A válogatós postaláda újra boldog

Ismét projektnapot tartott az ógyallai speciális iskola. Folytatva a tavaly már megkezdett munkát a Szitakötő folyóirat legújabb 47. számához, valamint a Boldogság óra októberi témájához kapcsolódva egy jó hangulatú,  élményekben gazdag napot töltöttek a gyerekek az iskola falai között. A tanító nénik  már napokkal korábban közölték  a lelkes gyerekekkel, hogy Inczédy Tamás: A válogatós postaláda című írása, valamint a Boldogság óra optimizmus témaköre kerül ötvözésre a szelektív hulladékgyűjtéssel és az újrahasznosítással.

Mindenki elmondhatta az előkészületek során saját ötleteit, s ezeket meghallgatva a pedagógusok összeállították a nap programját.

Az első tanítási óra folyamán mindenki alaposabban megismerkedett a kiválasztott történettel. Megkeresték a három nagy témakörhöz tartozó kifejezéseket, részeket, mozzanatokat.  A táblára felkerültek a postaládához, az optimizmushoz,   a szelektív hulladékgyűjtéshez  és újrahasznosításhoz tartozó szavak, ötletek. A nagy csoportosítás után egy feladatlap került mindenki kezébe, amin hulladéktárolókat és hulladékot kellet színezni, majd összekötni a megfelelő tárolót a belevaló szeméttel. Ezt a feladatot közösen oldották meg a gyerekek.

A jó hangulatú bemelegítés után, amikor már mindenki  felpörgött, akkor jött a sok színes, ötletes feladat és zenés – dalos – táncos foglakozás.

A válogatós postaláda történetét egy nagy tablóra dolgozták rá a gyerekek. Már napokkal korábban  elkészült a piros és sárga postaláda, összegyűjtésre került több reklámújság, a szemétkupac darabjai pedig a nap folyamán  a tízórai szünet végén kerültek begyűjtésre. Kicsik és nagyok halkan duruzsolva színezték a postásos kifestőket, ami egyfajta verseny is volt. A két legszebben kifestett figuráról szavazás döntött,  ezek a tablóra kerültek. A témához készített puzzles kifestő  a nagyok türelmes munkáját követően  ragyogó színes képpé alakult. Az olló csattogásának köszönhetően pedig a puzzle darabjaira hullott, majd  ügyes kezek ismét képpé  rakták össze. Az előkészített tabló alapjára fokozatosan kerültek fel a történet elemei: a két postaláda, a postások, a fehér boríték, a reklámok, szórólapok, az összerakott puzzle, a hulladékkupac elemei. Szinte kész is volt, de…

Amíg a piros postaláda nem volt boldog és elégedett, addig a történet végére a sárgává változott és szemétkupacot túlélt láda már optimistán gondolkodott.

A nap további része a Boldogság óra az optimizmus témájáról szólt. A gyerekek elcsitultak, halk nyugtató zene kíséretében meghallgatták a tanító néni által elmondott Optimista napraforgó című meséjét, amit aztán szerepjáték formájában el is játszottak. A ráhangolódás után felcsendült Bagdi Bella: Repülj velem című dala. A vidám zenéhez felszabadító mozgás, kis táncos koreográfia tartozott, a sok gyerek nevetve mozgott együtt.

Az első próbálkozás során még nehezen hangolódott össze a kéz, a láb és a zene, a kicsit medvés mozgás során hangosan kacagott mindenki, de nem egymáson nevettek, hanem egymással. Végül aztán sikerült együtt mozogni, követni a koreográfiát.  A nagy sikernek köszönhetően  pedig háromszor is megismételték a produkciót, miközben sokan már fejből fújták a dal szövegét.

Jól kifulladt mindenki, így jöhetett a pihentető feladat. A „ mindenre képes vagyok“ mottót követve kiszínezték az optimista kislányt. Egyszer sem  hangzott el, hogy: Én ezt nem tudom, Én ezt nem akarom, Én ügyetlen vagyok. A legszebben színezett lány a majdnem kész tablóra került, ami  így már teljesen kész lett.

A nap során rengeteg fotó készült, a kész alkotások is megörökítésre kerültek. A tabló felkerült a falra, hogy mindenki láthassa. A gyerekek vidáman indutak haza, néhányan már a következő projektnapot emlegették.

Bathó Sylvia, ógyallai speciális iskola


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.