A szlovákiai és magyarországi roma irodalom arcképcsarnoka II. rész

Roma nyelvű fordítások

A roma irodalom létének megkérdőjelezése ellenére (vö. Vekerdi, 1974), az európai roma irodalom jelentős műveit szlovák nyelvre is lefordították. A lefordított művek közül néhányat kiemelnék: Zaharia Stancu: Játék a halállal (Hra so smrťou, 1963), Nomádok/Vándorok (Kočovníci, 1968), Vidol Podgorec: Fehér cigány (Biely cigánik, 1970),
Menyhért Lakatos: Füstös képek (Začadené obrazy, 1986), Katerina Taikon: Katica (Katica,2001), Lorca Federico Garcia: Cigány románcok (Cigánske romance, 2005). A roma népesség integrációját a modern civilizált kultúrához való alkalmazkodásnak tekintették, amely megközelítés nem különbözik a jelenlegi integrációs erőfeszítésektől sem. Az 1989-es rendszerváltozást követően a lefordított művekre olyan eszközként tekintettek, amelyek a régi életmód leküzdését és a többségi társadalom modern világának megközelítését szolgálják (Facuna– Lužica, 2017, 93–95).

A magyarországi roma irodalom képviselői

Bár Lakatos Menyhért (1926–2007) nem tartotta magát cigány írónak (azt vallotta magáról, hogy ő író cigány, mivel írásai az egységes magyar irodalom részét képezik), műveiben mégis olyan témákat ragadott meg, amelyek a roma irodalom fő érdeklődési terébe tartoznak. A Füstös képek c. regénye, amely az íróvá válás története mellett a felmenői élettörténetét, a fasizmust önti szavakba, hű képet fest a romák életéről, hagyományairól, szenvedéseiről, az 1981-ben megjelent Csandra szekere című novelláskötetében szintén a fasizmus témájához nyúl, a koncentrációs táborok világában a romák halálát meséli el.

Choli Daróczi József (1939–2018) azon kívül, hogy költő, műfordító, a roma irodalmi nyelv elfogadtatásának kezdeményezője is. A Rom som (Roma vagyok) című folyóirat alapító tagja és főszerkesztője, és a Zhanes romanes? (Beszélsz romani nyelven?) című tankönyv szerzője. Nevéhez fűződik a biblia romani nyelvre való átültetése. Első verseskötete 1990-ben jelent meg Isten szomorú arcán címmel, a második pedig 1991-ben, Csontfehér pengék között címen (Rajko, 2004, 52).

Osztojkán Bélának (1948–2008)két verseskönyve jelent meg, az egyik 1981-ben Halak a fekete citerában címmel, a másik 1983-ban, Hóesés hőségben címmel, 1985-ben pedig egy novelláskötete jelent meg Nincs itthon az Isten címmel.

Rostás Farkas György (1949) és Karsai Ervin (1936) 1991-ben jelentettek megy egy iskolai olvasókönyvet Te sityovas romanes (Romani nyelvet tanulunk) címmel.RostásTumaroj muro ilo (Tiétek a szívem) című verseskötete 1991-ben jelent meg és ő volt az összeállítója az 1993-ban megjelent Malayipe (Találkozások) című antológiának, amelyben a magyar lírikusok roma témájú műveit közölték. Rostás a Kethano drom (Közös út) szerkesztőjeként hozzájárult a roma irodalom magyarországi terjesztéséhez (Djuric, 2004, 52).

Holdosi József (1951–2005)életműve szintén a roma múlt bemutatására épült. Huszonöt évesen írta meg első regényét Kányák (1978) címen, mely Cigányutca címen németül is megjelentet. A regény a magyarországi romák életét mutatja be Kánya Jenő életútján keresztül.  Két kisregénye jelent meg 1982-ben, az egyik A glóriás, másik pedig A dac címen. 1987-ben Cigánymózes címen jelentek meg írásai gyűjteményes kiadásban (Djuric, 2004: 52–53).

Bari Károly (1952)valószínűleg a legismertebb magyar nyelven író roma író. Sokoldalú egyéniség: költő, festő, filológus. Bari politikai töltetű versei miatt 1960-as években egy évre börtönbe is zárták, majd szabadulása után a társadalom peremére szorult, ezt az életérzést tükrözi a Cigánynak lenni, költőnek lenni című esszéje is. Bari Károly roma költő, viszont egyrészt művei a bennük megbúvó esztétikai és filozófiai gondolkodás révén egyetemesek, másrészt saját maga sem tartja magát roma költőnek. Saját maga úgy nyilatkozott, hogy „nem tartom magam cigány költőnek, magyarul írom a verseimet, magyarul gondolkodok, az irodalom iránti érdeklődésemet, vonzalmamat magyar nyelven írott könyvek keltették fel és csiszolták” és példaként a zsidó származású Radnóti Miklóst hozza fel(D.Magyari, 2013, 21–25). Bari Károly verseskönyvekkel, népmese- és népdalgyűjteményeivel mégis beírta magát a roma irodalomba. Népköltészeti munkássága a Tűzpiros kígyócska (1985), Az erdő anyja (1990), Az üvegtemplom (1994) című kötetekben látott napvilágot. 1996-ben jelen meg magyar és romani nyelven a Madarak aranyhegedűn című antológia, amely a magyarországi roma írók válogatott műveit köti csokorba (Rajko, 2004, 55).

Szécsi Magda (1958)sokszínű és kiemelkedő egyéniség, roma származású magyar grafikus, keramikus, író, festő, illusztrátor, autodidakta művész. Négyéves korától intézetben nevelkedett egészen tizennyolc éves koráig. Egy oktatási csereprogramnak köszönhetően végezte el Varsóban az Egészségügyi Főiskolát. Az 1990-es évektől különböző roma lapokban rendszeresen jelentek meg illusztrációi, majd több könyvet is illusztrált, az irodalomban pedig mesékkel, versekkel, novellákkal, elbeszélésekkel és kisregényekkel van jelen. Jelentős művei közé tartozik Az aranyhalas lószem tükre (1988), A fekete bálvány birodalma (1993), Madarak aranyhegedűn (1995), Oroszlán Szlán királysága (1996), Az álmos pék (1999), Cigánymandala (2007) (D. Magyari, 2013, 218).

Balogh Attila (1956)formaújítónak számít, hiszen olyan játékos-humoros költeményekkel gazdagítja a roma irodalmat, amely eddig ismeretlen volt, avantgárd költőnek számít. Az ő nevéhez fűződik a Cigányfúró (1994-1998) című folyóirat megalapítása, amelyben cigány és nem cigány szerzők művei egyaránt szerepeltek (Djuric, 2004, 55–56).

Tóth Gizella

Felhasznált irodalom

Hlebová Bibiána, 2007. O autoroch a rómskom fenoméne, In: Slovo o slove, vol. 13, 70–71.

Lacková, E., 1997. Narodila jsem se pod šťastnou hvězdou (I was born under a lucky star), Prague, 76.

Banga, D., 1992. Antológia rómskej rozprávky (Anthology of Roma tales), Bratislava

Tóthová, G. 2018. The Study of József Ravasz Tales in the Mirror of Primary Socialisation, in Language, Individual & Society: Journal of International Scientific Publications, vol. 12, no. 2, 164–172. Elérhető: https://www.scientific-publications.net/en/article/1001777/

D. Magyari Imre, 2013. A magyarországi cigányság irodalmáról, doktori értekezés, Debrecen

Djuric Rajko, 2004. A roma irodalom. Budapest: Pont Kiadó

Facuna Jozef – Lužica René, 2017. Rómska kultúra. Štátny pedagogický ústav, Bratislava

Vekerdi József, 1974. A cigány népmese. Akadémia Kiadó, Budapest

Web1: Tasr, Ikrényiová, J. Daniela Hivešová-Šilanová zasvätila svoj život práci s Rómami (Daniela Hivešová-Šilanová have devoted her life to helping Roma people). Elérhető: http://skolskyservis.teraz.sk/zaujimavosti/daniela-hivesova-silanova/32227-clanok.html?combinedGlobalTab_teraz=0.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .