Rehák Tünde: Adatok és gondolatok a kis- és központi iskola dilemmájáról

Az utóbbi időben sokat hallhatunk arról, hogy aránytalanul sok iskola van Szlovákiában, és ezek nagy része kisiskola. Maga a „kisiskola” fogalom több jelentéssel is bír. Érthetjük alatta azokat az iskolákat, ahol csak 1–4. évfolyamon folyik a tanítás, tehát csak alsó tagozattal rendelkeznek. Ez a meghatározás nem feltétlenül fedi le a kisiskola fogalmát, ezért írásomban a szakmai nyelvben használt „nem teljes szervezettségű iskolák” kifejezést használom esetükben. Hiszen attól, hogy egy iskolának csak negyedik évfolyamig vannak osztályai, nem feltétlenül igaz rá, hogy „kicsi”, vagyis, hogy kevés tanuló jár oda. A második értelmezés szerint azokat az iskolákat hívjuk kisiskolának, ahol az egyes osztályokban nagyon alacsony a diáklétszám. Mivel központilag nincs olyan törvény, amely megszabja, mekkora diáklétszám alatt tekinthető az iskola kisiskolának, ezért Fodor Attilának, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójának 2015. évi meghatározását alapul véve azokat az intézményeket nevezem kisiskolának, ahol a diáklétszám nem haladja meg az ötven főt.

Forray Katalin egyik tanulmánya arra mutat rá, hogy a magyarországi közoktatásban a kisiskolák mellett igen korán megjelentek az úgynevezett „központi” vagy „gyűjtőiskolák”. A 20. századi iskolaállamosítási hullámoktól kezdve az 1980-as évek közepéig előszeretettel hozták létre a központi iskolákat, amelyek miatt a tanyasi és a falusi kisiskolák sorra zárták be kapuikat. Ez egyebek közt azt eredményezte, hogy azokon a településeken, ahol megszűnt az iskola, a népszámlálás statisztikai adatai szerint az ott élők rendszerint alacsonyabb iskolázottsági mutatókkal rendelkeztek.

Érdekes párhuzam húzódik a régi és a mostani helyzet között, különösen ami a dél-szlovákiai magyar oktatásügyet érinti. Az úgynevezett „kisiskolák” ma is sorra zárják be a kapuikat. Erről a negatív folyamatról Peter Krajňák oktatási államtitkár úgy vélekedett, hogy szeretnék megmenteni az összes vegyesen lakott területen lévő kisiskolát. Ezzel együtt fel kell készülni a központi iskolák modelljére, amivel együtt egy iskolabusz hálózatot is szeretnének kialakítani.

Ami a központi és a kisiskolák jelen helyzetét illeti, kétfajta megközelítés létezik. Fodor Attila azt a nézetet vallja, hogy a falvakban a kisiskolákat (legalább az 1–4. évfolyamot) meg kell próbálni megtartani. Az oktatási tárca pénzügyi szakembereinek számításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy finanszírozási szempontból is gazdaságosabbnak bizonyulna a nem teljes szervezettségű kisiskolák megtartása, mint a központi iskolahálózat kiépítésének az elképzelése, külön kiépített buszhálózattal.

A második nézetet Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora vallja. Az ő álláspontja, hogy az önkormányzatoknak helyi szinten a szülők bevonásával kellene a központi és kisiskolák kérdéskörével foglalkozni. A kis létszámú alapiskolák, különösen a felső tagozatok esetében sokkal előnyösebbnek tartaná a központosított intézményeket. Nézete szerint, ameddig a község anyagilag tudja finanszírozni a nem teljes szervezettségű iskolákat, addig tartsanak ki, viszont a felső tagozatokra vonatkozóan elképzelhetőnek tatja a kistérségi, központi iskolák kialakítását.

Természetesen a kisiskolák megszűnését több tényező is kiválthatja. Például a szülők bizalmatlansága a magyar tannyelvű iskolával szemben sokszor döntőnek bizonyul. Hiszen ha megnézzük, hogyan teljesítenek a magyar tannyelvű iskolákba beíratott diákok a PISA- teszteken, sajnos arra a következtetésre kell jutnunk, hogy gyengébb eredményeket érnek el, mint a szlovák tannyelvű iskolába íratott társaik. Morvai Tünde, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szerint ennek két oka van. Az egyik, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű diákok rosszabbul teljesítenek az átlagnál. Itt nem feltétlenül csak a romákra kell gondolni, hiszen az egyes magyarok által lakott régiókban a diákok szociális háttere is rosszabb a szlovák átlagnál. A második ok pedig az, hogy a nagyobb létszámú iskolákban a tanulók jobban teljesítettek a PISA-teszteken. Ezekben az iskolákban a diáklétszám minimum 400 fő, és ilyen magyar tannyelvű iskola nagyon kevés van országos viszonylatban.

A következő táblázatban a 2014/2015-ös tanév és a 2017/2018-as tanév adatai alapján látható iskoláink diáklétszám szerinti megoszlása. Ebből a táblázatból jól kivehető, hogy Szlovákiában viszonylag sok oktatási intézmény működik, és ezek közül magas az aránya az alacsony diáklétszámmal működő iskoláknak. Így azután komoly gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása.

1. táblázat: Az alapiskolák megoszlása a tanulók összlétszáma szerint a 2014/2015-ös és a 2017/2018-as tanévben

ALAPISKOLÁK SZÁMA

Tanulók iskolai összlétszáma

Alapiskolák összlétszáma

Ebből a magyar tannyelvű intézmények

2014/2015

2017/2018

2014/2015

2017/2018

1000 felett

3

4

0

0

501–1000

184

179

8

3

251–500

448

488

21

22

151–250

415

401

32

35

101–150

264

389

39

42

51–100

226

211

41

36

50 alatt

593

556

120

108

Alapiskolák összesen

2133

2228

261

246

Ha jobban megnézzük a táblázatot, jól látható, hogy az országos viszonyokhoz képest aránytalanul sok a kisiskola. Természetesen ebbe beletartoznak a szlovák tannyelvű kisiskolák is. Viszont amíg négy év alatt a szlovák tannyelvű iskolák száma megnövekedett, addig a magyar tannyelvű iskolák száma jóval lecsökkent. Ezres diáklétszám fölötti iskolánk nincs. Legnagyobb iskoláink száma, amelyekbe ötszáznál több diák járt, szintén jócskán megfogyatkozott. A legtöbb iskolánk kisiskola, ami annyit jelent, hogy a diáklétszám nem haladja meg az 50 főt.

Mivel a szlovákiai magyarság helyi közösségi kultúrájának fenntartásában az iskolák alapvető feladatokat, funkciókat töltenek be, ezért fontos lett volna több kisiskolát is megmenteni, és nem szabadna hagyni veszni azokat az intézményeinket, amelyekben színvonalas tanítás folyik, különösen ha a magyar tanítási nyelvű iskola az utolsó magyar nyelvű intézmény. Hiszen ha egy községben megszűnik a magyar iskola, fokozatosan eltűnnek a magyar hagyományok, a magyar nyelvhez kapcsolódó munkahelyek, az új generációk egymás közötti kapcsolatai is.

Felhasznált irodalom

Fodor Attila (2015): A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete és fejlesztési lehetőségei. Oktatási és Fejlesztési Intézet, Tanulmányok, Budapest

Forray R. Katalin (1998): Falusi kisiskola a lokális társadalomban. Budapest. Elérhető: http://www.forrayrkatalin.hu/doski/falusi_kisiskola.pdf

Albert Sándor: Átgondolt reformra és színvonalas magyar iskolákra van szükség. IN: www.hírek.sk , 2017. ápr. 13., Elérhető: https://www.hirek.sk/belfold/albert-sandor-atgondolt-reformra-es-szinvonalasmagyar-iskolakra-van-szukseg

Ibos Emese – Mózes Szabolcs: „Az összes magyar kisiskolát megmentjük”. IN: Új Szó, 2016. május 10, Elérhető: http://ujszo.com/online/kozelet/2016/05/10/azosszes-magyar-kisiskolat-megmentjuk

Lajos P. János: A PISA tesztek alapján hátrány a kisiskola. IN Új Szó, 2017. március 7 Elérhető: http://ujszo.com/online/kozelet/2017/03/07/a-pisa-tesztekalapjan-hatrany-a-kis-iskola

Statisztikai adatok, elérhetőek: http://www.cvtisr.sk/cvti-sr-vedeckakniznica/informacie-o-skolstve/publikacie-casopisy…/zistovanie-kvalifikovanosti/prehlad-zakladnych-skol.html?page_id=9577

Megjelent a Katedra folyóirat XXVI/6. (februári) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.