Dobay Beáta: Új lehetőségek a felvidéki magyar óvodások mozgásfejlesztésében

Buzánszky Jenő (2012) így intézte szavait felénk: „Kedves óvópedagógusok: az Önök kezében a jövő nemzedéke és a sikerek okozta boldogság!”

A játék a gyermekek örömszerzési forrása, és pont erre épül az Ovisport Alapítvány által kidolgozott mozgásfejlesztő program. Ezzel a programmal ismerkedhetünk meg az alábbiakban. A mai kor egyik fontos kérdései közé tartozik, hogy mikor kell elkezdeni a gyermekeket intézményesen a sporttevékenységek irányába vezetni. Az első ilyen oktatási intézmény a gyermekek számára az óvoda. Miért is van erre szükség? Számos kutatás bizonyítja számunkra a gyermekek túlsúlyosságát és a mozgásszegény életmódját. Ebben segíthet számunkra egy új lehetőség, melyet az Ovisport Alapítvány dolgozott ki. Az alapítvány felvállalta, hogy számos óvodába eljuttatja ezt a programot. A program biztosít egy EU által levédett és óvodások számára kidolgozott multifunkcionális műfüves sportpályát, mely a gyermekek méretéhez és óvodai udvarban elhelyezhetően lett kidolgozva. A pálya biztonságos, és a gyermekek testi adottságaihoz igazították. Megfelel az EU előírásainak, figyelembe véve a balesetek elkerülését. Lehetőséget biztosít kapuba dobásra, rúgásra, kosárba dobásra, hálón keresztül való játékra, célba dobásokra – és ezt mind egy zárt területen. Odafigyelve arra, hogy a labdák ne gurulhassanak el és ne eshessenek ki a játéktérről. A nyári UV-sugárzás elleni védelmet egy erre készített védőháló biztosítja. A lekerekített részek megakadályozzák a balesetveszélyes helyzetek kialakulását.

A Selye János Egyetem óvópedagógus-jelöltjei Felvidéken az elsők között ismerkednek meg ezzel a mozgásfejlesztő programmal. Az egyetem Sportközpontja mellett 2018 októberében felépült az első itthoni multifunkcionális pálya, melyet az alapítványtól egy évre használatra kaptunk. Már az első alkalommal, mikor birtokba vehették az óvodások a pályát, óriási örömöt láttunk az arcukon. A tavasz folyamán szívesen látjuk az óvópedagógusokat és óvódás csoportokat a pálya kipróbálására (előre egyeztetett időpontban).

A program fő célja a komplex mozgásfejlesztés, mely a természetes mozgások alkalmazására épül. Ezen fejlesztések megfelelően hatnak a gyermek növekedésére, teherbíró, ellenálló képességére és az egyes szervek teljesítőképességére. Az Ovisport program jól alkalmazható a sajátos nevelési igényű és különleges bánásmódot igénylő gyermekek körében is. A mozgásanyag a motorium fő faktorainak fejlesztésére épül a kondicionális képességek (izomerő, gyorsaság, állóképesség), ügyesség, hajlékonyság és a koordinációs képességekre (egyensúlyozó, ritmus-, téri tájékozódó, mozgásérzékelő, gyorsasági koordináció és állóképességi koordinációs, reakcióképesség, kinesztézis) (Nádori, 2005; Baráth, 2015; Farmosi, 2011). A mozgásfejlesztésben az óvodás korú gyermekekre jellemző a természetes mozgásformákra építve a mozgásminták tökéletesedése; mozgáskombinációk kialakulása; mozgás kivitelezésében jellemző a rendezettség, harmónia; a kinesztézia a tudatos irányításba bekapcsolódik (Farmosi, 2005). Sáringerné Szilárd Zsuzsanna (2015) kibővítette a mozgásfejlődés jellemzőit az ép fejlődési ütemtől eltérő gyermekek esetében ennél a korosztálynál. Ezek a következő lehetőségek: a mozgásminta kialakulása gátolt; sok az akaratlagos túlmozgás, mozgásszegénység jellemzi; a mozgás harmonikus szerkezete (tér, idő, dinamika) hiányos; az agykéregben a serkentő és gátló folyamatokban a serkentés van túlsúlyban. Az óvodás korú gyermekek mozgásfejlesztésében a természetes mozgásoknak van a legnagyobb szerepük, erre épül az Ovisport program mozgásanyaga is, kibővítve az egyes sportágakra jellemző mozgásos játékokkal, melyek specifikusan készítik elő azokat a mozgásokat, melyeket a gyermekek később tudnak alkalmazni. Az alábbi táblázat kidolgozója rámutat arra a különbségre, melyben a természetes mozgások egymásra épülését mutatva az ép és ép fejlődéstől eltérő gyermekeknél tapasztalhatunk.

  1. táblázat: Természetes mozgások egymásra hatása ép és ép fejlődésű ütemtől eltérők esetében (Sáringerné Szilárd Zsuzsanna, 2015)

Farmosi (2005) szerint az óvodás korú gyermekek esetében a kondicionális mozgások közül az erőfejlődés már a 4–5-éves korban megindul. Fejlődik a maximális statikus erő is, mely alatt a kézi szorító erőt értjük. Az óvodások esetében a napi 10 perces vagy annál több intenzív mozgás már állóképesség-fejlesztő hatású lehet. A testnevelésjátékok nagymértékben hozzájárulnak ehhez a fejlesztéshez. Előny, hogy ennél a korosztálynál a gyermekek szervezete időben jelez, ezért nem kell tartanunk a túlterheléstől. A koordinációs képességek az óvodában egyformán fejleszthetők mindkét nem esetében (a térbeli tájékozódó képesség, távolságbecslés, az egyensúlyozó képesség 12 éves korig nemenként egyformán fejlődnek). A program leginkább a testnevelési játékokra épül, melyek nagy hatással vannak a gyermekek komplex fejlődésére. Hároméves kortól azok a testnevelési játékok ajánlottak, melyek fejlesztési lehetőségeket tartalmaznak az egyszerű fogójátékoktól a bonyolult előképezettséget igénylő egyéni és csapatjátékokig. A játék akkor válik élvezhetővé, ha sokat ismételjük és játszatjuk. A játékok szabályainak változtatásával könnyíthetjük a tanulás folyamatát. A program öt sportágra specifikus módszertani könyveket dolgozott ki, melyekben számos mozgásos játék szerepel. A sportágak között található a labdarúgás, kézilabda, röplabda, tenisz és a tollaslabda. A mozgások leginkább a különböző érdekes járás-, futás technikáját fejlesztő, szökdelő, labdakészség-fejlesztő gyakorlatok játékos formáit tartalmazza. Alkalmaznak számos segédeszközt, például különböző méretű labdákat, gumiszalagot (2 cm széles, 10–15 m hosszú), medúzát (bosuszerű eszköz), skimmy medúzát, bójákat, rúdkészletet, hajlítható szivacsot, gátakat, koordinációs karikákat, ütőket, zsámolyokat, koordinációt fejlesztő létrát, jelölő trikókat.

A sokszínű, változatos és játékos feladatok gyakorlási lehetőségei biztosítják a gyermekek számára a mozgás szeretetének kialakítását. A program fontosnak tartja a gyermekek testkultúrára való nevelést, mivel ez kihat a felnőtt kori aktív sportoláshoz való képességek fejlődésére és sportági felkészültségre. A program nem csak a fizikai és testi fejlődést célozza meg, hanem az egészséges mentális fejlesztést kívánja szolgálni. Ismét Buzánszky Jenő (2012) szavaival élve: „Önökön múlik, hogy azok a kis óvodások, akik még játéknak fogják fel a sportot, a későbbiekben megszeretik-e a mozgást, örömüket lelik-e benne, és pár év elteltével életcélként tekintenek-e az aktív sportolásra.”

Felhasznált szakirodalom

Baráth László (2015): Óvodás- és kisiskoláskorúak testnevelése. Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, 49–56. ISBN: 978-80-558-0768-3

Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 67–75. ISBN: 978-963-9950-35-1

Nádori László (2005): Edzés, versenyzés címszavakban. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 131–132. ISBN: 963-9542-97-0

Sáringerné Szilárd Zsuzsannak (2015): Mozgásos tevékenységek összetett képességfejlesztő hatása inkluzív óvodáskorú közösségben. Budapest, Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány. ISBN: 978-963-12-2356-9

http://ovi-sport.hu

Megjelent a Katedra folyóirat XXVI/6. (februári) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.