A képzőművészet mint terápia

„A képzőművészet-terápia egy olyan komplex terápiás forma, melyben a terapeuta az alkotó folyamat nélkülözhetetlen része, a gyermek társa, hiszen ő segíti megélni a gyermeknek az alkotás adta örömérzést, a sikerélményt, melyet a létrejött produktum látványa okoz, és ezzel egy olyan élményben részesül a gyermek, melyben önmagával és környezetével harmonikus kapcsolatba kerül.” (Lozsádi Dorottya)

A művészet a kommunikáció egyik formája, amely belső énünk feltárására irányul. A művészetterápia ennek a kommunikációnak a felszínre hozására törekszik, vagyis a táncot, zenét, képzőművészetet az önkifejezés formájaként értelmezi. A művészet életre hívja az érzelmeket, gondolatokat, asszociációkat és energiákat mozgat meg. Az embereknek gyakran az a művészeti alkotás tetszik leginkább, ami azt ábrázolja, amit az életükben hiányolnak.

A művészetterápia nem művészképzés. Mindenki számára nyitott és elérhető.

A mindannyiunkban jelenlevő, teremtő, alkotó képességre épül. Nagyon sokan nem tudják, hogy ez a bennünk lévő alkotóerő velünk született, és megjelenésre, megnyilvánulásra törekszik. Keresi a szépséget, amely harmóniával tölt el bennünket. A mások alkotásaiban való gyönyörködés mellett fontos számunkra, hogy a mi lelkünkből érkező „dallam”, szín, akárcsak néhány ecsetvonásban is, kifejeződhessék. Pár ecsetvonás, játék a színekkel is üdítő, örömet adó lehet.

Az artterápia gyógyító hatása

A művészeti tevékenység a kreatív lélek megnyilvánulását jelenti. Ha ezeket a kreatív energiákat pszichoterápiás eszközként használjuk, artterápiáról, művészettel való gyógyításról beszélünk. Az érzések kifejezésére elsősorban a rajzolást, festést, szobrászkodást, kerámiázást, grafikakészítést alkalmaz a művészetterápia. Az artterápiás foglalkozásokat minimum két fős csoportban tartjuk, de jellemző a kiscsoportos vagy akár családi körben történő foglalkozásvezetés is.

A művészetterápiát gyakran alkalmazzák az érzelmi, pszichológiai problémák kezelésére, valamint a tanulási és kommunikációs nehézségekkel és problémákkal küzdő gyermekek gyógyítására is.

A művészeti tevékenység nemcsak a pozitív önkifejezést segíti elő, hanem az önbecsülés megerősítését is szolgálja. Dr. Pegg Dunn Snow művészetterapeuta szerint a következő gyakorlatot jelentősen segíthetik a gyermek önkifejezését és önbecsülésének fejlesztését:

  • Rajzolj le valamit, amit most tudtál meg, hogy meg kell csinálni!
  • Gondolj valamire, amit a múlt évben nem tehettél meg, de most megtehetsz!
  • Rajzold le, mit ténylegesen csinálni szeretnél!
  • Rajzolj egy képet arról, amit tényleg jó csinálni!

A művészetterápia hozzájárul a gyerekek énképfejlesztéséhez is. Ha például újságpapírdarabokból egy kollázs-önarcképet készítünk velük, felszínre kerül, milyennek látják, értékelik magukat. A gyakorlat segítheti a pozitív énképük kialakítását, növelheti önbecsülésüket, öntudatukat, hozzájárulhat ahhoz, hogy végiggondolják, mi az, amit értékelnek magukon. Ezt úgy tudjuk elérni, ha az alkotási tevékenység után értékelő beszélgetést vezetünk a munka folyamatáról. 

Az énkifejezés további bevált eszköze a zenére való festés, ami feloldja és inspirálja a gyerekeket. A nagyobb gyerekek ezalatt akár ujjakkal is festhetnek.

A zenehallgatás közbeni festés előkészítésekor fontos, hogy olyan zenét válasszunk a gyerekek számára, ami eléri a kellő érzelmi hatást. A művészeti tevékenység alatt ösztönöznünk kell a gyerekeket arra, hogy a zenére figyeljenek, ne a tökéletes formára. Érdemes különböző hangulatú zenét is lejátszanunk, miközben megfigyelhetjük, a zenei váltás milyen hatást gyakorolt az alkotásukra.

Az artterápiát sikerrel alkalmazzák az ADHD-tünetek kezelésére is, amikor a gyereknek napi szinten meg kell küzdenie a fejében úszkáló gondolatok szavakká alkotásával. A művészet olyan kommunikációs lehetőséget kínál az ADHD-s gyermekeknek, ami egyszerűbb megoldást kínál megszervezni a gondolataikat. A figyelemzavarral küzdő gyerekeknek a művészet segít az adott feladatot, logikai lépéseket jobban megérteni, hiszen azzal, hogy lehetőséget nyújtunk nekik valamit lerajzolni, szabályozást biztosítunk számára. A kép sokszor többet jelenthet számára ezer szónál.

A művészetterápia menete

Iskolai környezetben a pedagógus tölti be a művészetterápia vezetőjének szerepét. Ilyenkor fontos, hogy feltétel nélküli elfogadásra, szeretetre törekedjünk, és olyan légkört teremtsünk, ahol a gyerekek szívesen festenek, játszanak, szívesen osztják meg örömüket, bánatukat másokkal. Arra neveljük őket, hogy mindegyik alkotás szép valamiért, és mindenkinek más tetszik, hiszen nem vagyunk egyformák. Csoportvezetőként mintát kínálunk a pozitív véleményalkotásra. Gyengéden terelgetjük őket, néha háttérbe húzódunk, néha pedig jobban kezünkbe vesszük az irányítást.

A művészetterápiás foglalkozás meghitten kezdődnek, ahol a gyerekek egy kicsit kötetlenül beszélgethetnek arról, ami foglalkoztatja őket. A közös beszélgetésnek ráhangoló szerepe van, melyben hangsúlyt nyer a saját élmények megosztása. Ezután valamilyen művészeti élmény kapcsán (pl. fotók megtekintése, kivetítés az írásvetítővel, bábozás, éneklés, mesehallgatás, versmondás stb.) alkotásra ösztönözzük a gyerekeket.

Ügyeljünk arra, hogy előre bebiztosítsuk a megfelelő eszközöket és a választás lehetőségét.

Az alkotás halk zene mellett zajlik, amely segít az elmélyülésben. A gyermek maga dönti el, hogy mikor van készen. Amikor neki tetszik az alkotása, akkor fejezi be. Ha elfárad, lehetőséget kínálunk neki a tevékenységváltásra, ami személyre szóló fejlesztést jelent különféle feladatokkal, feladatlapokon, puzzle-val, memóriajátékokkal stb.

Művészetterápiás feladatok

  • Vizes alapú festés: Ez egy olyan művészetterápiás technika, amely alkalmazása során sokféle képességet tudunk fejleszteni. Lehet foltokkal játszani, festéket öntögetni, vonalakat húzni, tussal fröcskölni, stb. Mivel a vizes lapon futnak a festékek, ezért absztrakt formákat tudunk létrehozni. Sok izgalmas lehetőséget ad a technika: játszhatunk „belelátósat”, létrehozhatunk tájat, figurákat stb.
  • Ragasztós festés: Ez a festési mód nagyon közkedvelt a gyermekeknél, mivel kézzel festünk egy ragasztós-festékes masszában. Sok játékra kínál lehetőséget, mivel bármikor el lehet teríteni a festéket – a színek összemosódása már önmagában látványos–, és bármikor újra lehet kezdeni a festést. Lehet két kézzel egyszerre is festeni, ami kiválóan összehangolja a mozgásokat és a bal és jobb agyfélteke tevékenységeit. Ennél a technikánál mindig zenére festünk, mert a zene és a mozgás tevékenysége szépen egybehangolható. A zenére végzett mozgás az absztrakciós készséget is fejleszti. A szorongó gyerekek képesek negyven percig is festeni ezzel a technikával, mert teljesen fel tudnak oldódni az ilyen típusú munkában, a hiperaktív gyerekek pedig az indulataikat tudják mérsékelni a technika segítségével.
  • A páros festésnél az együttműködés a lényeg. A munka elején a három alapszínből (piros, sárga, kék) választanak a résztvevők. Az egyik húz egy vonalat, a másik folytatja. A közös munka során fontos, hogy kapcsolódniuk kell egymás vonalaihoz, rugalmasnak kell lenniük, ki kell használniuk az eszközök adta lehetőségeket (vastag ecset, vékony ecset, lapos ecset). A témát ne határozzuk meg előre, hagyjuk nyitva, hiszen nem tudjuk, mi is alakul a képből, az ilyen típusú alkotásnál szinte bármi lehetséges.
  • Természetben való festés: Az ilyen típusú tevékenység összeköti a szabad levegőn való tartózkodást és a művészi foglalkozást. Az asztalon festés helyett ilyenkor a fák között húzunk ki egy fóliát, ugyanolyan felületet teremtve, mintha rajzlapra festenénk. A gyerekek temperafestékkel és ecsettel felviszik a festéket a kihúzott fóliára. A fantáziájukat szabadon elengedve bármit festhetnek. A gyerekek egy sorba állva, egymás mellett alkotnak – mindenkinek jut egy kis rész a fólián, ahol alkothat, vagy akár össze is köthetik a képeiket a társukkal. A természet hangjai, a friss levegő inspirálhatja őket.
  • Buborékfújós festés: Ennél a technikánál összekötjük a mókázást és a természetben való tartózkodást a művészeti tevékenységgel. A temperafestéket egy kis vízzel és folyékony szappannal keverjük össze. Félbevágunk egy PET-palackot, melynek a keskeny részét fogjuk fújásra használni, a félbevágott részét pedig belemártjuk a festékes keverékbe.
  • Kövekre festés: A foglalkozást egy séta előzi meg, ahol a gyerekek összegyűjtik, saját maguk választják ki a nekik tetsző köveket. Ezt követően a fantáziájukat használva beleképzelnek a formába valamilyen alakot, amit megfestenek. Az alkotáshoz már csak egy kis temperafestékre és ecsetre van szükség.
  • Papírtányérra festés: A gyerekek lassú, komoly zene mellett, vízfesték és ecset segítségével dolgoznak, majd beszámolnak az érzéseikről: elmondják, mit éreztek, milyen hangulatban voltak festés közben.
  • Vonalháló átmásolása: Szabad mozgásimprovizációk leképezése során vonalhálós szerkezet jön létre. Az alkotásunkat elkészíthetjük porpasztellel vagy csomagolópapírra vezetett ragasztós ujjfestéssel, stb. Az alkotások megtekintése során beszélgessünk el a gyerekekkel arról, vajon milyen formát látnak a vonalhálóban. Ha sikerül felidézniük akár egy emlékképet, amit belerajzoltak a vonalhálóba, az összes többi forma háttérré válik. A vonalhálókat magunk is létrehozhatjuk vastag filctollakkal, és átlátszó papíron átmásoltathatjuk. A vonalhálón belüli alakzat felismerése fejleszti a kreativitást, térlátást.
  • Mandala – a művészetterápia alapja: Amikor a betegeket mandalafestésére kérik, csupán annyi megkötést tesznek, hogy a kiindulópont egy kör legyen. Ezt követően szabadon zajlik az alkotás. A mandalán megjelenik az alkotója lelkiállapota, amiből a szakember nagyon sok mindent le tud olvasni. Egyetlen rajz is sokatmondó lehet, de a művészetterapeuták arra törekednek, hogy több rajz készüljön, amit később a páciensek a terapeutával közösen kielemeznek. Ugyanakkor a mandalafestés szabályai, a kötöttségei bizonyos keretet adnak az érzések kifejezésének, amit esetleg a kliens nem tud másképpen kifejezni, elmondani. A színek is hangsúlyos szerepet kapnak az alkotási folyamatban. Annak ellenére, hogy például a depressziósok a sötét színeket, a mániás betegek a világosabb színeket kedvelik, a színértelmezéssel óvatosan kell bánni, hiszen mindenkinek megvan a maga szín- és szimbólumrendszere, amiben meg kell tanulni olvasni betegnek, terapeutának egyaránt.

A felsorolt foglalkozások segíthetik a gyereket abban, hogy a festés, rajzolás segítségével ki tudják engedni magukból a nyomasztó érzéseiket, le tudják vezetni az energiájukat. A művészetterápia gyógyító hatása a gyerek személyiségétől, lelki problémájától függ. Előfordult, hogy a művészetterápia segítségével sikerül feloldani a gyerek némaságát, sikerült felvenni vele a kommunikációt. A depresszió kezelésére is bevált módszer a kreativitásra ható csoportfoglalkozás, ami növeli az aktivitást, az elfojtott indulatok levezetését, a színekkel való játék elősegíti az aktuális érzelmek megjelenítését, ezzel együtt azok elmúlását, azaz a változás előidézését.  

A terápiás folyamatban végül minden csoporttag eljut a szabad asszociációig, érzéseinek, benyomásainak, gondolatainak megfogalmazásáig.

 A március óta bezártságban szenvedő gyerekeknél – de felnőtteknek éppúgy – napjainkban nagyon is aktuális lehet a művészetterápiás tevékenységek folytatása. Teremtsünk időt a gyerekek számára az ilyen típusú képzőművészeti alkotásokra is.

— Vaňo Anikó —

Felhasznált irodalom

Antalfai Márta: Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia. In: Demetrovics Zsolt, Kökönyei Gyöngyi és Oláh Attila (szerk.): Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Trefort Kiadó, Budapest, 2007, 356–383.

Kiss Virág: A vizuális művészetpedagógia és művészetterápia összehasonlítása a tanári és terapeuta kompetenciák tükrében. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/39918

J. Pogády, A. Nociar, J. Mečíř, D. Janotová: Detská kresba v diagnostike a v liečbe. Bratislava, SAP, 1993. ISBN 80-968441-0-5

https://art-terapia.hu/index.php/cikkek/item/337-a-muveszetterapia-menete

https://www.paula.sk/alternativne-terapie/arteterapia-liecba-umenim/

http://www.childrenparenting.com/sk/children/after-school-activities/1011004239.html

https://slo.doctorsask.com/22055-art-therapy-for-adhd

https://rehabjob.blog.hu/2014/04/29/mandala_a_muveszetterapia_szolgalataban


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .