Tóth Attila: Óriási a fizikatanár-hiány – veszélyben a jövő?

A Szlovák Köztársaság Hírügynöksége a tanév elején a következő hírt tette közzé: Pozsonyban is több százra tehető a betöltetlen pedagógiai állások száma, ezen belül már krónikussá válik az országunkban a fizikatanárok hiánya is, hiszen a félezer meghirdetett betöltetlen pedagógiai állások számában egyre több a fizikatanárok száma is.

Hogyan képzelhető el a mai korban egy fizikaóra?

Közben naponta tapasztaljuk: a fővároson túl is rendkívüli a fizikatanárok iránti kereslet. maillot de bain licorne Leggyakrabban a közvetlenül nyugdíj előtt álló tanárok jelentkeznek az üres pozíciókra, de szakemberek híján számos helyen alkalmazzák a szükséges végzettség nélküli érdeklődőket is. A székelyeknél is ugyanez a helyzet, hiszen míg egyes tárgyakból túlképzés van az ország felsőfokú oktatási intézményeiben, a matematika, fizika és kémia szakok egyre kevésbé vonzzák a hallgatókat. A probléma akkor tetőzik csak igazán, ha a végzett pedagógusok nem a tanári pályán helyezkednek el. Szlovákiában az is probléma, hogy a fizikát meglepően sok intézményben nem fizikus, hanem informatikus, polgári vagy akár volt orosz szakos tanár oktatja. Sőt, testnevelés szakosok és történelem szakosok is tanítják a fizikát.

Az általános iskolák számára egyre nehezebb találni szakképzett tanárt, különösen a tudomány és a technológia területén. Már az sem biztos, hogy az oktatási tárca tervezett béremelése megoldaná ezt a helyzetet. A természettudományi tárgyak 46,7%-át látták el ezidáig szakemberek. Az egyik legjobb európai fizikatanár, a Szentmártoni Gimnáziumban oktató Jozef Beňuška szerint – aki a fizikát saját kísérleteken keresztül oktatja, pl. ködöt állít elő a gyerekekkel, héliummal töltött „ballonpartyt” készít velük – a következő húsz évben nem is várhatunk javulást a fizika szak iránti érdeklődésben. Nagy problémát okoz az is, hogy számos fizikatanár nem elég gyakorlatias, nincs kellő kreativitása, kézügyessége. Eszköztárából hiányoznak a természet megismerésére irányuló kísérletek és a logikus gondolkodás fejlesztésére irányuló törekvések.

Magyarországon is olyan a fizikatanár, akárcsak a fehér holló. Nemcsak az ország fővárosában, az ország közepében, de Debrecen környékén is. sac pokemon A kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. A tanárhiány elsősorban a kisebb vidéki településeken okoz problémát, ahol szinte lehetetlen megfelelő képzettségű pedagógust találni a természettudományok oktatásához. Ha pedig nincs, aki megszerettetné a fizikát, akkor miért csodálkozunk azon, hogy még a jelentős fizikusképző hagyományokkal büszkélkedő városokban is előfordul, hogy nagyon kevés hallgató – vagy akár egy sem –jelentkezik fizikatanári szakra.

A fizika helye a tantárgyak rendszerében

A helyzetelemzések országainkban azt mutatják, hogy a fizika tantárgy jelentős mértékben visszaszorult a kerettantervekben. Az óraszámok csökkennek, pedig a többi természettudományos tantárgy számára a fizikaórák éppen az alapozást biztosítanák. Ha tehát meg szeretnénk értetni az energia fogalmát, a halmazállapot-változásokat, a részecskék fizikáját, szükségünk van kellő időre és térre a téma kifejtéséhez, hogy fel tudjuk egyáltalán fogni, milyen globális veszélyek fenyegetnek minket korunkban. Magyarországon is hiányoznak a klasszikus kísérletek, amelyek az ismeretszerzés folyamatában nagyon fontosak. A szakkönyvekben például fokozatosan visszaszorulnak a modern fizikai témák, és a feldolgozás minőségében is hiányosságok mutatkoznak. A fizika megszerettetése, a mindennapok világában való bemutatása, a racionális világkép kialakításában betöltött szerepe nemcsak a tankönyvek minőségének a feladata, hanem a szívbeli fizikusoké, akikből „csöpög“ a fizika iránti elkötelezettség és szeretet. Annál is inkább, mert az elkövetkezendő időszakban a tudományok fúziója várható, és erre nekünk, fizikusoknak az ismeretek összekapcsolását célzó feladatokat kellene alkotnunk.

Egyre kevesebben érettségiznek fizikából, matematikából, általában véve csökken a természettudományok iránti érdeklődés, mert „nehéz“. A „maradék fizikusállomány” számára tehát fontos kihívást jelent, hogy javítsanak ezen a helyzeten, mert a fizika egyike lett azoknak a tantárgyaknak, melyeket a diákok általában a legkevésbé szeretnek. Ez a tárgy a kémiával együtt a természettudományos nevelés legproblematikusabbnak mutatkozó területe (CSAPÓ 2000, PAPP – JÓZSA 2000, CSAPÓ 1998; JÓZSA – LENCSÉS – PAPP 1996). Pedig ez az a tantárgy, „amely szükséges a mai, bonyolult világban való eligazodáshoz“ (RADNÓTI – WAGNER 1999). Nagyon kevés arányban, de kissé jobban szeretik a diákok a kémiát, és a felmérések szerint a biológia és földrajz iránt érdeklődnek inkább. custodia ipod cover Sokunk hiányolja például a differenciálszámítás megalapozását már a középiskolákon, hiszen ezek hozzásegítenek a fizika megértéséhez. cover iphone 6 6s plus Talán csoportokat kellene alkotni azokból a tanulókból, akik vonzalmat éreznek a tantárgy iránt, és többet kellene foglalkozni velük, tudatosabban, másként. Különórán kellene foglalkozni a természettudomány szakos főiskolára készülő középiskolásokkal is. Célirányúvá kell tenni a fizikára fogékonyabb fiatal orientálódását, hiszen egyre bonyolultabb lesz a jövő.

Miért érdemes fizikát tanulni?

Hogy megértsük összefüggéseiben ezt a bonyolult világot, alaposan meg kellene ismernünk az energia előállítását, felhasználását, és mindezek hatását például az éghajlatra. bracelet licorne Marx György szerint az ismeretlenben való tájékozódás az, ami minden fiatal számára fontos. Erre pedig a természettudományos kutatás munkamódszere a leghatékonyabb eljárás: „a fizika lehet az új idők latinja az iskolában”.

Éppen a fizikai ismereteknek köszönheti a létét a hűtőszekrény, fagyasztóláda, mikrohullámú sütő, automata kenyérpirító, a tv, a rádió, a video, a CD- vagy DVD-lejátszó stb. Nem beszélve az orvosi diagnosztikában és terápiában való felhasználásáról, például a röntgenről, a tomográfiás eljárásokról, az ultrahang-diagnosztikákról, a radioaktív nyomjelzésről, a sugárterápiáról… Érdemes lenne felismerni azt, hogy milyen lenne az életünk mindezek nélkül. Arra is választ kereshetnénk, hogy milyen további új felismerésekben segíthet a jövőben a fizika (pl. genetika, klónozás, nukleáris technika, környezetvédelem stb.). Fel kellene fognunk a fizika jelentőségét tehát, és tudatosítani, hogy a fizika a többi természettudományba beágyazva létezik, amelyik megoldásra késztetheti az emberiséget érintő társadalmi és etikai problémákat. A tudatlanság félelmet is kelthet, aminek hatására különböző áltudományok keletkeznek. casquettes pokemon A mi felelősségünk is rendkívülien nagy, hiszen nemsokára a fiatal generációnak át kell adni az atomerőművek kulcsait, és a meglevő feladatainkhoz tartozik az is, hogy nem szabad semmit sem elhallgatnunk. Hiszen reális tudományképet kell kialakítani a fiatalok fejében. Egyértelmű tájékozottságra van szükség a természettudományos kérdésekben, mert erre kötelez a globális felmelegedés, az energiaforrások, a géntechnika, az atomfegyverek, az ózonpusztulás. goed samsung hoesje Még ha nem is készülünk természettudományi pályára, akkor is kellene, hogy az általános műveltséghez tartozzon a grafikonok értelmezése, és hogy a fiatalok tudjanak valószínűségekben gondolkozni, meg tudják becsülni a különböző tevékenységek kockázatát, értsék meg az exponenciális növekedés természetét. Meg kell értetni velük, hogy mit is jelent a tudomány a saját életükben.

A fizika nemcsak kaland, de hajtóerő is, a felfedezései döntő mértékben befolyásolták a világunk fejlődését, és előreláthatóan kulcsszerepe lesz az emberiség jövőbeli előrehaladásában. Lényeges szerepet játszik a többi tudományágban is, és az orvostudományon keresztül javítja életünk minőségét is (KUHN 1984, LAKATOS 1978, POLÁNYI 1962/1994). Az államok vezetői meghallgathatnák a fizikusok és más tudósok tanácsait döntések meghozatala előtt. Erre kutatóbázisokat, új laboratóriumokat is kellene létrehozni. De kell hozzá fizikus is…

Fontos lenne a megfelelő tudománykép kialakítása is: a modern tudományelméletekhez igazodó képet kell nyerni a fizikáról. Ajánlatos lenne, ha az „iskolafizikán” kívül kialakulna egy „életfizika”, hogy ne addig tartson a tudásunk, amíg megírjuk a dolgozatot. Valamint szükségeltetne a fizikatanításban az informatikai segédeszközök egyre nagyobb használata is. A fizika keresi a jelenlegi tantárgyi szétaprózottság felszámolásának útjait. A fizikatanítást kell, hogy áthassa a „természettudományt mindenkinek” elv (WAGNER 2002).

Más probléma is van. Ha ide fejlődött az ember, hogy elpusztítja önmagát, akkor könnyen megvádolható, hogy éppen a felfedezések és az ipari forradalom az okai ennek. Amikor a németek az atomfegyvert katonai célokra szerették volna felhasználni, Heisenberg képes volt eltitkolni az atombomba akkori rejtélyeit. Vajon képes lenne-e egy mai fizikus hősként viselkedni? Milyen újkori problémák vetődtek fel azóta, mit hallgatunk el, és milyen víziókat tárnak elénk? Ha az ipari forradalom eszmei hősei főleg a fizikusok, csakis ők vádolhatóak-e a kialakult irreverzibilis folyamatokért? Vajon a legégetőbb megoldandó feladat a környezetvédelem? Erre a kérdésre úgy próbáljuk mi, fizikusok megkeresni a választ, hogy javasoltunk előállítani egy „ún. erkölcsi GPS”-t, amelyik jelezné egy rizikófaktorral a veszélyes, illetve visszafordíthatatlan zsákutcába vezető folyamatainkat. Ha megakadályozni nem tudtuk a nagymértékű környezetszennyezést, akkor kötelesek vagyunk megoldásokat keresni a jelenlegi termelés mellett a legelfogadhatóbb módszer feltalálására a hulladék-likvidálásra, de feltétlenül minimalizálni kell a környezetszennyezést. Hiszen ez az egyik veszélyfaktorunk, amibe lassacskán belepusztulnak a rovarok, a madarak. Vigyázni kell, mert az utolsó méhecske elpusztulása után az embernek már csak pár éve marad a túlélésre (Einstein).

Az érvek és ellenérvek tudatában mi, fizikusok, csak annyit jelenthetünk ki jelenleg, hogy a prognózis, amit felállítani tudnánk, már nem lineáris, nem is kvadratikus, hanem ellenőrizhetetlenül exponenciálissá kezd válni. Mindez változékony és már majdnem kiszámíthatatlan. Megkérdőjelezendő azonban az is, hogy mindezért csak az fizikusokat lehet-e vádolni, vagy mindenkit, hiszen mindegyikünk a fogyasztói társadalomhoz tartozik. Egy azonban bizonyos: ha nem lesz fizikus, ki tudja majd valamilyen módon kivezetni az emberiséget a zsákutcáiból…

Remélhetőleg felocsúdik majd az utánunk jövő nemzedék, és rájön, hogy mennyire fontosak a természettudományok, mennyire fontos a fizika. Lehet, hogy kihívásként, avagy a jövő megmentőjeként hajlandóak lesznek ezt a nehéz szakmát is megtanulni.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .