Brutovszky Gabriella: Biológiaóra színesebben

 

Azt gondolná az ember, hogy természettudományi tárgyat tanítani sokkal könnyebb, mint humán tantárgyat. Tényeken alapul, megfigyeléseken, kvantitatív módszereken. A tanár ezeket átadja, és nem igényel további absztrakt gondolatokat, képzettársításokat a foglalkozás. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb. A természettudományok, így a biológia is, újabbnál újabb felfedezéseket, eredményeket mutat fel nap mint nap, így, ha belegondolunk, a biológia-tankönyv már a megírás pillanatában elavul. A biológiatanárnak ezért naprakésznek kell lennie a legújabb eredmények figyelésével, követnie kell a napi felfedezéseket mind az alap-, mind pedig az alkalmazott tudományokat illetően. A biológia tudománya képlékeny, így a tanárnak nem elég frontálisan közölni a tényeket, hanem fontos, hogy az adott témát közelebb hozza a tanulókhoz, interakciót serkentsen, hogy a diákok megértsék, ez igenis róluk szól, a biológia valójában önmagam és környezetem megismerése anatómiai, fiziológiai, genetikai, etológiai stb. szinten. Éppen ez a legizgalmasabb része a biológiának: a természeti jelenségek tetten érése, a megfigyelés izgalma, a leírás kompakt folyamata. Ha sikerül elhitetni a diákjainkkal, hogy egy laposféreg is lehet érdekes a számukra, hiszen az étteremben felszolgált félig átsült hús elfogyasztása által ők is találkozhatnak olyan hívatlan vendéggel, mint a galandféreg, akkor fogják igazán élvezni az órákat és átérezni a biológia tantárgy lényegét és célját. Vagy nézzük a kutyák etológiáját, amit a tanulók otthon kutyagazdiként szintén aplikálni tudnak, vagy a vírusok világát, amelyek a tévhit ellenére az antibiotikummal szemben semmilyen reakciót nem mutatnak (hiszen nem sorolhatók az élőlények közé), így ha egy betegség esetén nincs jelen a bakteriális felülfertőződés veszélye, fölösleges az antibiotikumos kúra. De mindezt sorolhatnám a végtelenségig.

Persze vannak tények, jelenségek, amelyeket a diákok kevésbé tartanak testközelinek és fontosnak. A diákjaim eleinte nem értették, miért kell nekik például a földigiliszta párzásáról tanulniuk, ilyenkor, ha éppen semmi más nem jut az ember eszébe, érdemes a humor forrását használni. Persze egy-egy poént nem mindig (és nem minden korosztálynál) lehet elsütni, de néha érdemes, hiszen valljuk be, hogy van, amikor a mi fejünkbe is megfordul az a kérdés, hogy egy-egy élettani folyamatot, fajt miért is kell ilyen és olyan részletességgel tanítanunk, vagy mire szolgál majd a tanulók számára a nagybetűs életben. A természettudományokban, és leginkább a biológiában, a tanulók a fenti kérdésre kézenfekvőbb választ kaphatnak, mint egy humán tantárgynál, ahol nehezebben tudnak elvonatkoztatni. Sokkal érettebbnek kell lenniük ahhoz, hogy megértsék, az önmegértés és önmegismerés folyamata – bár másképpen, mint egy természettudományi tantárgy esetében – az irodalmi műveken keresztül is elérhető.[i] Sőt! A bevezető után nézzük, melyek azok a módszerek és eszközök, amelyek által még közelebb hozhatjuk a tanulókat a biológiához, vagyi önmagukhoz és környezetükhöz.

 

  1. 1.      Minielőadások

Szinte klisének hangozhat ez a fajta módszer, melyet mindannyian jól ismerünk, és valószínűleg több tanórán is alkalmazunk. A biológiaórán kivált hasznosak lehetnek a tanulók kiselőadásai. Ezek az adott tananyaghoz kapcsolódó 5−10 perces előadások. A módszer egyik változata, amikor arra kérjük a diákjainkat, hogy nézzenek utána óráról órára az új felfedezéseknek, eredményeknek a biológia témaköréből. Ez nagyon eredményes tud lenni, hiszen így a diákok elkezdenek önállóan is dolgozni, interneten kutakodni, szakirodalmat olvasni, és a legújabb tudományos eredményekkel is találkoznak. Ezek az előadások lehetnek akár vetítéssel egybekötöttek is. Mindig kérjük a tanulóktól, hogy a kiselőadásukhoz csatolják a forrást is, amellyel dolgoztak.

 

  1. 2.        Drámajátékok

Drámajátékokat nemcsak a humán tanórákon lehet alkalmazni. A diákokat nagyon jól lehet motiválni egy-egy szerepjátékkal, körülírással, biológiai activityvel. Ilyen például az óra eleji ráhangolódás fázisában alkalmazható „Ki/mi vagyok én?” játék, melynek lényege, hogy a tanár kis cédulákon kioszt néhány tanulónak egy-egy kifejezést (például baktérium, bibe, helytülő, pikkely, perisztaltikus mozgás stb.) azzal az utasítással, hogy 1−2 perces gondolkodás után mutatkozzon be a többieknek E/1 személyben („Én egy…vagyok…). A többi tanuló pedig megpróbálja megfejteni, vajon kinek a bőrébe bújt a megszólaló. Ez a módszer jól alkalmazható ismétlésként, variálható további változatokkal is (például pantomim).

 

  1. 3.      Modellek és gyakorlati módszerek

A biológia oktatása gyakorlati módszerek és modellek nélkül szinte elképzelhetetlen. Erre szolgálnak a számos, már jól ismert preparátumok, csontok, kézbe fogható modellek, plakátok, laboreszközök, amelyekre most nem térnék ki bővebben. Vannak azonban háromdimenziós modellek is, amelyek olyan élettani folyamatokat, fajokat is be tudnak mutatni, amelyek egy biológiai laborban vagy szaktanteremben nem hozzáférhetők. Ezek regisztráció fejében ingyen letölthetők az internetről, a mozaweb.hu oldalról[ii] (illetve ma már a Google-keresőben is hozzáférhetők). A mozaweb felületén található modellek, videók mellett a Mozaik-tankönyvek elektronikus változatai is megtalálhatók. A modelleket lehet forgatni, a készítők részletesen leírják a bemutatott jelenség, faj részeit, valamint a program lehetőséget ad a gyakorlásra is, ilyenkor elrejtjük a leírásokat, és a tanulók feladata azokat felismerni.

 

 

 

Természetesen a modellek mellett a természetfilmek megtekintése is nagyon hasznos a biológiaóra keretében. Ajánlom például a brit természettudós David Attenborough természetfilm-sorozatát, az Adriai-tenger élővilága sorozatot, a kisebbeknél az Egyszer volt… rajzfilmsorozatot. Számos természetfilm az interneten ingyenesen hozzáférhető.

 

 

 

A cikk teljes terjedelemben a Katedra folyóirat 2014/ februári számában olvasható.

 



[i] Jelen írás szerzője jelenleg mindkét tantárgyat (biológia, magyar nyelv és irodalom) oktatja.

[ii] A mozaweb oldalon az „extrák” alatt találhatók meg a háromdimenziós modellek. Ezeket évfolyamok és témakörök alapján lehet keresni.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .