Nyolcosztályos képzés a Selye János Gimnáziumban

Nem egész egy évtizede indította el a Selye János Gimnázium ismét a nyolcosztályos képzését. Sok érvet tudnánk felsorakoztatni a nyolc évfolyamos gimnáziumok mellett, bár nyilván hátrányokkal is találkozhatunk. Az ezekbe az iskolatípusokba járók később jó eséllyel be tudnak kerülni az általuk választott felsőoktatási intézménybe. Már a kezdetektől jobban teljesítenek a sokat emlegetett PISA-felméréseken, sikeresebben érettségiznek, nyelvvizsgá(k)hoz jutnak. Mindenképp mellette szól az is, hogy a diákok körében a tehetséggondozásra nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni a gimnáziumi tanárok. Ennek megfelelően már a legkisebbek is részt vesznek a különböző szakkörökön, versenyfelkészítő foglalkozásokon, hogy méltóan képviselhessék intézményüket a különböző megmérettetéseken. Gimnáziumunk a Nyitrai kerület legeredményesebb magyar középiskolája, diákjaink kerületi és országos versenyek győztesei több tantárgyból – már a „kisgimiben” is.

A tanulók a felvételi megírása után kerülhetnek a színvonalas intézménybe. A nyolc évfolyamos képzésre bekerüléshez a jelentkezőknek magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvből, illetve matematikából kell készülniük, azonban a felvételizőknek nincs mitől tartaniuk, hiszen minden jó képességű diák a sikeres felvételi vizsgát követően felvételt nyerhet a Selye János Gimnáziumba.

A felvételi feladatsorokban ugyanis nem az általános iskolában megszerzett tudást mérik elsősorban, illetve természetesen azt is számon kérik, de más megközelítésben: a szövegértésre, a kreativitásra és a logikai készségekre fókuszálva. 

Az a tapasztalatunk, hogy nem unják meg az iskolát azok sem, akik nyolc évet töltenek az intézmény falai között.

Szívesen járnak ide, többük úgy nyilatkozik, hogy az iskola hangulata miatt, de a diákbarát programok szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók jól érezzék magukat itt. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy 12-13 évesen gimisnek lenni „menő” dolog a kortársak körében. Kölcsönösségen alapuló kapcsolatot alakítottunk ki a szülőkkel, egyre több olyan programot próbálunk megvalósítani, amelyen a tanár, a szülő és a diák közösen vehet részt (ilyenek például a tánciskolai záróbálok is). A szülők támogatják egymást, illetve a szülői osztályközösségek külön figyelnek a szociálisan rászoruló diákokra is egy-egy osztályon belül.

A magyar nyelvet és irodalmat tanító tanároknak fontos, hogy már a nyolcosztályos gimnázium első éveiben megszilárdítsák tanulóikban a nemzeti öntudatot, figyelmet fordítsanak diákjaik személyiségfejlődésére a magyarórákon is. Ahhoz, hogy minél többet foglalkozzanak a diákok a magyar nyelv és irodalom különböző rétegeivel, témáival, nagyban hozzájárulnak a különböző versenyek, amelyeken részt vehetnek.

A legfiatalabb tanulóink nagy része indul valamilyen versenyen, és az ő előnyük, hogy a velük való foglalkozás és a folyamatos tehetséggondozás okán többségük az évek során egyre jobb eredményt ér el, és „nagygimisként” valamelyik országos verseny helyezettjeiként találkozunk újra a neveikkel.

A felkészülésben komoly segítséget jelentenek az iskola indulása óta megrendezett háziversenyek. Ebben a tanévben is több ízben megmérettettek egymással az intézmény falain belül az érdeklődő tanulók – többek között magyar nyelvből és irodalomból. Az iskola falain belül derült ki az, ki képviselheti a gimnáziumot a felső tagozatos diákoknak megrendezett megmérettetések további fordulóin mint a Szép magyar beszéd, a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, az Anyanyelvi játékok – játékos anyanyelv nevű verseny, illetve a Tompa Mihály szavalóverseny. A gyerekek sok órát töltenek felkészüléssel mind az iskolában a felkészítőikkel, mind otthon a kapott feladatok elvégzésével. Azt mondják, élvezik ezt, hiszen azért jelentkeztek versenyzőként, mert érdekli őket a tantárgy, a téma. Lelkesek, jó velük együttdolgozni, s példát mutatnak osztálytársaiknak kitartásból, szorgalomból, céltudatosságból. Ha nem is sikerül bekerülniük a legjobbak közé az első gimnáziumi éveikben, többen kitartanak, s megpróbálnak a következő években még több energia- és időbefektetéssel jobb eredményt elérni.

Nekünk, felkészítő tanároknak pedig fontos, hogy folyamatosan motiváljuk az érdeklődőket,

megtartsuk bennük a lelkesedést, hiszen csak így tudunk később is közösen munkálkodni azon, hogy amatőr irodalmárok, tüzes nyelvészek, nagyszerű szónokok és nem utolsósorban továbbra is anyanyelvü(n)k elkötelezett őrei legyenek és maradjanak diákjaink – a gimnázium elhagyása után is.

— Dr. Fekete Annamária —


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .