Petres Csizmadia Gabriella: Dínó, kaland, humor – egy történetben

Nincs okuk panaszkodni, ha a kortárs meseregények közül válogatva szeretnénk olyan szöveget választani, amely megszólítja a kisiskolásokat, és az olvasóvá nevelés eszközeként minőségi befogadóélményt ígér. A kétezres évek meseregény-bummja óta számos olyan mű látott napvilágot, amely valóságos rajongótábort gyűjtött maga körül – gondoljunk csak a nyolc kötetből álló, Berg Judit jegyezte Rumini-sorozatra vagy Nyulász Péter Helka-trilógiájára. Ezek közé a sikerkönyvek közé illeszkedik M. Kácsor Zoltán dínószériája, a Zabaszauruszok-sorozat, amelynek ezidáig három része látott napvilágot: Utazás Dínómdánomba (2017), Sárkánytörvény (2018), Acsargó-mocsarak (2019). Ezekhez a könyvekhez szeretnék egy kis kedvcsinálót kínálni.

Kácsor Zoltán óvodások körében népszerű Garázs Bagázs-sorozatát követően ezúttal a kisiskolásokat, akár már másodikos korú kis olvasókat szólítja meg az új sorozatával.

Az olvasótábor rajongása nem véletlen: a szerző kellő arányban vegyíti a jól bevált varázsmesei, irodalmi mesei és kalandregénybeli tradíció elemeit saját eredeti ötleteivel, s ezeket remek ízléssel fűszerezi a gyermek és felnőtt befogadók által egyaránt kedvelt játékossággal és humor eszközeivel. A könnyed, mindenféle erőltetettségtől mentes cselekményvezetésnek éppen ez a kulcsa: a szereplők alapvetően a mesei rend szabályait követve teljesítik be sorsukat, azonban az elbeszélés nyelvhasználata, az irónia, paródia, groteszk, különböző helyzet- és jellemkomikumok megfestése bravúros duplafedelű, családi könyvet teremt az egyszerű történetből. Érdekes színfoltja a köteteknek, hogy a számos helyzetkomikum melletti nyelvi humor működtetése nemcsak a gyermekirodalmi művek körében tipikusnak minősülő beszélő nevek révén zajlik (pl. a folyton károgó varjú neve „Káró, a komisz”), hanem a nyelvhasználat tematizálása és parodikus helyzetbe emelése folytán is, hiszen a szereplők többsége valamilyen beszédhibával rendelkezik (selypít, raccsol, pösze). A beszédhibák félreértéseket, játékos-komikus helyzeteket teremtenek, melyek dekódolása fontos sajátossága lesz az élményszerű befogadásnak.

A hagyományos dínó-történetekkel szemben a Zabaszauruszok világa a békés dinoszauruszok és sárkányok közé kalauzol bennünket.

Négy, baráttá kovácsolódó szereplő kalandokkal fűszerezett útjárását követjük nyomon a regényekben. Rilex, a tirex egy vegetáriánus dinoszaurusz, aki annyira jámbor, hogy megengedi Kunyinak, a keselyűnek, hogy a szájában lakjon. E furcsa pároshoz csatlakozik idővel Barmol, a fogszuvasodásban szenvedő raptor, valamint Leiszút Feliszút, a selyp sárkány is. A dinoszauruszokból, keselyűből és sárkányból álló csapat a népmesei sztereotípiák értelmében elsősorban negatív szereplőket ígér, azonban M. Kácsor meséjében szerepkör-átlépést figyelhetünk meg: az ijesztő külső és ragadozó életmód ellenére – Süsü karakteréhez hasonlóan – a szereplők pozitív szerepkört töltenek be. Sőt, a kiemelt pozícióban található Rilex a Lázár Ervin-i szeretetmorál hordozója (éppen ebben emelkedik a társai fölé); nem csupán végtelenül béketűrő és szeretetteljes, hanem környezetét és ellenfeleit is az elfogadás, békülékenység és szeretet eszközeivel szelídíti meg. A mese etikája, a jutalmazás és büntetés érdem szerinti osztása helyett tehát a kortárs gyermekirodalomra jellemző megbocsátás motívuma lép előtérbe. A megbocsátás és az elfogadás egyébként nemcsak az akadályozókkal szemben gyakorolt eszköz, hanem a főszereplők összekovácsolásának a nyitja is, hiszen egészen különböző mentalitású, életfelfogású karakterek egymáshoz való csiszolódását figyelhetjük meg a történetben, amely a Százéves Pagony vagy a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak életközösségét juttathatja az olvasó eszébe.

A kiinduló regény tétjét a barátságkeresés képezi, melyhez fokozatosan társulnak az egyéb kihívások leküzdései.

Eleinte világmegváltó életcél helyett hétköznapi problémákkal kell megküzdeniük (pl. a fogait elveszítő Barmolt hogyan lehetne műfogsorhoz juttatni), azonban az otthoni, biztonságos környezet elhagyását követően, az útjárás megkezdését követően egyre súlyosabb és izgalmasabb kalandokba keverednek (amik akár életveszélyt is jelentenek). Egy-egy hétköznapi szereplőből így válik hős, akit a mindennapi megpróbáltatások mindent legyőző hérosszá edzenek.

Ezek a hétköznapi hősök rendkívül közvetlen módon tudják megszólítani a kortárs gyermekbefogadókat, a kalandokban, humorban dúskáló elfogadás-történetek ezért ígéretes olvasmányai lehetnek kisiskolásainknak. A mikrofejezetekre tagolás akár az olvasásórára való besorolásnak is kedvezhet. Tegyenek egy próbát!

Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba. Illusztrálta: Kecskés Judit. Kolibri, 2017
Kácsor Zoltán: Sárkánytörvény. Illusztrálta: Kecskés Judit. Kolibri, 2018
Kácsor Zoltán: Acsargó-mocsarak. Illusztrálta: Kecskés Judit. Kolibri, 2019

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .