Tudományos teadélelőtt Érsekújvárott

A Selye János Gimnázium diákjaiként mi is részt vettünk a „Platforma ambasádorov a ambasádoriek európskej demokratickej kultúry“ elnevezésű projekt keretein belül megrendezett tudományos „teadélelőttön“, Érsekújvárott. Az ambíciózus projekt a Szlovákiai Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért és az Academia Istropolitana Nova jóvoltából jött létre, közel három éve. Ezen beszélgetések, előadások célja a demokráciára való nevelés, illetve az emberi jogok megismertetése a középiskolás diákokkal.

Az egyik főszervező Petőcz Kálmán politológus, az újjászervezett Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a szlovák kormány Emberi Jogi Tanácsának tagja.

Az érsekújvári teadélelőtt első felének témája az 1989-es forradalom, a rendszerváltás volt.  A meghívott vendégek a régióból származó személyiségek, az akkori események aktív résztvevői voltak. Berta András, Bolemant Lilla, Gál Milan, Gémesi Károly, Néveri Zoltán és Szaló Csaba részletesen kifejtették az akkori szocialista rendszer működését, hogy miért és miként érezték magukat bezártnak az állam lakosai, valamint szó esett az „ellenzéki“ művelődési táborokról és a nők rendszerváltás előtti társadalmi helyzetéről.

A beszélgetés résztvevői a tudományos és történelmi szempontokon túl személyes tapasztalatokat, történeteket is megosztottak a hallgatókkal.

Szóba került, hogyan működtek akkor az iskolák, milyen volt a tanár-diák viszony a maihoz képest, miként próbálták az államfők elkerülni a nyugat befolyását, és miféle abszurd biztonságot is nyújtott akkor a határok szigorú lezárása. Felmerült a környezetvédelem és a nemzeti parkok védelme is, összehasonlítva a ´89 előtti és a mai helyzetet.

Egy rövid szünet után következett a második beszélgetés, melynek tárgya a magyarok és szlovákok kölcsönös viszonya volt. Hozzánk, Szlovákiában élő magyarokhoz nyilvánvalóan közel áll ez a téma, éppen ezért fontosnak tartom, hogy beszéljünk és halljunk róla, mert – ahogy ez szóba is került – a legtöbben nem vagyunk, vagy egyszerűen nem akarunk tisztában lenni közös történelmünkkel, így olykor egészen alaptalan vádakkal illetjük a másik nemzetet.

Tény, hogy a szlovákok és a magyarok kapcsolata a mai napig nem felhőtlen –elég megnézni egy DAC- Slovan meccset–, ennek okait elemezték a vitapartnerek, Simon Attila, Szarka László, Vörös László történészek és Szaló Csaba, szociológus. A két nemzet közös múltja egy kicsit talán jobban feltárult előttünk, beszélve akár a Beneš-dekrétumokról, a csernovai sortűzről, de szó esett a közelmúltról és a jelenlegi történésekről is, ilyen például Malina Hedvig esete.

Ezen brutális események mind arra hívják fel figyelmünket, milyen veszélyes lehet a felszínes, tudatlan gyűlölködés a nemzetek között.

Mindezt összegezve úgy vélem, valóban fontos, hogy mi, fiatalok minél többet halljunk ezen és ehhez hasonló témákról, hogy a jövőben hozzá tudjunk járulni egy biztosabb, racionális pilléreken álló, demokratikus állam kialakításához.

Mikulec Amina, 2.B


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .