Versfeldolgozások alsó tagozatos tanulóknak

Célcsoport: 4. osztály

Téma: Varró Dániel: Miért üres a postaláda mostanába?

Óratípus: Ismeretközlő óra, vers feldolgozása a drámapedagógia eszközeinek segítségével

Segédeszközök: papírlapok, képek a levélről, szókártyák

Célok, feladatok: az olvasás megszerettetése, szövegértési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, szókincsbővítés, vélemény-nyilvánítás

Ráhangolódás

Az órát az Amerikából jöttem, mesterségem címere…című játékkal kezdjük, a felsorolt mesterségeket egy diák a táblára írja. Miután közösen összegyűjtöttük őket, a táblán csupán a postás foglalkozást hagyjuk fent.  Ha valamilyen oknál fogva a gyerekek ezt a foglalkozást nem említik, a tanító néni kénytelen maga is beszállni a játékba.

Pókhálóábra

Pókhálóábra segítségével felrajzoljuk a Mi a postás bácsi feladata? című kérdésre a válaszokat. A tábla közepére felírjuk a LEVÉL szót, majd a gyerekek közt papírlapokat osztunk szét, amelyen szintén a LEVÉL szó szerepel. Megkérjük a diákokat, írják a LEVÉL köré azokat a szavakat, szószerkezeteket, kifejezéseket, amelyeket ez a szó asszociál bennük. A diákok egyénileg dolgoznak. Miután elkészültek, egyenként felolvassák az írottakat, és a legtöbbet említett szavak, kifejezések a táblára is felkerülnek.

Ez is levél, az is levél

Feltesszük a diákoknak a kérdést, hogy milyen levelet is képzelnek el maguk előtt, majd képek segítségével próbálunk rámutatni arra, hogy a levél szót hallva mindenkinek más jut az eszébe (falevél, írott, nyomtatott levél, tészta levél, elektronikus levél).

 

Párosítás

Szókártyákra előzőleg a következő szavakat írtuk: levél, tetű, szőlő, Mikulás, boríték, táska, tű, tár. Mindegyik diák húz egy-egy szókártyát, majd feladatul adjuk, hogy a levél szó segítségével összetett szavakat alkossanak. Felhívjuk rá a figyelmet, hogy elő- és utótagként is szerepelhetnek a kihúzott szavak. Példák: Mikulás-levél, levéltetű, levélboríték, levéltáska, tűlevél, levéltár.

Tulajdonságok

Következő lépésben a táblára írjuk a levél (hagyományos) és e-mail szavakat. Verbálisan elvégezzük a hasonlítást, majd egyenként a táblára írjuk azok tulajdonságait, előnyeit, hátrányait, érveket és ellenérveket gyűjtünk össze.

Vers bemutatása

Elérkeztünk az óra témájához, felolvassuk a diákoknak Varró Dániel versét. A szöveg a diákok előtt is látható, így megkérjük őket, figyeljék meg a szereplőket, mely versszakok tartoznak a szereplőkhöz. Az tanácsoljuk nekik, hogy a felolvasás alatt húzzák alá azokat a szavakat, melyeket nem értenek. A felolvasás után megbeszéljük a szereplőket, az ismeretlen szavakat pedig megmagyarázzuk. A magyarázatóba bevonjuk azokat a diákokat, akiknek nem volt problémájuk az adott szó értelmével, ők magyarázzák el többi diáktársaiknak. Amennyiben nincs olyan gyermek, aki sikeresen továbbadhatná tudását, megpróbáljuk rokon értelmű szavakkal elmagyarázni, esetleg elmutogatni a problémás szavakat (ficsúrok, intelmek, módi).

Közösen megbeszéljük, ki mit gondol az egyes szereplőkről. (Milyen Varró úr, hány éves lehet, mi a foglalkozása, milyen tulajdonságai lehetnek? Milyen a postás bácsi? Hogy hívják? Milyen tulajdonságai vannak?, stb.)

Furcsa szavak

Mivel a versben vannak furcsa szavak, megpróbáljuk rávenni a diákokat, hogy mondják másképp! Oskola – iskola  mostanába – mostanában, köll – kell, mer´ – mert , mért – miért. Mindenki elmondja véleményét, szerinte melyik a helyes/helytelen, miért, véleményét természetesen indokolnia kell.

Házi feladat

Az óra végén meglepő kéréssel fordulunk a diákok felé. Megkérjük őket, írjanak levelet saját e-mail címünkre, miért tetszett/nem tetszett a mai óra. A táblára természetesen felírjuk elérhetőségünket.

Értékelés

Az óra legvégén nem feledkezünk meg az értékelésről, illetve a diákok dicséretéről. Közösen megbeszéljük, kinek mit tetszett az órában, majd megkérjük őket, helyezzék az asztalra azt a hangulatjelet, mellyel a mai órát értékelik.

________________________________________________________________________________

Célcsoport: 3. osztály

Téma: Végh György: Álom egy helikopterről

Óratípus: Ismeretközlő óra, versfeldolgozás drámapedagógiai eszközökkel

Segédeszközök: földgömb, térkép, szókártyák, hangulatjelek

Célok, feladatok: a vers megszerettetése, szövegértési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, szókincsbővítése, érzelmi intelligencia fejlesztése, tantárgyak közötti kapcsolat, fantázia fejlesztése

 

 

Ráhangolódás

Az órát a Mit visz a hajó H betűvel? című játékkal kezdjük, mikoris a gyerekeknek H hanggal kezdődő szavakat kell mondaniuk. A felsorolt szavakat egy diák a táblára írja. Miután közösen összegyűjtöttük őket, a táblán csupán a közlekedési eszközök (hajó, helikopter) maradnak fenn.

Tantárgyak közötti kapcsolatok

A gyerekeket egy kis fantáziautazásra invitáljuk a Ha volna egy kis helikopterem, elutaznék… című játékkal. Megkérjük őket, hogy az utazással kapcsolatos vágyaikat hangosítsák ki, és mondják el, hová mennének el szívesen. A következő kérdésekre is válaszolhatnak: Kivel utaznátok? Miért éppen oda? Az asztalra előzőleg egy földgömböt és egy térképet is kikésztünk, majd együtt megkeressük az említett helyeket, megnevezzük azon földrészeket, ahol azok megtalálhatóak.

Jóslás

Mindenki álmodozik messzi tájakról – így van ezzel Végh György is. A költő egy kis helikopterről fantáziál, amellyel az egész földet szeretné bejárni. A táblára ismét összegyűjtjük azoknak a helyeknek a nevét, ahová a diákok szerint a költő szívesen eljutna.

Vers felolvasása

Közösen elolvassuk a verset, melyből kiderül, a költő valójában hová szeretne elutazni, mit szeretne megnézni. Feladatul adjuk, hogy a gyerekek a versben húzzák alá a földrajzi neveket. A földgömböt és térképet használva ismét megkeressük a helyeket.

Szövegelemzés

A diákoknak a szövegben meg kell keresniük, majd le kell írniuk saját füzetjükbe a rímelő szópárokat! Az alábbi kérdésekre is választ várunk: Miért utazna a költő a Jeges-tengerhez, a Tűzföldre, Nápolyba? Mit jelent a Nápolyig – nápolyit szópár! Mi az a nápolyi?

Mire gondoltam? ACTIVITY

Előzőleg szókártyákra közlekedési eszközöket írunk fel (autó, autóbusz, hajó, repülőgép, vonat, villamos, metró, léggömb, tengeralattjáró, űrhajó, stb.). További 3 szókártyára az alábbi fogalmak kerültek: mutogatás, rajzolás, körülírás. A gyerekek kihúznak egy közlekedési eszközt, majd a másik kártyacsomagból is választanak, amelyből kiderül, milyen módon kell megoldaniuk a feladatot.

Mutogatás – a diáknak némajátékkal kell elmutogatnia a kihúzott közlekedési eszköz kinézetét, tulajdonságait, hogyan utazunk vele.

Rajzolás – a diáknak le kell rajzolnia a közlekedési eszközt.

Körülírás – a diáknak verbálisan kell megnyilatkoznia, a kihúzott szó minden tulajdonságát elmondhatja, csupán a kártyára írt szavat kell elkerülnie.

A gyerekeknek egy-egy percük van, hogy elmutogassák, illetve kitalálják a kiválasztott közlekedési eszközöket.

Házi feladat

Rövid beszámolót kérünk a diákoktól az alábbi témában: Írd le, milyen közlekedési eszközön utaztál már, hová és kivel! Rajzold le azt a közlekedési eszközt, amellyel szeretnél utazni!

Értékelés

Az óra legvégén nem feledkezünk meg az értékelésről, illetve a diákok dicséretéről. Közösen megbeszéljük, kinek mit tetszett az órában, majd megkérjük őket, helyezzék az asztalra azt a hangulatjelet, mellyel a mai órát értékelik.

 

Az óravázlatokat összeállította: Máté Anett

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .