Jellemek és jóslatok Házi olvasmány – az iskolapadban II.

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művének feldolgozását egy rendhagyó irodalomóra szervezésével kezdjük. A tanóra helyszínét az iskolai könyvtárba helyezzük, ahol lehetőség szerint úgy rendezzük el a tanulópadokat és székeket, hogy kerekasztal-jellegű beszélgetést tudjunk folytatni. A tanár asztalán kendővel letakart tárgyak sorakoznak, a tanulók egyelőre nem nézhetnek a kendő alá. Az óra célja, hogy felkeltsük a házi olvasmány iránti érdeklődést, illetve bevezessük a tanulókat a szereplők világába. Miután a tanulók helyet foglaltak, elkezdődhet az óra.

 

  1. 1.      JÓSLÁS (tanári narráció, fürtábra, frontális megbeszélés): A gyakorlat a regényben előforduló tárgyakat mint kulcsmotívumokat értelmezi. A tárgyakhoz fűződő előfeltételezések a történet iránti érdeklődést kívánják felkelteni, illetve a tanulók fantáziáját mozgósítják. A feladat tanári narrációval kezdődik – Az előttünk álló két hónapban egy új témával foglalkozunk, amiben egy baráti társaság kalandjaival ismerkedünk meg. A kalandok során néhány tárgy fontos szerephez jut. Most elhoztam nektek ezeket a tárgyakat: próbáljuk meg együtt megjósolni, vajon milyen esemény kapcsolható ehhez a tárgyhoz, milyen szerepet tölthetett be egy-egy kaland során.

A tanár egyenként húzza ki a tárgyakat a kendő alól (síp, játéktrombita, fekete füzet, zászló, haditerv, törökméz, játékgolyó stb.), a tanulók hangosan megosztják egymással a gondolataikat. Egy tanuló fürtábrába rendezve egy nagy csomagolópapírra jegyzi a társaság ötleteit; minden tárgyról más készít jegyzetet. Egy megoldási javaslat:

 

Fociedzésen eltűnik                                                                                                      A gyerekek ellopják

a síp                                                                                                                                             a tornatanár sípját

SÍP

 

 

A gyerekek valami                                                                                                       Valamilyen titkos jeleket

csínytevést tesznek, és                                                                                                 adnak le a síppal

a rendőr sípolva kergeti őket

           

 

Frontális megbeszélés: Vajon milyen életkorú szereplőkre utalnak ezek a tárgyak? Melyek azok a tárgyak, amelyek kifejezetten gyerekekre utalnak?

A megbeszélés alapján közösen megállapítjuk, hogy gyerekekről, méghozzá osztálytársakról szól majd a történetünk.

A gyakorlat lezárása (tanári narráció): Ezt a csomagolópapírt most eltesszük, és ezután minden óra elején kifüggesztjük a táblára. Hogy valójában milyen szerepet töltenek be ezek a tárgyak a mi történetünkben, csak az előttünk álló órák folyamán fog kiderülni. Arra kérlek Titeket, amint észreveszitek, hogy valamelyik tárgy szóba jött, jelezzetek, és ellenőrizzük, vajon jól jósoltatok-e. Annyit elárulok: már a jövő héten az egyik tárgyról beszélni fogunk, jól figyeljetek hát! (Jó tanács: jó ponttal vagy egyéb dicsérettel jutalmazhatjuk azt a tanulót, aki elsőként jelez, hogy felfedezte az olvasmányában valamelyik említett tárgy jelenlétét.)

 

  1. 2.      SZEREP(LŐ)JÁTÉKOK (drámajáték, kreatív írás, megbeszélés): A Pál utcai fiúk olvasásának egyik legnagyobb nehézsége a regény gazdag szereplőrendszerének átlátása. A könnyebb eligazodás érdekében a bevezető órán több gyakorlatot is szánunk a szereplők nevének megjegyzésére, amely nem csupán az olvasás során fellépő idegenségérzet leküzdését szolgálja, hanem a tanulók memóriáját is fejleszti.

 

  1. a.      NÉVLÁNC: A tanulópadok mögül kimozdulva, kör alakba rendezzük a székeket. A tanár kis papírokra előkészítette már a regény szereplőinek neveit (Nemecsek Ernő, Boka János, Hektor, Weisz stb.) – egy kalapból minden tanuló húz magának egyet. Ezt követően mindenki sorban bemutatkozik, azonban nem elég a saját „új nevét” elmondania, hanem minden előtte elhangzott nevet sorban meg kell ismételnie. A játékot kezdő tanuló tehát egy nevet, a mellette ülő már két nevet, a harmadik játékos pedig már három nevet mond ki. Ha körbeérünk, érdemes a másik irányból is lefuttatni a játékot, hogy a gyakorlat elején szereplő gyerekek is motiváltak maradjanak.

 

  1. b.      HAHÓ-HÓ!: Az előző feladat sikerességének ellenőrzésére szolgáló gyakorlat – a tanár a kör közepén helyezkedik el. Háromféle instrukciót tehet – amennyiben rámutatva az egyik tanulóra azt mondja: HAHÓ!, az adott tanuló a bal szomszédja „új nevét” mondja ki hangosan. Ha egy tanulóra mutatva a HÓ! instrukciót adja, az adott tanulónak a jobb oldali szomszédját kell megneveznie. A HAHÓ-HÓ! felkiáltás elhangzásakor minden tanuló feláll, és a lehető leggyorsabban helyet cserél. A játék végén felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a gyakorlatban használt jelszavak az olvasmányunkban is fontos szereppel bírnak majd, érdemes megjegyezni azt (Itt ismét jutalmat ígérhetünk annak a tanulónak, aki majd felismeri a Hahó-hó! felkiáltás jelentőségét és helyét a szövegben).

 

  1. c.       BESZÉLŐ NEVEK: Minden tanuló egyénileg dolgozik, visszaül a tanulópad mögé. Ismét a jóslás eszközéhez nyúlunk – a tanulók megpróbálják lerajzolni azt a figurát, akinek a nevét az előzőekben kihúzták. A rajz a szereplő külső jellemzését tartalmazza, ezt követően a figura bal oldalára összegyűjtik a feltételezett belső tulajdonságait, jobb oldalára pedig felírják az életrajzi adatait: NÉV, ÉLETKOR, LAKHELY, ISKOLA, ÉRDEKLŐDÉSI KÖR. A kreatív írásos gyakorlat után ismét körbe ülünk, ahol mindenki E/1-ben bemutatja a szereplőjét: pl. Nemecsek Ernő vagyok, barna a hajam, szeretek rajzolni stb. A játék lebonyolítása után ismételten arra kérjük a tanulókat, jól tegyék el a jóslásukat, mivel az olvasás folyamán közösen megállapítjuk majd, mennyire váltak be a feltételezéseink.

 

  1. 3.      HOGYAN TOVÁBB…? (tanári narráció, felolvasás, kreatív írás, frontális megbeszélés): A tanóra záró szakaszában megkérjük a tanulókat, keressék meg a könyvek között Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúk című regényét, majd egyenként kölcsönözzék ki a tanártól. Ezt követően a tanár felolvas egy választott szakaszt a szövegből, amit a tanulók némán hallgatnak, majd a történet közepén hirtelen megszakad a felolvasás.

„Mindenki előkészületeket tett a távozásra, s csak egyedül a tanár úr nem vett tudomást arról, hogy öt perc múlva vége lesz mindennek, mert a tanár végighordozta szelíd tekintetét a sok buksi gyerekfej fölött, és így szólt: – Mi az?

Nagy csönd lett erre. Halálos csönd. Barabás kénytelen volt elereszteni a szíjat, Geréb maga alá kapta a lábát, Weisz ismét befordította a zsebét, Csónakos befogta a száját a kezével, és a tenyere mögött végezte be az ásítást, Csele békében hagyta a „lapokat”, Boka hamar zsebre vágta a piros tintatartót, melyből, a zsebet megérezve, rögtön szivárogni kezdett a szép kék antracén. – Mi az? – ismételte a tanár.

 

Feladat: Próbáljátok megírni a félbe maradt történet zárlatát! Vajon mi történhetett az osztályban? A tanulók egyenként felolvassák a történetvariációkat, egy csomagolópapírra vázlatosan lejegyezzük az ötleteket, majd röviden megbeszéljük a megoldásokat.

 

  1. 4.      HÁZI FELADAT: Olvassátok el a regény első fejezetét, keressétek ki a felolvasott szövegrészt, és állapítsátok meg, hogyan viszonyul a ti történetvariációtokhoz az eredeti mű! Ne feledkezzetek meg az óra elején megismert tárgyak és személyek kereséséről sem. Különösen figyeljetek oda a saját szereplőtökre, vajon megjelenik-e az első fejezetben, és beváltja-e a róla alkotott elképzeléseket!

Megkérjük a tanulókat, hogy a következő órára hozzanak magukkal egy új füzetet is, ami a későbbiekben olvasónaplóként funkcionál.

AZ I. FEJEZET FELDOLGOZÁSA

 

Az óra célja: a választott mű I. fejezetének feldolgozása a szüzsé feltárásának és a szereplők kategorizálásának segítségével. A szövegértés ellenőrzése interaktív feladatok segítségével zajlik.

 

  1. A JÓSLATOK BETELJESÜLÉSE (kreatív írás): Az óra elején felidézzük az előző órán tett jóslatokat, és az I. fejezethez igazítva megvizsgáljuk azok beteljesülését. A tanulók írásban adnak számot arról, vajon az előzőleg megjelölt kulcsmotívumok közül melyik tárgy jelent meg és milyen szerepet töltött be az I. fejezetben; a saját szereplője mennyiben igazolta az elvárásokat; illetve a jóslatokhoz képest hogyan folytatódott a félbe hagyott szövegrészlet. Az írásbeli feladat folyamán nemcsak a szövegértést ellenőrizzük, hanem a házi feladatra adott szövegolvasás teljesítését is. A gyakorlatot értékelhetjük is (osztályzattal, dicsérőkártyákkal, pontozással stb.). Segítségképpen kifüggesztjük a múlt órán készített jegyzeteket a táblára.

 

  1. OLVASÓNAPLÓVAL VALÓ MUNKA (csoportmunka és egyéni munka, frontális megbeszélés, dramatizálás): Az olvasónaplóval való dolgozást az I. fejezet közös lejegyzésén keresztül mutatjuk meg.

 

  1. a.      VÁZLATKÉSZÍTÉS: Három csoportra osztjuk az osztályt: az 1. csoport összegyűjti a történet helyszíneit, a 2. csoport az időpontokat, a 3. a szereplőket. A megoldásokat a tanár táblázat formájában a táblára összegzi, amit szükség esetén közösen kiegészítünk. A kapott információk segítségével közösen megállapítjuk a szüzsé három súlypontját, vagyis a fejezet vázlatpontjait: a tanórai eseményeket, a törökmézárusnál történteket, illetve a hazafelé vezető úton zajló beszélgetést. A beszélgetés tartalmára vonatkozó információkat más színűvel írjuk, mivel csupán felidézett történetet jelenítenek meg (A táblázat elrendezésének kritériumait lásd az előző cikkben). A táblaképet a tanulók bemásolják az olvasónaplójukba. A három esemény alapján meghatározzuk a házi feladat témáját: Boka tintásüvege megszólal. (A tanulók azokat az eseményeket jegyzik le, ahol Boka jelen volt, az elbeszélés E/1-ben, a tintásüveg nevében történik.)

 

  1. b.      TÖRTÉNET A TÖRTÉNETBEN: A hazafelé tartó úton egy történetet mesél el Nemecsek a többieknek. Kétféle idő és tér jelenik meg, két társaság elevenül meg a szövegben – ennek megértése érdekében eljátsszuk a jelenetet a gyerekekkel. Kijelölünk egy élénk beszédű tanulót Nemecsek szerepére, aki a tábla elé áll, és elmeséli a történetet a társainak (ő választja ki a barátait) – az elbeszélés alapján pedig néhány tanuló némán eljátssza a múzeum kerti eseményeket.

 

  1. KARAKTEREK (drámajáték, csoportmunka, frontális munka): A fejezet szereplőinek részletes elemzése, megvitatása történik ezekben a gyakorlatokban.

 

  1. a.      KIRŐL VAN SZÓ…? A tanár kis cetlikre előre elkészíti a fejezetben előforduló összes szereplő nevét. Szerepjáték következik: egy tanuló kihúz egy kártyát, majd némajátékban felidéz egy jellemző cselekvéssort az adott szereplőre (pl. Csengey – bezárja az ablakot). A következő kártyát a feladvány megoldója húzza és így tovább.

 

  1. b.      TETT ÉS JELLEM: Az osztály közösen megjelöli a fejezet fontosabb szereplőit (Boka, Geréb, Csele, Nemecsek, Csónakos), majd ennek alapján öt kiscsoportba rendeződünk. Minden csoport egy csomagolópapírra rajzol egy ember-sziluettet: a figura mellé jegyzik, mit csinált a szereplő a fejezetben, majd a sziluettbe beleírják, hogy a tette alapján milyen tulajdonságot tulajdoníthatunk neki. Pl. Geréb: csoszog a pad alatt = lusta, hányaveti; a törökmézeshez akarja vágni a kalapját = indulatos, rosszindulatú, könnyen dühbe jön. A megoldásokat közösen megvitatjuk, majd összevetjük az előző órán megfogalmazott jellem-feltételezéseinkkel.

 

  1. 4.      HÁZI FELADAT: Az 1. feladatban megbeszélt szövegalkotási feladat elkészítése, a II. fejezet elolvasása és vázlatának elkészítése a minta alapján.

 

MGR., Petres Csizmadia Gabriella, PhD.

 

A cikk a Katedra 2012/2013 novemberi számában jelent meg.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .