Strédl Terézia: Az iskolakezdés optimális feltételei – az iskolakötelesség és az iskolaalkalmasság különbsége

 

Minden évben az oktatási törvény értelmében január 15-től február 15-ig folyik a beiratkozás az adott év szeptemberéig hatodik életévüket betöltő gyermekeknek. Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy ezt egyszeri kötelességnek tudjuk be, pedig az iskolára való felkészülés és felkészítés egy folyamat része. Hiszen az iskolakezdés fél év múlva lesz, így még lehetőség nyílik a felzárkóztatásra, ha ez szükséges.

Hasznos lenne, ha az iskolaérettség vizsgálata az utolsó óvodai év része lenne, de hazánkban ez nem kötelező. Kérheti a szülő, javasolhatja az óvoda, beiratkozás után az iskola, avagy a gyermekorvos. Az iskolaérettség ugyanis többtényezős dolog, ezért nagyon fontos, hogy a feltételek között harmonikus együtthatás jöjjön létre. Hiszen a gyermek életkora és fejlettségi kora között késés, megrekedés, kilengés mutatkozhat, de tanúi vagyunk a bizarr fejlődésnek is, amely a gyermek iskolai alkalmazkodását gátolhatja.

Sokszor abba a hibába esünk, hogy – az egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva – pusztán a gyermek beszédére és külsejére alapozva ítéljük meg az iskolaérettséget. Gyakori megnyilatkozás a szülők részéről: „…hisz olyan nagy ez a gyerek, menjen iskolába…”, „…nézd meg, miket mond, olyan jó a beszélőkéje…” stb.

Az iskolaalkalmasság feltételei a következők:

  1. szomatikus érettség: megfelelő súly, magasság, egészségi állapot, a lateralitás egyértelműsége – ezek a legfontosabb elvárások.
  2. értelmi érettség: tiszta beszéd, megfelelő szókincs, mennyiségfogalom, színismeret, problémamegoldás stb.
  3. érzelmi érettség: biztonságérzet, hangulati stabilitás, optimista beállítódás, elégedettség stb.
  4. szociális érettség: barátságosság, problémamegoldás, kapcsolat kezdeményezése és -tartása, csapatszellem stb.

Az érés feltételei mellett fontosnak tartjuk azt is megkérdezni a szülőktől, hogy van-e idejük a gyermekkel rendszeresen foglalkozni. Gyakran történik, hogy amikor a kisebbik testvér születik, akkor megy a nagyobbik iskolába. Azonban a szülőt a kisebbik testvér teljesen lekötheti, így nincs elég idejük a nagyobbal foglalkozni, vagy a rendszeresség marad el. Ha egy gyermeket az első félévben rendszeres elvárás, napirend veszi körül, vagyis ugyanabban az időben tanul, ugyanazon a helyen, ugyanazon személlyel, akkor olyan feltételes reflexek alakulnak ki a tanulóban, hogy nyáron is előveszi a képeskönyvet, mert kialakul benne a tanulás vágya. Ez egy olyan tanult készség, ami megalapozza a gyermek tanuláshoz való viszonyát, motivációját. Az országunkban végzett PISA-vizsgálat magas függőséget mért az otthoni háttér és az iskolai teljesítmény között, vagyis ha a gyermeknek segítenek otthon a tanulásban, akkor jobb az előmenetele.

 

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/ februári számában olvasható.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .