatalok multitasking képessége egyre erősödik. Az etológus Szent-Györgyi Albert híres idézetével zárta előadását, elgondolkodtatva ezzel a nézőközönséget: „Vajon képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?” 

Juhos „Robosanyi“ Sándor, a Technics Playground Robotikai Oktatóközpont vezetője állandó visszatérő vendége a Tudományok napja rendezvénysorozatnak, előadásait mindig nagy érdeklődés övezi. Ez alkalommal „Okoseszközök az oktatásban, játékok mint oktatóeszközök” című előadásában a különféle építőjátékokat, homanoid játékrobotokat, gyerekeknek (is) szánt rajzoló- és tervezőprogramokat mutatta be a nagyközönségnek. Miután felvázolta ezen oktatójátékok technikai fejlődésének legfontosabb állomásait, bemutatta a robotikán alapuló játékcsaládok legújabb termékeit, szemléltetve azok működését és használati lehetőségeit. Kiemelte, hogy ezen játékok, mint pl. a Technic Lego, a Probot kisautó, a Xiaomi játékrobotok, a SketchUp rajzolóprogram stb. nagy mértékben fejlesztik a gyermek gondolkodását, logikai képességeit, illetve ezek segítségével játékos módon sajátítják el a robotika alapjait. Juhos rámutatott, hogy a robotikáé a jövő, az informatikához köthető szakmák térhódítása megállíthatatlan, érdemes a diákoknak ezt szem előtt tartani a pályaválasztás során. A mechatronika például tíz-tizenkét szakmát foglal magába. A lányokat is bátorította, hogy lépjenek bátran informatikai pályára, hiszen – tapasztalatai alapján – a lányok gondolkodása, szorgalma és kitartása sok esetben túltesz a fiúk logikai képességein.

Az előadás ideje alatt kb. 150 kg Technic Legóból építkeztek az önként jelentkező diákok négy korcsoportban. Robosanyi értékelte az elkészült alkotásokat, s itt is bebizonyosodott korábbi tapasztalata, miszerint a legfantáziadúsabb dolgokat általában a fiatalabb korcsoporthoz tartozó diákok építik, a kor előrehaladtával ugyanis egyre statikusabbá válnak az összerakott alkotások, mivel egyre inkább megszokott sémák alapján építenek a fiatalok.

A Tudományok napján a legkisebbekről sem feledkeztek meg a szervezők: Riflík Zsolt, a gútai Madár- és Természetbarát Egyesület vezetője az alsó tagozatos diákoknak a környéken élő madarakról tartott tartalmas előadást „Madarak gyerekszemmel” címmel. Ezt követően Juhos Sándor mutatta be a kisdiákoknak, hogyan vezérelhetők a robotok az okostelefonok segítségével.

A Tudományok napja keretén belül a vállalkozó kedvű középiskolás diákok idén nyolcadik alkalommal mérhették össze tudásukat a Heuréka! elnevezésű tudománytörténeti vetélkedőn. Az idei verseny témakörében olyan magyar tudósokkal foglalkozott, akik a táv- és hírközlés területén alkottak maradandót. A hét versenyző csapat közül a dobógós helyet az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium csapata (Bombicz Eleonóra, Bombicz Ferenc, Nagy Vivien, felkészítő tanár Dózsa Roland) szerezte meg, második helyen végzett a komáromi Selye János Gimnázium csapata (Kraľ Dávid, Keresztes Levente, Paulisz Bence, felkészítő tanár Elek József), a harmadik pedig a gútai Schola Privata Gutaiensis Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola csapata (Markovics Krisztina, Liptai Renáta, Kürti Emese, felkészítő tanár Szuri Dezső) lett.

A Tudományok napja egyik legfontosabb hozadéka, hogy a hallgatóság soraiban ülő diákok szemében ott tükröződött a tudásvágy, az előadások után bátran odamentek az előadókhoz, kérdéseket tettek fel a hallottakkal kapcsolatban, sőt autogramot is kértek. Külön pozitívumként kiemelném, hogy mialatt a különböző függőségekről beszéltek az előadók, senkinek sem jutott eszébe pötyögni a mobiltelefonján. Ez is alátámasztja, hogy a mai diákok is nyitottak a világra, szomjúhoznak az új ismeretekre, csak a digitális világ által kiszélesedett keretben kell megtalálnunk a hozzájuk vezető utat. Lelkesedésük bizonyíték arra, hogy a fiatalság körében is komoly igény mutatkozik az ilyen tudományos jellegű rendezvények iránt, és van értelme folytatni az elkövetkező évben is a Tudományok napját. Szeretettel várunk mindenkit!

Galo Lukács Tímea

a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont tanára


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.