A Pozsonyi mesék sorozat

A Pozsonyi Kifli Polgári Társulást 2010-ben alapította néhány Pozsonyban élő magyar nemzetiségű értelmiségi. A társulás elsődleges célja Pozsony történelmi és kulturális értékeinek ápolása és népszerűsítése magyar és szlovák nyelvű városnéző séták, kiadványok, előadások által. A civil kezdeményezés háromnyelvű internetes honlapot üzemeltet, ahol régi pozsonyi (fény)képeket, a város történelmével kapcsolatos írásokat tárnak az olvasók elé. Rendezvényeiken a pozsonyiak mellett szép számmal képviseltetik magukat a vidéki, sőt magyarországi érdeklődők is.

A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2013-ben indította útjára a Pozsonyi mesék sorozatot, amelynek eddig kilenc kötete jelent meg magyar és szlovák nyelven egyaránt. A Szlovákiában mindeddig egyedülálló kezdeményezés nem csak a pozsonyiak vagy a várost ismerők számára lehet érdekes, hiszen a könyvek közismert, sőt világhírű, és nem nyelvhez, helyhez szigorúan kötött alkotókról íródtak.

Az eddig napvilágot látott könyvek névadói és egyben főszereplői – Kempelen Farkas feltaláló, Lechner Ödön építész, Bartók Béla zeneszerző, Széchenyi István, a „Hídember“ és Batka János levéltáros, Martinengo Nándor vívómester, Fadrusz János szobrász, Rómer Flóris polihisztor – mindannyian éltek és/vagy alkottak Pozsonyban. Nem klasszikus értelemben vett meséket tartalmaznak, hanem élvezetes stílusban, mesélve mutatják be választott főszereplőjük életét vagy annak Pozsonyhoz kapcsolódó mozzanatait. Kakukktojásnak is mondható a sárga villamosról szóló rész, és az a könyv, amely Pozsony zsidó meséit dolgozza fel, hiszen – az eredeti szándéktól némileg eltérve – nem személy a főszereplő. A „mesélve ismeretterjesztő“ sorozat elsősorban a 10 év felettiek számára íródott, íródik. Az egyes kötetekben használt betűméret változó. A hazai szerzők és grafikusok által jegyzett könyvek többsége nagybetűs, szellős, a gyermekek számára könnyen olvasható munka, sok ötletes és mutatós illusztrációval, amelyek szépen segítik, kiegészítik a szöveget. A könyvek elsődleges célja az ismeretterjesztés, Pozsony és a választott személyiség közös múltjának, kapcsolódási pontjainak bemutatása. A szerzők változatos műfajokkal, a nyelvi humor eszközeivel igyekeznek közvetíteni a történelmi tényeket, ügyelve arra, hogy a információ ne nyomja agyon a szöveget.

A Pozsonyi mesék egyes darabjait a szerzők a hivatalos könyvbemutatókon túl író-olvasó találkozók által viszik közelebb az olvasókhoz, nemcsak a pozsonyi iskolákat, hanem a vidéki oktatási intézményeket is járva.

A sorozat eddig megjelent kötetei a következők:

Bolemant Éva: Kempelen. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2013. Illusztrátor: Matrka Simon

Garajszki Margit: Bartók. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2013. Illusztrátor: Matrka Simon

B. Mánya Ágnes: Lechner. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2014. Illusztrátor: Matrka Simon

Veres István: Széchenyi. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2016. Illusztrátor: Farkas Júlia

Kacsinecz Krisztián: Batka, a pozsonyi muzsikamester. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Gyenes Gábor

Iveta Maronek: Martinengo. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Iveta Malá

Vlado Schwarz: Mesélő sárga villamos. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Michal Kováčik 

Viera Kamenická: Pozsonyi zsidó mesék. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2018. Illusztrátor: Viera Kamenická

Forgács Péter: Fadrusz. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2019. Illusztrátor: Szabó Réka

Szalay Zoltán: Rómer Flóris, a mesék megmentője. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2019. Illusztrátor: Lukács Zsolt

A híres-neves „pozsonyiakról“ szóló köteteket Jitka Rožňová fordította szlovákra, a Mesélő sárga villamos történetével foglalkozó könyvet Forgács Ildikó, a zsidó meséket pedig Csanda Gábor magyarra. A fordítót a közelmúltban díjazta az Irodalmi Alap (Literárny fond) (web 1). A Martinengo nem jelent meg magyarul, a Fadrusz és a Rómer pedig szlovákul.

A könyvek könyvesbolti és internetes forgalomba is kerülnek, ezáltal a határon túlra, így Magyarországra is könnyen eljutnak, de kaphatók a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás rendezvényein is.

Világrajövetelüket, terjesztésüket Bolemant Éva, a társulás elnöke kíséri figyelemmel, aki rendelkezésemre bocsátotta az archívumukban összegyűjtött könyvismertetőket, kritikákat, ill. – a csupán kézirat formájában hozzáférhető – könyvbemutatókon elhangzott méltatásokat.

Bár a sorozat fogadtatása az olvasók körében sikeresnek mondható, hiszen folyamatos az érdeklődés a könyvek iránt, a szakma részéről – magyar nyelven – méltatlanul kevés írásos reakció jelent meg. Ezért sincs módomban részletesen bemutatni a sorozat recepcióját, csak szemezgetni tudok, a könyvek megjelenésének sorrendjében.

Kempelen magyarul nem kapott komolyabb médiafigyelmet.

Bartók c. mesekönyvből kétszemélyes színdarab készült a könyv írója, Garajszki Margit és Júlia Urdová hegedűművész közreműködésével. A darabot, amelyet Silvester Lavrík rendezett, Szlovákia-szerte nagy sikererrel játsszák magyarul és szlovákul egyaránt.

A Lechner c. kötetet így méltatta prof. Ing arch. Jana Pohaničová, PhD. a pozsonyi bemutatón: „Lebilincselő és jól eltalált formában mutatja be főként a gyermekolvasónak azt az embert, akinek élete és munkássága érdekesen kapcsolódik Pozsony építészetének történetéhez is (…) A cselekményt, melyben felvonul előttünk e magyar szecessziós vezéregyéniség életének minden lényeges mozzanata, a megszemélyesítés eszköze által azok a kellékek mesélik el, amelyek Lechner mestert egész élete során végigkísérték – egy házisapka, egy asztal, egy vázlatfüzet és más kiállított tárgyak. Így szinte észrevétlenül, ugyanakkor humorosan, és a tényszerű adatok bárminemű sérülése nélkül tud meg az olvasó részleteket a mester művészi kifejezésmódjáról, a számára oly kedves szecesszióról, és azon igyekezetéről, hogy megteremtse a magyar nemzeti stílust. Érdekes eseményekkel és a korabeli építészet más egyéniségeivel való találkozásokkal teli alkotói útját a mester legjelentősebb építményeinek válogatott történetei színesítik“ (Pohaničová, 2014: kézirat).

Lechner c. könyvet Petres Csizmadia Gabriella ajánlotta az iskolába készülők és a kisiskolások figyelmébe a Kabóca folyóirat 2019. márciusi számában (Petres Csizmadia, 2019: 8–9).

A Batka, a pozsonyi muzsikamester c. könyvvel kapcsolatban az Új Szó Kultúra rovatának vezetője, Lakatos Krisztina így ír: „A Pozsonyi mesék korábbi darabjaiban visszatérő megoldás volt, hogy a mesébe írt életrajz szereplői gyerekként szerepeltek, ő (a szerző, Kacsinecz Krisztián – B. Á. megjegyz.) azonban nem tudta gyerekként elképzelni ezt a cilinderes úriembert. Így, ismét csak a fantáziájára – illetve mintaként a család ebére – támaszkodva, egy kutyával toldotta meg a történetet…

A grafikus (Gyenes Gábor – B. Á. megjegyz.) a bemutatón kiemelte: inspiráló, képileg jól megfogható, erős hangulatú részeket talált a szövegben, amelyek vizuálisan továbbgondolhatók voltak,

továbbá az is élvezetessé tette a munkát, hogy a történet egyszerre tartalmazott kosztümös és mai elemeket, néhol steampunkos, néhol karikaturisztikus utalásokat.“ (Lakatos, web 10) A pozsonyi bemutatón a könyvet – talán nem véletlen – egy pedagógus, a Félben tanító Macsicza Emőke méltatta.

Széchenyi c. könyvet, amelyet a szerző a benne szereplő ajánlás szerint a gyerekeinek „és a világ összes gyerekének korra, nemre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül” szán, Juhász László ismertette a pozsonyi könyvbemutatón: „A Pozsonyi Mesék sorozat ugyan elsősorban a gyerekeknek készül, azonban szüleik, tanáraik is szórakoztató, ismeretterjesztő irodalmat kapnak kézbe – méghozzá nem avítt, lexikonos-monográfiás stílusban, hanem igencsak élvezhető, mai nyelvezetben…

Az ilyen és ehhez hasonló, az akkori jövőbe, vagyis a mába szóló és mutató kiszólások, kikacsintások a humor üdítő eszközévé válnak Veres István billentyűzetén.

Hivatkozik az internetre, szól a plázákról, a roxorvasról, a térerőről, a Terror Házáról, a szelfikről, az Instagramról, és megírja, hogy akkoriban „az angolok még nem találták fel a futballt, és televíziók sem voltak, vagy ha voltak is, csak fából.” (Juhász, 2016, kézirat)

Ľubica Kepštová író, szerkesztő, műfordító, irodalomkritikus ugyancsak a bemutatón így fogalmazott a Széchenyiről: „A kötet kapcsán tisztelegnünk kell a szerző, Veres István, a fordító, Jitka Rožňová és nem utolsósorban az illusztrátor, Farkas Júlia előtt, akinek a munkája együtt lélegzik a szöveggel. A gyerekrajzok bájos imaginatív naivizmusára, tiszta kitöltő színekre és pontos kontúrokra, a fekete tollrajzok merész metaforájára épülő illusztrációk ötletes stilizálással, képi hiperbolával és leleményes csalafintaságokkal ellenpontozzák a szöveget, pajkosan incselkedve az olvasóval.” (Kepštová, 2016, kézirat)                                                                                                

Veres István író, publicista Széchenyi c. könyvéért az Irodalmi Alap Madách nívódíját vehette át.

Fadrusz c. kötet szerzője, Forgács Péter szakított a sorozat eddigi hagyományával, hiszen „… műve központi alakjává nem a címszereplőt tette, hanem egy „kortárs”, pozsonyi kissrácot. Danit egy erdélyi családi kirándulás alkalmával annyira lenyűgözi Mátyás király lovas szobra Kolozsváron (a pozsonyi születésű Fadrusz János szobrászművész alkotása –Benyovszky Á. megjegyz.), hogy hazatérve Pozsonyba lázas nyomozásba kezd a város e jeles szülöttje után. Barátjával, Karimmal kerékpárra ülnek, és nyakukba veszik a várost, hogy felkutassák a százhatvan éve született művész életének legfontosabb állomásait, illetve azt, ami ezekből megmaradt“ – ismerteti a könyv koncepcióját Kacsinecz Krisztián, majd hozzáteszi: a Fadrusz-dosszié mai nyelvezettel a „csetelő nemzedék” szlengjéből is bőven merítve igyekszik megszólítani a reménybeli olvasókat (web 3).

Szalay Zoltán Rómer Flóris, a mesék megmentője címet viselő Pozsonyi meséjében „…minden benne van, ami a gyerekekhez közel tud vinni egy különös papot, szerzetest, egy nagyon aktív tudóst: dinók, mesék, álmok, kalandok és hősiesség – állapítja meg a könyv méltatója, Csécs Teréz (web 4).

Mint az a fentiekből kitűnik, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás Pozsonyi mesék sorozatának kötetei egyre sokasodnak elsősorban az olvasók kedvező fogadtatásának hatására. Csatlakoznak ezzel az ismeretterjesztő könyvek új generációjához, amelyet Magyarországon pl. a történelemtanári diplomával rendelkező Nyulász Péter könyvei – elsősorban a BerGer Szimat Szolgálat kötetek – képviselnek. A kezdő olvasók számára is ajánlható, valós helyszíneken játszódó detektívsorozat egyben „helyismereti útikönyv“ is, szereplői ráadásul a kilenc magyar kutyafajtát jelenítik meg. Az útikönyvek között is találunk már olyat, amelyek gyerekek számára íródtak, ilyen Tittel Kinga Mesélő Budapestje, vagy Bartos Erika Brúnó Budapesten sorozata. A Pozsonyi mesék kötetei mindezt együtt „tudják“: a mesék pozitív értelemben vett kulisszáit maga a város, Pozsony adja.

— Benyovszky Ágnes —

Felhasznált irodalom

Bolemant Éva: Kempelen. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2013. Illusztrátor: Matrka Simon

B. Mánya Ágnes: Lechner. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2014. Illusztrátor: Matrka Simon

Forgács Péter: Fadrusz. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2019. Illusztrátor: Szabó Réka

Garajszki Margit: Bartók. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2013. Illusztrátor: Matrka Simon

Juhász, László. 2016. (kézirat) Könyvbemutató Pozsonyban. 2016. 11. 28.

Kacsinecz Krisztián: Batka, a pozsonyi muzsikamester. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Gyenes Gábor

Kamenická, Viera: Pozsonyi zsidó mesék. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2018. Illusztrátor: Viera Kamenická

Kepštová, Ľubica. 2016. (kézirat) Könyvbemutató Pozsonyban. 2016. 11. 28.

Maronek, Iveta: Martinengo. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Iveta Malá

Petres Csizmadia, Gabriella. 2019. Feladatok a Lechner című meséhez. In Kabóca. ISSN 1338-2519, 2019, 8. évf., 7. szám, 8-9.

Pohaničová, Jana. 2014. (kézirat) Könyvbemutató Pozsonyban. 2014. 11. 24.

Schwarz, Vlado: Mesélő sárga villamos. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2017. Illusztrátor: Michal Kováčik 

Szalay Zoltán: Rómer Flóris, a mesék megmentője. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2019. Illusztrátor: Lukács Zsolt

Veres István: Széchenyi. Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2016. Illusztrátor: Farkas Júlia

web 1 – Kultúra. 2019. Átadták a Madách-díjat. In Új Szó. 2019. 6. 19. https://ujszo.com/kultura/atadtak-a-madach-dijat (Letöltés dátuma: 2019. 6. 21.)

web 2 – Lakatos, Krisztina. 2017. Batka-mesék ebbel. In Új Szó. 2017. 11. 22. https://ujszo.com/kultura/batka-mesek-ebbel (Letöltés dátuma: 2019. 5. 7.)

Web 3 = (https://pozsonyikifli.sk/uj-pozsonyi-mese-forgacs-peter-fadrusz-dosszie/)

Web 4 = https://pozsonyikifli.sk/szalay-zoltan-romer-floris-a-mesek-megmentoje-illusztracio-lukacs-zsolt/   


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .