Jurík Tünde, Balla István, Baráth László, Viczay Ildikó: Egyetemi hallgatók életmódvizsgálata

Napjainkban az elhízás hazánkban is járványszerűen terjedő népbetegség. Az utóbbi 20 évben a megváltozott életmód következtében az elhízás gyakorisága növekedő tendenciát mutat. Egyre több a túlsúlyos felnőtt és az elhízás növekvő mértéke immár a gyermekeknél is riasztó, ami komoly általános és szociális egészségügyi problémát jelent. Általában elmondható, hogy szinte nincs is olyan betegség, melynek hátterében nem a két legfontosabb befolyásolható életmódtényező: (1) a nem megfelelő táplálkozás és a (2) hipokinetikus (mozgásszegény) életmód áll. Számos bizonyíték van arra vonatkozóan is, hogy a helytelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód a test zsír- és izomtömeg egyensúlyának felbomlását vonja maga után. Radák (2007) szerint a fizikailag inaktív emberek maximális oxigénfelvétele alacsonyabb, ami alacsonyabb élettartamot jelent.

Az említett okok erősítették meg azon elhatározásunkat, hogy a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán megvizsgáljuk elsőéves óvópedagógus és biológia szakos hallgatóink testalkattípusát és táplálkozási szokásait. Az adatfelvételt a 2012-13-as tanévben végeztük 20 biológia és 20 óvópedagógia szakos női hallgató bevonásával. Az antropometriai mutatókat méréses módszerrel vettük fel, és csak az óvópedagógusok csoportjában vizsgáltuk, a táplálkozási szokásokat mindkét csoportban kérdőív segítségével mértük fel, majd összehasonlítottuk és értékeltük. A hallgatók testalkatát Heath-Carter-módszerrel (1975) határoztuk meg, a tápláltsági állapot bemutatására pedig testtömeg indexet számítottunk.

Az öröklött testfelépítés szempontjából háromféle fő testalkat típust különböztetünk meg: 1. endomorf, 2. mezomorf és 3. ektomorf típust, valamint ezek kombinációit. A valóságban azonban tiszta testalkattípus nagyon ritka, szinte mindannyian különböző típusok keverékei vagyunk.

Endomorf, piknikus vagy robusztus alkatnak nevezzük a hízékony alkatot. Ezek a személyek kerekded formákkal rendelkeznek, zsír- és izomtömegük a testméreteikhez képest magas. Anyagcseréjük lassú, és emiatt hajlamosak nagyobb mennyiségű zsírt raktározni elsősorban derék- és csípőtájon. A testtömegindexük magas, az izomzatot főleg hason, combon, deréktájban és fenéken zsírpárnák fedik. Csontozatuk vastag és széles, végtagjaik rövidebbek. A kar és a láb felső része általában vastagabb, mint a végtag alsó része. Mivel könnyebben híznak, az endomorf alkatúak számára különösen fontos a kiegyensúlyozott étrend betartása és a rendszeres intenzív testmozgás. A szénhidrát- és a zsírbevitelt ajánlatos a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni. Számukra hetente legalább öt alkalommal ajánlott testmozgást végezni.

A mezomorf vagy atlétikus típus erős, sportos felépítésű, tónusos izomzattal és „jó alkattal” rendelkezik. Alacsony testzsírarány, magas izomtömeg, széles mellkas, karcsú derék, erős karok és lábak jellemzik. Az anyagcseréjük optimális, inkább alacsonyak vagy normális magasságúak. A legtöbb élsportoló ebbe a kategóriába tartozik. Könnyen izmosodnak, ezért az alakformálás az ő esetükben kisebb erőfeszítéssel jár, mint az előző típus esetében. Számukra szinte minden mozgásforma megfelelő, de az egyenletes terhelés szempontjából fontos az aerob és az anaerob mozgásformákat megfelelő arányban tartalmazó mozgásprogram összeállítása. A mezomorf testalkatúak hajlamosak az elhízásra, ezért az étrendjük összeállításánál ügyelniük kell a szénhidrát-zsír-fehérje megfelelő mennyiségű bevitelére.

Az ektomorf típust vékony, nyúlánk, szikár alkat jellemzi, keskeny mellkassal, hosszú végtagokkal. Mivel az anyagcseréje gyors, testén kevesebb a zsír, ezért a testzsír százaléka és testtömegindexe alacsony. Emiatt jól látható szálkás, hosszú, vékony izomzata. Az ektomorf testalkatúak állóképessége gyenge, ezért gyorsan elfáradnak. Számukra a rendszeres állóképességet javító és erősítő jellegű testmozgás ajánlott. A gyors anyagcsere miatt ennek a típusnak sokkal nagyobb a kalóriaigénye, mint más testalkatúaknak. Ezért a fokozottabb mennyiségű kalória bevitele mellett fontos a megfelelő mozgásprogram, mely elősegíti az izomzatuk fejlődését.

(az egész cikk a Katedra folyóirat XXI/10. számában olvasható)


1 hozzászólás

  1. Katedra 2013/2014 június | Katedra Válasz

    […] Egyetemi hallgatók életmódvizsgálata […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .