Angliai tanulmányúton a komáromi Selye János Gimnázium – A napsütötte Albionban jártunk

Iskolánk, a komáromi Selye János Gimnázium, igyekszik minél érdekesebbé, szemléletesebbé és hatékonyabbá tenni az angol nyelv oktatását. Ezt a célt szolgálja az angol nap, mely során több különböző programba vonjuk be diákjainkat (teaház, poszterkészítés, filmvetítés, kvízverseny). Továbbá minden évben ellátogat iskolánkba egy angol nyelvű színjátszó társulat is, akik interaktív módon tartják előadásaikat, vagyis szereplőket választanak a diákság köréből.

Az angol nyelv, illetve kultúra közelebb hozása volt a célunk akkor is, amikor elkezdtük szervezni az angliai tanulmányutat. Elsődlegesen arra törekedtünk, hogy megmutassuk milyen is a nyüzsgő nagyvárosi élet Londonban és ezt összehasonlítva a vidéki Angliában. Az előkészületek során kiderült, hogy sokkal több tanuló érdeklődik az utazás iránt, mint mi gondoltuk. Két autóbusznyi diák gyűlt össze. Az egyik csoport tagjai június végén indultak útnak, míg mi, a második csoport szeptember 7-én.

Vasárnap kora reggel vágtunk neki a több ezer kilométeres útnak. Több országon áthaladva, este értük el tranzitszállásunkat Merlebachban, Franciaországban. Itt egy éjszakát töltöttünk csupán el, majd hajnalban ismét útnak indultunk az Angliát és Franciaországot összekötő csalagút felé. Mindenki nagy érdeklődéssel nézte a tenger alatti alagút megépítéséről szóló filmet és lassan meg is érkeztünk Calaisba. Gyors biztonsági ellenőrzés után már a vonatban voltunk és a Csalagút sötétségében közeledtünk Anglia felé. Félórás út után már angol földön voltunk. Első látványosságként Dover várát látogattuk meg, majd sétát tettünk a kikötővárosban és a csodálatos fehér sziklás parton is. Ezt követően, este 7 órakor érkeztünk meg angliai szálláshelyünkre. 4 éjszakát töltöttünk el egy mobil-ház parkban, melynek házikói jól felszerelt konyhával is rendelkeztek. Az elalvás senkinek sem okozott gondot, a hosszú út után mindenkinek jól esett a pihenés. Kedd reggel várakozással tele sorakoztak diákjaink a busz körül, mert a napot Londonban töltöttük. A délelőttöt a világhírű Madame Tussaud panoptikumában kezdtük, ahol számtalan híres ember élethű viaszfigurája található. A fényképezőgépek csak úgy villogtak, mindenki elkészítette kedvenc énekesével, színészével, sportolójával, vagy akár politikusokkal a közös képet. Ezután a következő program a Londoni Természettudományi Múzeum látogatása volt, ahol többek között egy földrengésimitáció során átélhettük milyen is az, amikor megmozdul a föld alattunk. Kora délután elsétáltunk a Towerhez, majd hajóra szálltunk a Temzén. A nap végén még hátra volt egy kör megtétele a London Eye nevű óriáskeréken. Remek kilátás tárult elénk London nevezetes épületeire. Végül, egy 4D kisfilmet vetítettek le, mely különleges élményt nyújtott. Szerdai napunkat ismét Londonban töltöttük, a városnézés során elsétáltunk a parlament, a Big Ben, a westminsteri apátság előtt, majd a Trafalquar téri pihenő után megnéztük az őrségváltást a Buckingham palota előtt. Délután mindenkinek volt lehetősége vásárlásra, hisz London legtöbb üzletével rendelkező utcáján, az Oxford Streeten tölthettünk el néhány órát. Minden családtagnak, barátnak akadt ajándék, látva a sok táskát. Szerda este már csak egy gyors vacsora fért bele a programba, mert másnap az eddigiekhez képest a legkorábban kellett kelni. A korai ébredés azért volt szükséges, mert csütörtöki első állomásunk Stonehenge volt. A megalitikus építmény misztikuma mindenkit magával ragadott. A nap további részét Portsmouthban, egy hangulatos kikötővárosban töltöttük. Elsőnek egy második világháborús tengeralattjárót látogattunk meg, melynek érdekessége az volt, hogy korábban a tengeralattjarón szolgált veteránok tartottak nekünk idegenvezetést. Ekkor még mindig nem ért véget a nap, mert Portsmouth még tartogatott különlegességet számunkra. A tenger partján magasló Spinnaker Tower nevű toronyba mentünk fel, melynek legfelső, üvegablakokkal borított tetejéről fantasztikus kilátás nyílott a környékre. A csütörtöki nappal befejeződött angliai programjaink sora, fájó szívvel rakodtunk vissza bőröndjeinkbe, de egyben várakozással tele is, hisz még várt ránk két élményekben gazdag nap. Péntek délelőtt a csalagúton áthaladva ismét Franciaországban voltunk és Párizs volt az úticél. Mi más is lehetett volna az első állomásunk, mint az Eiffel torony. A kilátás a toronyból lenyűgöző volt, Párizs nevezetességei tárultak a szemünk elé, többek között a Notre Dame és a Sacre Coeur. Ajándék és croissant vásárlás után egy hosszabb séta következett, melynek során elérkeztünk a Diadalívhez, utána pedig a híres Champs-Élysées nevű utcán csodáltuk meg a francia divatot. Párizsi szállásunk hamar elcsendesedett, mindenki igyekezte kipihenni magát a szombati nap előtt, hisz tudtuk, vár még ránk egy varázslatos nap. Hogy miért is volt varázslatos? Mert egy teljesen más világba, egy mesevilágba csöppentünk, mikor szombat délelőtt átléptük a párizsi Disneyland kapuit. Mindenhol Csipkerózsikának, Hamupipőkének, kalóznak vagy más mesebeli alaknak öltözött gyerekek és persze felnőttek voltak, vidám zene szólt, a kirakatok tele voltak a Disney mesék figuráival. A legbátrabbak felkereshették a park legvadabb és legrémisztőbb helyeit, míg a többiek kalandozhattak Pán Péter, Hófehérke, Pinokkió világában, vagy akár Alíz Csodaországában is. A nap fénypontja az a felvonulás volt, amelyen az összes mesefigura részt vett, Micimackó és barátaitól kezdve, Csingilingen át egészen Mickey és Minnie egérig. Mindenki rengeteg élménnyel szállt buszra és órákig mesélte a pillanatokat, melyeket Disneyland és az egész tanulmányi kirándulás nyújtott számára. Az élménybeszámolóknak se vége se hossza. Hazaérkezve újra és újra felidézzük a történteket, a felejthetetlen élményeket papírra vetjük és prezentációkba sűrítjük. Mind hiába, személyes élményre van szükség ahhoz, hogy a többiek megértsék lelkesedésünket. Látva diákjaink csillogó szemét valahányszor mesélik emlékeiket, biztosak vagyunk benne, hogy még visszatérnek e remek tanulmányút színhelyére, Angliába. Köszönjük a kedves szülők támogatását, hogy az utazást lehetővé tették gyermekeik számára, illetve nagy köszönet illeti az út főszervezőjét és egyben idegenvezetőjét is.

Farkas Enikő és Szász Boglárka, angoltanárok


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .