Czímer Gábor: Miért mérjünk?

Különösen egy oktatásról, nevelésről szóló lapban közhelyes, arról írni, hogy a természettudományos tárgyak és a matematika, pontosabban ezek oktatása válságban van. Az ilyen, jobbára csak a téma felütését szolgáló mondat után lendüljünk is túl a mindennapok unalomig ismert problémáin. A továbbiakban én a fizikatanítás gondjait-bajait söpröm félre, hogy néhány,  kicsit a valóságtól elrugaszkodott gondolatot vázoljak fel. A mérőműszerek iskolai alkalmazásáról szeretnék közreadni néhány gondolatot, anélkül, hogy foglalkoznék vele, mennyire illeszthető be egy-egy műszeres kísérlet a mindennapi munkába. Ez utóbbi talán még nehezebb is, mint “csak” tanulságos és egyben látványos kísérleteteket összeállítani, így én itt most nem foglalkozom vele, tegyék ezt nálamnál hozzáértőbb emberek egy másik cikkben.

Én csupán fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a világban való tájékozottságunkhoz elengedhetetlen tudatosítanunk, hogy mit is csinálunk, például amikor a GPS-készülékünket, fényképezőgépünket használjuk, vagy mobiltelefonálunk, stb. Az említett készülékek mind olyan eszközök, amelyek valamilyen mennyiséget számszerűsítenek, tehát (többi funkciójuk mellet) mérőműszerek is egyben. Fontos, hogy felnövekvő generáció az iskolai oktatásban megismerkedjen a kvantitatív leírás jelentőségével és alapelveivel.

Az iskola és az élet közötti kapcsolat biztosítása érdekében is szükséges a digitális készülékeket az iskolai munkában minél több területen alkalmazni. Az oktatásban eredményesen lehet kiaknázni a gyermekek elektromos eszközökkel kapcsolatos tapasztalatát, ezzel megfelelő motivációt teremtve a fizika tantárgy tanulásához.  Erre pedig egyre nagyobb szükség van a tárgy fokozatos népszerűtlenedése miatt.

Az iskolai gyakorlatban a laboratóriumi gyakorlaton kerül a figyelem központjába a mérőműszer. Azonban más órán is használunk ilyen készülékeket, de akkor nem képezik az oktatás tárgyát. Például az interaktív tábla egy komplex mérőrendszer is egyben. Az általános és középiskolai tanmenet közben a laboratóriumi munka (illetve bizonyos esetekben a demonstrációs kísérlet) a legmegfelelőbb szituáció arra, hogy a diákok ismereteket szerezzenek a kvantitatív adatok eredetéről, oly módon, hogy az eszközökkel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert.

Jó példa lehet a hőmérsékletmérés. A gyógyszertárakban digitális lázmérőket is árusítanak. Nagy előnyük, hogy rövidebb ideig tart velük a test hőmérsékletének a mérése, mint a higanyos lázmérővel. Ugyanakkor a számkijelzés gyors és pontos leolvasást tesz lehetővé. Mérés után nincs szükség „lerázásra”. Van olyan változata is a lázmérőnek, amely század fok pontosságban mutatja az emberi test hőmérsékletét. Ez az eszköz már a fizika tantárgy tanításának legelején, az általános iskola felső tagozatán, eredményesen felhasználható. A legelső témakörben, mely a testek tulajdonságai, összehasonlítás és mérés címet viseli, szükség van szemléletes, egyszerű, könnyen kezelhető eszközökre, hogy a tanulók számára kialakítható legyen a kvantitatív mennyiség fogalma, vagy például felismerhető legyen számukra az anyagok térfogatának a hőmérsékletváltozás következtében történő megváltozása.  Lényeges előnye a digitális lázmérőnek az is, hogy nem tartalmaz környezetre veszélyes higanyt, ellenben jó demonstrációs eszköz felsőbb évfolyamokban, amikor az elektromos alkatrészek hőmérsékletfüggését tanítjuk.

Természetesen mérési feladatok a hétköznapi életben máshol is találhatók, mint például hőmérsékletmérés a hűtőszekrényben, nyomásmérés a tűzoltópalackokon, sebességmérés a személyautóban, hőmérsékletszabályozás a klímaberendezés működésében (mért adatok visszacsatolásával a feladatokat vezérlik is), hangrögzítés és továbbítás a multimédiás eszközökben – hogy csak néhányat említsünk.

Mindközül azonban kiemelném a mobiltelefont. Az átlagos családi hátterű tanulók nagy része rendelkezik ilyen készülékkel. Ezek többnyire kamerával is el vannak látva, ami a fény és egyéb sugárzások tanításakor lehet hasznos. Ezek a kamerák ugyanis egy kicsit más frekvenciatartományra érzékenyek, mint az emberi szem, és képesek is láthatóvá tenni ezeket a hullámhosszakat a kijelzőjükön. Így például számos telefontípus kamerájával lefilmezhető, megfigyelhető a távirányítók infravörös fénye. A telefonok régóta tartalmaznak olyan eszközt, amely érzékeli az elforgatást. Ennek működése ínyencfalat lehet a tantárgy iránt érdeklődő, érettségire készülődő diákok számára.

Általánosan igaz, hogy mindegyik eszközt hozzá lehet kapcsolni egy-egy témakör tartalmához, és mivel viszonylag könnyen hozzáférhető tárgyak a tanulóknak jó esélye van arra, hogy (akár otthon) szabadon próbálgassák, játszanak vele.

Akár csak a tanórán, most is fontosnak tartom kiemelni, hogy a mérőműszerek kérdése nem korlátozódik a technikára vagy a természettudományokra. A világról szerzett információink hatalmas része mérőműszereken keresztül elérhető a számunkra. Mivel a hétköznapokban gondolkodás nélkül bízzuk életünk egy-egy voltméterre vagy sebességmérőre, ezért az oktatásban is meg kell találni a helyüket.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .