Gaál Lajos: A Föld napja elé

Ilyenkor tavasszal egymást követik a természet- és környezetvédelem szükségességét kihangsúlyozó napok. Tanár, diák néha már ki sem ismeri magát bennük, melyik miről is szól. Március 21-től a hónap végéig tartottak a Természetvédelmi Napok, március 28-án este a villanyok leoltásával idéztük fel A Föld Óráját, április 22-én van A Föld Napja, május 10-én lesz a Madarak és Fák Napja, május 22-én a Biológiai Sokszínűség Napja, május 24-én az Európai Nemzeti Parkok Napja, június 5-ét pedig Környezetvédelmi Világnappá nyilvánították. A tavaszi időzítés nem véletlen, hiszen ha tavasszal a természet újjászületik, az emberi gondolkodás is megújulhat. Környezetünkhöz való viszonyunk pedig ugyancsak igényli a megújult gondolkodást. A különböző kezdeményezésekből fakadó napok persze nem egyformán jutottak el a mindennapi emberhez. Többüket csupán a természetvédők egy-egy csoportja eleveníti fel, a Környezetvédelmi Világnapot pedig az 1972-ben Stockholmban megrendezett Ember és bioszféra c. világkonferencia emlékére szervezik mindig más országban.

Valódi népszerűségre tett szert azonban A Föld Napja. A Föld védelmének szükségességét kihangsúlyozó gondolatok már 1969-ben, a San Franciscóban megrendezett UNESCO-konferencián felvetődtek (ekkor március 21-ére, a tavasz kezdetére tervezték a világnapot), de valódi mozgalommá 1970-ben vált, amikor amerikai egyetemi hallgatók megalapították a Föld Napja Hálózatot. A mozgalomhoz tömegesen kapcsolódtak magánemberek, civil szervezetek, iskolák, majd állami intézmények is. A hasznos kezdeményezés hamarosan túlnőtte Amerika határait és az egész világon elterjedt. Magyarországon 1990-ben létrehozták a Föld Napja Alapítványt, amely összehangolja az egyes kezdeményezéseket, programokat, felhívja ezekre a médiumok figyelmét, de helyzetjelentéseket, környezetvédelmi kiadványokat is támogat.

A Föld Napjának előnye, hogy teret enged a legkülönbözőbb környezetvédelmi tevékenységeknek. Belefér ezekbe a levegő, a víz, a természet, a föld és a talaj védelme, vagy egyszerűen közvetlen környezetünk szebbé tétele. Belekapcsolódhat mindenki, aki Földünkön él. A lényeg itt azonban a nevelésen van. Természetesen hasznos az ilyenkor elvégzett munka, de fontosabb, hogy a nemes gondolat megérintse a lelkeket, eljusson az ember legbensőbb énjébe, az ember saját maga kötődjön környezetéhez és győződjön meg fenntartásának szükségességéről. Ez egyszerű személyes tapasztalat alapján is elérhető: ha egy iskolás az erdő sűrű bokrai közül kaparja ki vagy a patak zavaros vizéből halássza elő az eldobott műanyagflakont, máskor maga is meggondolja, hogy eldobja-e azt. A tiszta erdő, a hulladékmentes patak látványa pedig örömmel kéne hogy eltöltse, hiszen ez az ő fáradságos munkájának is az eredménye.

A széleskörű környezetvédelmi tevékenységek lehetőségéből adódik, hogy A Föld Napja rendezvényeibe belekapcsolódhatnak állami intézmények, hivatalok, iskolák, óvodák, civil szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Nálunk, Szlovákiában, szerencsére igen széles körben kötődnek a mozgalomhoz, persze lehetőségükhöz mérten. A lehetőségek pedig sokszor korlátozottak. A környezetvédelmi hivatalok és az állami természetvédelem csaknem mindenütt szerveznek különböző programokat, habár itt már megmutatkozik az utóbbi évek drasztikus alulfinanszírozottsága. A természetvédelmi szakemberek pénz hiányában csupán saját tapasztalatukra és lelkesedésükre alapozva szervezik a munkát. Széles teret kapnak a civil környezetvédelmi szervezetek, cserkészek és más ifjúsági egyesületek. Ebben a széleskörű mozgalomban azonban különleges feladat jut a pedagógusoknak.

Mivel A Föld Napjának legfontosabb üzenete a gondolkodás megváltoztatása és a környezettudatos nevelés, a feladat oroszlánrésze a pedagógusokra hárul. Ők azok, akik a legszélesebb tömegekre hatnak, ráadásul olyan korosztályra, amely még mindenre fogékony. Ezt kell pedagógusainknak kihasználni, és a fiatalságot bekapcsolni a legkülönfélébb környezetvédelmi tevékenységbe. Lényegében véve minden ideillő tevékenység hasznos, legyen az faültetés, kertszépítés, környezetvédelmi vetélkedő, rajzpályázat, előadás, tanulmányi kirándulás, a környezet vagy természet megtisztítása. A leghatékonyabbak azok a tevékenységek, amelyek nem az iskolapadok között, hanem a természetben zajlanak. Ha kivonulunk az iskolapadokból, az a diákoknak is változást, élményt jelent. Ha talpunk alatt érezzük a természetes földet, közelebb kerül hozzánk, ha pedig tisztábbá és szebbé tehetjük azt, akkor mi is tisztábbá válunk.

Egykor sok pedagógus vitte ki diákjait a természetbe. A Monarchia éveiben Fábry János, a neves gömöri tanár, a botanikát rendszeresen tanította a természetben. Ez sajnos nem vált hagyománnyá és manapság sok nehézségbe is ütközik. A természet azonban semmivel sem helyettesíthető. Csak akkor érintheti meg lelkünket, ha benne vagyunk. A természet kommunikáció a fákkal, a madarakkal, az ott élő állatokkal, a természet a test és szellem egészséges kalandja, lelki egyensúlyunkhoz vezető út. A természet önmagában tiszta, amíg be nem szennyezik tisztátalan kezek. A jövő generációjának ezt kéne megakadályozni. A tiszta természet tudatos vállalása azonban kemény nevelőmunkát, valódi gondolatváltozást igényel. Ezt is hivatott szolgálni A Föld Napja. Tegyünk érte mi is valamit!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .