Nyelvtanulási készségfejlesztés (beszéd)

Cikksorozatom előző két részében megnéztük, hogy milyen rendhagyó módokon tudunk nekirugaszkodni a nyelvtan és a szókincs fejlesztésének egy új idegen nyelv elsajátításakor. Általában a nyelvtan és a szókincs fejlesztése okozza a nyelvtanulók számára a legtöbb fejtörést (és „fejfájást”), főleg azért, mivel előbbi esetében gyakran eltávolodunk a nyelv valós használatától ahhoz, hogy mélyebben meg tudjuk érteni működését (nyelvtanát), míg utóbbinál hamar megmutatkozik az ismétlés(ek) szükségessége (memorizálás), mely folyamat természetéből adódóan intenzíven igénybe veszi koncentrációs képességünket.

Ha viszont már kibékültünk a nyelvtan és a szókincs fejlesztésének folyamatával, valószínűleg a következő nagy kérdőjelet a beszédkészség fejlesztése jelenti majd. Ebben a részben azt nézzük meg, hogy milyen rendhagyó módokon fejleszthető az idegen nyelvi beszédkészség.

Mielőtt rátérnénk két érdekes, rendhagyó beszédfejlesztési módszerre, röviden említést kell tennünk arról, hogy mi számít hagyományosnak. A klasszikus beszédfejlesztési gyakorlatok szinte mindegyikének az az alapja, hogy egy beszédpartnerrel folytassunk valamilyen típusú konverzációt. Az iskolákban és nyelviskolákban az ilyen gyakorlatok könnyen kivitelezhetők, hiszen van kivel beszél(get)ni. De mi történik akkor, ha mi otthon, autodidakta módon akarjuk fejleszteni a beszédkészségünket?

Először röviden azt a módszert szeretném megemlíteni, amely ma még talán rendhagyónak mondható, de könnyen lehet, hogy hamarosan teljesen szokványossá fog válni: ez az online beszédpartnerrel történő beszédkészség-fejlesztés.

Az internet és az online beszédpartner weboldalak (langauge exchange) segítségével könnyedén találhatunk magunknak olyan beszédpartnert, aki szívesen társalog velünk az elsajátítandó idegen nyelven. Sok olyan weboldalt is találunk, amely a kiválasztott nyelvpárok alapján köti össze a beszédpartnereket: mi a beszédpartnerünk anyanyelvét, ő pedig a miénket szeretné megtanulni – ez mindenki számára hasznos, főként ezért is ingyenes ezen weboldalak nagy része. Ez a módszer, annak ellenére, hogy otthonról kiválóan alkalmazható, tehát tanulhatjuk a nyelvet autodidakta módon, továbbra is feltételez egy beszédpartnert. Tudunk-e beszédkészséget fejleszteni beszédpartner nélkül?

 A válasz: igen. A beszédkészség-fejlesztés beszédpartner nélküli megközelítésének három lépése van. Első lépésben ahhoz kell magunkat hozzászoktatnunk, hogy folyamatosan gyakoroljuk a szavak, kifejezések és mondatok kimondását, kiejtését hangosan. Ez azért fontos, mert így tökéletesíteni tudjuk a kiejtést, az intonációt a tónust és a beszédritmust az idegen nyelven. Már azelőtt megszokjuk a helyes kiejtést, mielőtt még a helytelen próbálkozásokból később probléma lehetne a nyelvtanulás során. Ez fontosabb, mint gondolnánk, mivel az egyik legnehezebben javítható nyelvtanulói hiba a helytelenül berögzült kiejtésmód. Fontos azonban az is, hogy ne csak „élőben” hallgassuk magunkat, hanem időnként készítsünk felvételt is, amelyet visszahallgatva, sok apró kiejtésbeli sajátosságra fel tudunk figyelni, amire más módon nem lenne lehetőségünk. Manapság minden okostelefonban van hangrögzítő alkalmazás, ez tökéletesen megfelel erre a célra.

Második lépésben továbbvihetjük a hangos kiejtést úgy, hogy az egyszerű mondatokban felcserélünk először egy, később több szót is. E lépés második fázisában egyszerű kötőszavakat alkalmazva alkossunk összetett mondatokat, és hangosan ejtsük ki őket. Meglepő, hogy már nagyon kicsi szókinccsel is mennyire jól ki tudjuk magunkat fejezni az idegen nyelven. (Egy egyszerű példa az angol nyelvből: I like chocolate. I am eating chocolate. I am eating chocolate, but I like vanilla, too.)

A harmadik lépésben tovább fokozzuk a nehézségi szintet és a beszédkészség-fejlesztést is. Próbáljunk meg hangosan gondolkodni az idegen nyelven. Ennek egyik legegyszerűbb módja az, ha tudatosan figyeljük saját gondolatainkat, és amikor viszonylag egyszerű dolgokon gondolkodunk (például a nap végén azon, hogy milyen volt a napunk, vagy bevásárlás előtt a bevásárlólistán, esetleg rendrakás közben azon, hogy mit is főzzünk aznap), próbáljuk meg ezeket a gondolatokat hangosan kimondani az idegen nyelven. Ha még konkrétabb dolgokról szeretnénk hangosan gondolkodni, írjuk le a környezetünket, vagy hangosan mondjuk el, hogy mit csinálunk éppen. Fokozni is tudjuk a nehézségi szintet, ha megpróbáljuk kifejezni a véleményünket egy nemrég látott filmről vagy kedvenc könyvünkről, sorozatunkról.

A legfontosabb mindeközben, hogy ne felejtsük el feljegyezni azokat a szavakat, kifejezéseket, illetve nyelvtani szerkezeteket, amelyeket még nem tudunk kimondani. Ezeknek nézzünk utána, majd gyakoroljuk őket, akár fokozatosan, az első lépéstől indulva, akár egyből visszahelyettesítve az eredeti mondatba, gondolatba.

A beszédkészség-fejlesztés esszenciális összetevője a nyelvelsajátítási folyamatnak. Megnyugtató lehet a tudat, hogy ez autodidakta módon, beszédpartner nélkül is hatékonyan végezhető. Ne féljünk hát hangosan kimondani a gondolatainkat – csak arra ügyeljünk, hogy ezt lehetőség szerint ne mások társaságában tegyük…

Zolczer Péter

Az írás megjelent a Katedra folyóirat XXVIII/4-esdecemberi számában.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .