Vajner Csilla: A pedagógus és a tanulók közti kapcsolat sajátosságai

 A jó pedagógus-tanuló kapcsolat az iskolai teljesítmény kiindulópontja

A gyerekek nagyon korán megtapasztalják, hogy az iskola az a hely, ahol a játékos mindennapok helyét átveszi a tanulás, így a teljesítményért és a sikerért való küzdelem hamar az életük részévé válik. Minél jobb a pedagógussal ápolt kapcsolatuk, annál jobban tanulnak és teljesítenek a tanulók, annál könnyebb a pedagógus szülőkkel való együttműködése és annál nagyobb örömmel megy a pedagógus az osztályba (Eichhorn 2008: 73).

Kisiskoláskorban, a 6-10 éves korú tanulóknál megtörténik az ún. átpártolási jelenség, ami azt jelenti, hogy a gyermek szemében a szülő mindenhatóságát a pedagógus veszi át. A kisiskolás nem a tantárgyat szereti meg, hanem azt a tanárt, aki a tantárgyat közvetíti. Kialakul egy idealizált szeretetkapcsolat, amelyben a gyermek a pedagógusnak akar eleget tenni, megmutatni, milyen okos és ügyes, mekkorát teljesít. (Sallai 2015).

Restyánszki (2005) két oldalról világítja meg a pedagógus és a tanulók közti kapcsolatot. Úgy véli, hogy erre a kapcsolatra jellemző az egyenlőség, hiszen a két fél tiszteli egymás emberi méltóságát, a pedagógus nem él vissza hatalmi helyzetével, és csak azt a tapintatot, udvariasságot, tisztelettudást várja el a tanítványaitól, melyeket ő maga is kimutat feléjük. Kölcsönös bizalom nélkül a nevelés nem éri el célját, ezért partnereknek kell lenniük a nevelésben. Ugyanakkor a pedagógus és a tanulók közti kapcsolatra az egyenlőtlenség is igaz, hiszen az egyik felnőtt, a másik gyermek, míg az egyik személyisége és kompetenciái alakulóban vannak, a másik már egy kiforrt egyéniség. „Az iskola világában a tanulói személyiség fejlesztésének kiemelkedő segítője a pedagógus. Ugyanakkor a gyakorlat igazolja, hogy a pedagógus személyiségfejlődésének legfőbb késztetői maguk a tanítványok“ (Restyánszki 2005).

A pedagógusok úgy vélik, hogy a tanulókkal való harmonikus viszony növelheti a nevelési-oktatási folyamat eredményességét, mivel ha a tanítványok kedvelik a pedagógust, örömmel fogadják az általa tanított tantárgyat is (Golnhofer 2001 in Bábosik–Torgyík 2007).

A tanulók megbecsülése és tisztelete a tanár felől kezdetét veheti a jó kapcsolat kialakításának. Ha a tanár név szerint szólítja meg tanítványait, udvarias, használja a „kérem” és a „köszönöm” szavakat, megértő, nyugodt, kiegyensúlyozott, ezzel kimutatja, hogy jól érzi magát a csoporttal, a tanulók fontosak és értékesek számára. (Eichhorn 2008: 76–77).

Egyetértünk Petlákkal és Fenyvesiovával (2009, 12–13), akik szerint az alábbi tényezők terelhetik pozitív irányba a pedagógus és a tanulók közti kapcsolatok kialakulását és minőségét:

  • A pedagógusnak ismernie és érdeklődnie kell a tanuló egészségügyi állapota felől, mivel tudnia kell, hogy a gyermek betegségei milyen mértékben befolyásolják a tanulmányait.

  • Előnyös, ha a pedagógus ismeri a tanuló családját és családi helyzetét, mivel a szociális környezet, amelyből érkezik, támogathatja, viszont néhány esetben jelentősen hátráltathatja tanulmányait és a pedagógus munkáját.

  • Bizonyított, hogy ha a pedagógus érdeklődő a tanuló hobbija, kedvenc időtöltése iránt, a tanuló hozzáállása is pozitív lesz a pedagógus és a tanított tantárgya iránt.

  • A pedagógus hatékonyságát növeli, ha megismerkedik a tanuló módszereivel, stílusával, amelyet a tanulásnál alkalmaz, valamint azzal, hogy milyen a hozzáállása van iránta és a tantárgya iránt.

  • A tanuló nem csak a pedagógussal lép kapcsolatba az osztályban, hanem a többi diáktársával is, ezért a pedagógusnak ismernie kell, hogy a tanulónak milyen „státusza” van a csoportban, elfogadják-e őt vagy sem, elismerik-e vagy sem.

  • Fontos, hogy a pedagógus ne csak az alapján alkosson véleményt egy-egy tanulóról, ahogy az ő óráján viselkedik, de vegye figyelembe azt is, hogy mások óráján milyen megnyilvánulásai vannak, mivel minden pedagógus más-más hatást gyakorol a tanítványaira, és nem minden gyermeket érdeklik ugyanazok a tantárgyak (Petlák–Fenyvesiová 2009: 12–13).

A pedagógus és a tanulók közti kapcsolat néhány elemében teljesen megfoghatatlan dolog, mégis teljesen átszövi a nevelő-oktató folyamatot és minősége „perdöntő” tényező lehet a pedagógiai tevékenység szempontjából. Több kutatás bizonyítja, hogy a pedagógus és a tanulók harmonikus kapcsolata jótékony hatással van a tanulók teljesítményére, míg a negatív viszony gátolja és csökkenti a tanulók iskolai munkájának effektivitását. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXVI/9. (májusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


1 hozzászólás

  1. A Katedra folyóirat májusi száma – XXVI/9. | Katedra Válasz

    […] A pedagógus és a tanulók közti kapcsolat sajátosságai […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..