G. Gődény Andrea: Írásélmény

Az írásbeliséggel való élményszerű találkozás lehetséges módja a kreatív írás, ami „…eredeti formájában olyan szervezett keretek között történő írásgyakorlat, amely a különféle műfajokban való alkotás szabályait igyekszik megtanítani változatos, értékelő, elemző, kritikai módszerekkel. Az írásgyakorlat célja: az idők folyamán kialakult szövegszerkesztési és alkotási fogások elsajátítása után az író legyen képes a szabályszerűtől, a kánontól való tudatos eltérésre.”1 Az eredetileg a felsőoktatásban megjelenő tantárgy keretében a tanítás különböző módozatait dolgozták ki: az egyéni alkotások felolvasásától, előadásától a példaszövegek írástechnikai elemzéséig vagy megadott témára írt szövegekig – mindezt munkacsoportokban vagy tutoriális megbeszélések keretében.2 De mit érthetünk a közoktatásban a kreatív írás elnevezés alatt? Samu Ágnesnek az iskolai oktatás számára írt Kreatív írás című könyvében ez olvasható: „A kreatív írás gyakorlatába leginkább a versek, rövid történetek, novellák, dalok, naplók, monológok, jelenetek tartoznak – olyan műfajok, amelyek már témaválasztásuk révén is személyes jellegű megszólalást tesznek lehetővé, segítik az egyén személyiségének fejlődését, társadalmi megnyilvánulásainak hatékonyságát, fejlesztik önbizalmát és helyes önértékelését, azaz az önkifejezés eszközei.”3 A szerző láthatóan a kreatív írás szorosabb értelmére alapozza gyakorlatait, a fogalom eredeti jelentéséhez igazodva irodalmi szövegekből indul ki, valamilyen szépirodalmi műfajban történő alkotáshoz kapcsolódik gyakorlataival.4

Van azonban a fogalomnak egy tágabb értelmezése. Kreatív írás alatt a legtöbb módszertani szakirodalom a fogalmazás, a szövegalkotás változatos módszerek, témák és munkaformák felhasználásával történő gyakorlását, fejlesztését érti. A megnevezésben a fő hangsúly a kreativitáson, a szokványos iskolai fogalmazási feladatoktól való eltérésen van. A tágabb értelemben vett kreatív írásgyakorlatok inkább módszereikben, munkaformájukban, a feladat (alkotó) jellegében igyekeznek a megszokottól eltérni, újszerűek lenni; és nem szükséges irodalmi alkotásokhoz kötődniük. Fő céljuk a kreatív, ötletgazdag szövegalkotás, fogalmazás gyakorlása. Ezeket a feladatokat főleg akkor alkalmazzuk, amikor az elsődleges célunk a tanulók szövegalkotási kompetenciájának a fejlesztése.5 Az ilyen jellegű írás az utóbbi időben egyre inkább terjed az anyanyelvi oktatásban.6

De vajon mitől más egy kreatív írásgyakorlat, mint a hagyományos fogalmazási feladat? Egyrészt a gyakorlatok érdekessége, élményszerűsége, változatossága, alkotó jellege és az ebben rejlő motiváló erő adja másságukat; ill. a változatos munkaformák, módszerek alkalmazása.7 Fontos, hogy a pedagógus csak a kereteket határozza meg; és engedje a szabad, önálló írást, az alkotást. Az elkészült munka bemutatásának (publikálásának) nagy hangsúlyt kell kapnia.8 A társak és a tanár visszajelzései nagyon fontosak az ilyen jellegű gyakorlatok során; ahogy az is, hogy ne csak engedélyezzük, de várjuk is el a szerzőtől a szöveg újragondolását, javítását, és ehhez kapjon segítséget – akár társaitól, akár a pedagógustól. A javítás-átdolgozás kooperatív tevékenység legyen: együttgondolkodó, javaslattévő, mérlegelő-próbálgató művelet, amelyben írópárok működnek együtt, vagy kisebb csoportok – az osztály, ha úgy tetszik, íróközösségként funkcionál. Az írásmunkán való változtatás lehetősége már csak azért is fontos, mert az írás rekurzív tevékenység. A jó szöveg létrejötte visszatérő, ismétlődő lépésekből álló, komplex és dinamikus folyamat, amely a tervezés, a piszkozat megírása és az átdolgozás fázisaiban alakul ki. (A megjelenő művek még két további szakaszon is keresztülmennek: a szerkesztésen és a kiadáson.)9 Mindebből az is látható, hogy a kreatív írás szoros összefüggésben áll a fogalmazástanítás folyamat alapú megközelítésével; nem csak abban az értelemben, hogy szövegkorrigáló-, átdolgozó folyamatként gondolja el a kész (jó) szöveg létrehozását; hanem abban az értelemben is, hogy a teljes szöveg önálló létrehozásáig fokozatosan, és apró, ám komplex lépésekkel10 vezeti el a gyerekeket. A szorosabb és tágabb értelemben vett kreatív írásgyakorlatok egymásra építhetők – a tágabb értelemben vett gyakorlatok végzésével felkészíthetjük a gyereket a szorosabb értelemben vett kreatív írásra, a különböző szövegtípusokban való önálló írásra. Ez a fokozatosság a szövegalkotás önállósításában is tetten érhető: a közös írástól különböző kooperatív írásgyakorlatokon keresztül vezethet az út a teljes szöveg(ek) önálló megalkotásáig.11 És ez a folyamat az újabb és újabb szövegtípusok megalkotásának tanulásakor újraindítható… (…)

1 L. RAÁTZ, 2008. A szerző kitér a kreatív írás fogalmának különböző értelmezéseire, a különböző (elsősorban angolszász) pedagógiai gyakorlatokban való megjelenésére, majd hazai alkalmazását is bemutatja – középiskolai példákon keresztül.

2 L. FÁBIÁN, 2004.

3 L. SAMU, 2004. 11.

4 A szorosabb értelemben vett kreatív írás példáját l. a 8. sz. mellékletben. A szöveg Kolláth Erzsébet osztályában keletkezett, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskolájában, szerzője Perényi Sára, akkor 2. osztályos tanuló.

5 A fogalom tágabb és szorosabb értelmezését l. RAÁTZ, 2008. A szerző a szorosabb értelemben vett, azaz valamilyen irodalmi alkotáshoz kötődő kreatív írásgyakorlatok tipikus példáiként a következő munkákat említi: PETŐFI S., BÁCSI, BÉKÉSI, BENKES, VASS, 1994.; BENKES, NAGY L. PETŐFI S., 1996.; BENKES, PETŐFI S., 1996.

6 L. RAÁTZ, 2008.; TÓTH, 2008. L. TÓTH, 2003. 40.

7 Ennek példáit l. RAÁTZ, 2008.; TÓTH, 2003, 2008.

8 Felolvasás az író székéből, osztályújság, faliújság stb. L. RAÁTZ, 2008.; TÓTH, 2003, 2008.

9 L. TÓTH, 2008. A szerző az egyes fázisokat részletesen bemutatja, ahogy a fázisra jellemző tevékenységeket is.

10 Az élményszerű komplex eljárásokra l. TÓTH, 2003.

11 L. TÓTH, 2008.

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXVI/6. (februári) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.