Nagy Andrea: Az interaktív tábla kezelése

Az oktatás, nevelés egy aktív folyamat, mely során különböző eszközök segítségével próbálják a tanárok a tananyagot érdekesebbé, megjegyezhetőbbé varázsolni. Ilyen eszköz az interaktív tábla is, mely nagy segítség a diákoknak és tanároknak is egyaránt. Ennek az eszköznek a segítségével a gyerekek, szimuláció útján, vizuálisan is információt szerezhetnek környezetükről, illetve interaktív módon is részt vehetnek az oktatási folyamatban.

Az interaktív tábla először a 80-as évek végén, 90-es évek elején jelent meg. Eleinte csak a nagyobb, multinacionális vállalatok, menő cégek használták, mivel az ára miatt az oktatás számára elérhetetlen volt.

Az ezredfordulót követően a számítástechnikai eszközök ára gyors ütemben csökkenni kezdett. Ez a folyamat pozitívan befolyásolta az interaktív tábla felhasználásának lehetőségét az oktatásban. Külföldön először Angliában, Skóciában vezették be használatát. Az ott elért pozitív eredményeket követően az interaktív tábla térhódítása az oktatásban már megállíthatatlanná vált. A Szlovákiai Oktatásügyi Minisztérium is bevezetette az iskolákba a tábla használatát.

Molnár György szerint „Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, többfunkciós oktatástechnikai eszköz, amely egyesíti magában a tábla, a vászon, a számítógép és egy érintőképernyő funkcióit.  Az egeret a saját kezünk, illetve egy speciális toll, a billentyűzetet pedig egy virtuális felület helyettesíti.“

A gyakorlati oktatásban a megfelelően használt interaktív tábla előnyei hamar megmutatkoznak. Soroljunk fel néhányat ezek közül:

  • Az interaktív tábla táblaképeit el lehet menteni, és bármikor az óra folyamán, vagy bármilyen más órán előkereshetjük, és újra megmutathatjuk,
  • a tanóra vázlatát, az órán látott táblaképeket kinyomtathatjuk, a tanulónak adhatjuk, így a házi feladatok megoldásánál is segítséget nyújthatunk neki,
  • a tananyagot akár a tanítási folyamat alatt is tovább fejleszthetjük,
  • az interaktivitás által a tanuló passzív befogadóból aktív részévé válik a tanítási órának,
  • az interaktív tábla elősegíti az IKT (Információs és Kommunikációs technológiák) elsajátítását a diákok számára,
  • megkönnyíti a tanár számára a diákok figyelmének felkeltését, és annak fenntartását,
  • a tanárok és a diákok egyaránt használják.

A felsorolt előnyök azonban csak az interaktív tábla megfelelő használatával érhetőek el.  Sajnos az interaktív tábla gyakran csupán vetítővászonként funkcionál. Ilyenkor a tanár a számítógépen keresztül figyeli a táblát, a diákok pedig passzív résztvevőként figyelik a kivetített tartalmat. Ebben az esetben nem beszélhetünk interaktivitásról.  Ebből kitűnik, hogy az interaktív tábla használatához tartozó módszertant még nem sikerült minden tanárnak elsajátítania. Az elméleti tudáson kívül a tanári rutin kialakítására is szükség van. Ez csak az interaktív tábla gyakorlatban való kipróbálásával érhető el. A pedagógusok az így szerzett tapasztalatokat, észrevételeket egymással is megoszthatják, így könnyítve meg mások számára a felkészülést.

            Ha szembeállítjuk a hagyományos tananyagot az interaktív tananyaggal, elmondhatjuk többek között azt is, hogy az utóbbi alkalmasabb a nebulók figyelmének felkeltésére. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az interaktív tananyagunk helyesen legyen megtervezve, megszerkesztve és prezentálva.

Tételezzük fel, hogy a tervezés fázisán már túljutottunk, és nem maradt más hátra, mint megszerkeszteni az interaktív tananyagot. Ezt a megfelelő táblaszoftver segítségével tudjuk megvalósítani. Azok számára, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal a szoftver használatával, első rátekintésre a szerkesztés egy bonyolult folyamatnak tűnhet. Az ő számukra segítséget nyújthatnak a táblaszoftverek által kínált különböző, előre megtervezett sablonok, táblázatok, melyek egyszerű kitöltésével gyorsan és hatékonyan szerkeszthetnek interaktív tananyagot. Nem biztos azonban, hogy a tervezési fázisban felsorolt összes követelménynek így maradéktalanul eleget tudnak tenni. Érdemes tehát az időigényesebb, de hatékonyabb saját szerkesztés mellett döntenünk, hiszen csak így hordozhatja az interaktív tananyag, például az eredetiség jegyeit.

A szerkesztés folyamán nagy hangsúlyt kell fektetnünk a színek, betűtípusok és illusztrációk szerepére. A jól megválasztott szín megkönnyítheti az olvashatóságot és megérthetőséget. Bonyolult, összetett információkat egyszerűsíthetünk le vele, fontos részeket pedig kiemelhetünk. Ezzel szemben a rosszul megválasztott szín megnehezítheti az olvashatóságot, elvonhatja a figyelmet a lényegről, összezavarhatja a diákot. Óvakodjunk a ragyogó, élénk színek túlzott használatától, mert az a szemlélő számára megterhelő lehet. Figyeljünk oda arra is, hogy a megválasztott színnel a tartalomhoz illő hatást váltsuk ki. A színeket azonban nem önmagukban fogjuk alkalmazni a szerkesztés során, hanem több színnel egyszerre, egymás mellett. Tehát figyelembe kell vennünk a színek egymásra való hatását is. Ez az egymáshoz való viszony eredményezhet harmonikusnak vagy diszharmonikusnak tűnő hatást. Ez a hatás akár személyenként is változhat, hiszen nagyban függ például az aktuális divattól. Az egyes színekre, színkombinációkra különbözőképpen reagálnak a nők, a férfiak és a gyerekek.

Ahhoz, hogy az interaktív tananyag megjelenése a tipográfia (betűkkel való tervezés) szempontjából is elfogadható legyen, érdemes betartanunk a következő szabályt. Egy szerkesztett oldal ne tartalmazzon több mint három betűtípust (fontot) és három különböző betűnagyságot. Véleményem szerint, egy oldalon belül csak egy betűtípust használjunk, viszont annak fajtáival (módosított alakjaival) tegyük azt változatosabbá. Mindezek után ne felejtsük el a szerkesztés során egy-egy betűtípus kiválasztásánál figyelembe venni az egyik legfontosabb szempontot – az olvashatóságot. A különböző betűfajták használatával is óvatosan bánjunk. Például a kövér dőlt (Bold-Italic) fajtával írt hosszú szöveget nehéz olvasni, a kövér (Bold) betűkkel írt szöveg kevés fehér területet hagy, jól alkalmazhatók azonban címekre és alcímekre. Mint mindenben, itt is érvényes tehát a mértékletesség szabálya.

Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a jobb érthetőség érdekében illusztrációkat alkalmazunk az oktatásban. Minden, a táblán megjelenő nem szöveges információt, illusztrációnak tekinthetünk. Lehet az táblázat, ábra, kép, térkép, fénykép vagy egyéb grafikus ábrázolás. Egy-egy jól megválasztott illusztráció helyettesíthet akár több oldalnyi szöveges leírást is. A rajz, művészi ábra, kép segít az átadandó információhoz illő hangulat felkeltésében. A fénykép, mivel a valóság hű mása, jól alkalmazható a realitás ábrázolására. Statisztikai vagy számadatok közlésére, mennyiségek közötti különbségek szemléltetésére kiválóan alkalmazhatóak a grafikai diagramok.

Az interaktív tananyag szerkesztése során tartsuk szem előtt az illusztrációk szöveg-környezetbe való megfelelő elhelyezését. Törekedjünk arra, hogy a szöveg széleivel megegyezőek legyenek az ábrák, képek szélei is. Mivel az illusztrációkat digitális formában alkalmazzuk, nem elhanyagolható azok mérete sem. Mindig olyan képfelbontást használjunk, ami még megfelelő minőség mellett is az alkalmazható legkisebb fájl méretet jelenti. Egy-egy illusztrált oldal annál tökéletesebb lesz, minél jobban képes az általa hordozott információt első látásra átadni a szemlélőnek.

Mindezek elsajátítása után ki merem jelenteni, hogy egy kreatív, ügyes pedagógus bármilyen tantárgynál, bármilyen tananyaghoz fel tudja használni az interaktív tábla által nyújtott lehetőségeket. Ezáltal az oktatás színvonala emelkedik, a gyermekek motiváltabbak lesznek, és könnyebben sajátítják el az általunk előadott tananyagot.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .