„Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

Ahány osztályban – 20 éven át – osztályfőnök voltam, a fő faliújságon mindvégig az idézett József Attila „üzenet” ékeskedett. Természetesen sokan értették, de bizonyára többen voltak azok, akik nem. Azonban hangsúlyozom, akikhez akkor a költő szavával szóltam, azok gyermekek voltak.

József Attilánk gyönyörű sorait most azoknak a „tollforgató-bajnokok”-nak ajánlom szíves figyelmébe, akik arról a rendezvényről írtak, amelyre az ízléses meghívó így invitált: „Jókai Mór születésének 190. évfordulója előtt tisztelegve a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány tisztelettel meghívja Önt a Jókai 190 Komárom 2015 ünnepi emlékestre február 21-én 14.00 órai kezdettel Révkomáromba, a Kultúrpalota dísztermébe. Az emlékesten kerül sor a Jókai-díj 2015 ünnepélyes átadására.”. Majd a meghívó felsorolja az ünnepi műsorban szereplőket, s a műsor összeállítóinak nevét is.

A műsorról, amely szerintem – a közönség vastapsaiból ítélve – nagy sikert aratott, a tudósítók mindössze efféléket firkantottak: „Az ünnepély második részében kultúrműsorra került sor”, vagy „A díjátadást ünnepi műsor követte, …”; . A helyi a tudósító a világhálón még csak említést sem tesz arról, hogy a díjátadást emlékműsor követte, elintézi annyival, hogy „a díjátadón készült felvételeket ITT megtekinthetik”. Az érdeklődő az ITT – re rákattintva a találomra odavetett fotók között néhány „műsort sejtetőt” is talál. Bizonyára én nem értek hozzá, de „elhallgatni” – meg sem említeni a műsorban önzetlenül fellépők nevét, – akik időt, fáradságot nem sajnálva felkészülnek, hogy örömöt szerezzenek a valódi értékekre még ma is igényt tartóknak – enyhén szólva is sértő és etikátlan. Annál inkább is az, mert a fellépők nevei a meghívón is fel voltak tüntetve, mi több, Keszegh Margit elnök asszony – megköszönve munkájukat – a műsort záró tablóhoz a fellépés sorrendjében az összes szereplőt a színre szólította, közölvén: Juhász Gyula: Ének Jókairól c költeményét Dóczé Sándor Efraim szavalta, a 150. Genfi zsoltárt Grassl Ferdinánd énekelte, Petőfi: A Dunán c. versét Török Máté adta elő, Rózsavölgyi Márk: Magyar táncait Misák Bence fuvolázta, Fekete Éva (tanár) zongorakíséretével, Petőfi: Jókai Mórhoz c. költeményét Édes Lili tolmácsolta, Bihari János: Rákóczi indulóját Kalmár Zsuzsanna (tanár) zongorán, Siposs Jenő (tanár) dobon szólaltatta meg; Johann Strauss: Cigánybáró című operettjéből egy rövid felvezető után – miszerint: Hogy jön ez ide? Jogos a kérdés. Batta András, jeles zenetudósítónk adja meg a választ: „A kiegyezés operettje: A cigánybáró. … Az osztrák-magyar mű gondolata Jókai Mórtól származik. Jókai nagy politikai álma az volt, hogy Magyarország a jövőben vezető szerepet kap a Monarchia kormányzásában. (…) Ezt a (…) víziót (a magyarbarát) Rudolf trónörökös személye táplálta Jókaiban, akihez az írott személyes, mondhatni baráti kapcsolat fűzte. (…) A történet alapját Jókai Mór Szaffi című novellája alkotja. (…) Szaffi a cigánytáborban nevelkedett előkelő török lány … nem főhőse a történetnek. A középpontban a „cigánybáró”, Botsinkay Jónás (az operettben Barinkay Sándor) áll. – Barinkay „belépőjét” Pfeiferlik Tamás énekelte s csakugyan ő volt duett partnere (a művészeti alapiskola énektanára) Záhorská Kuczman Renátának, aki Czipra jóslatát adta elő, a helyi művészeti alapiskola kamarazenekara – Borsányi Boris, Czifra Zsolt, Kukel Zsolt – hegedű; Harmat Rudolf (tanár)– mélyhegedű; Pazdernik Erzsébet (tanár) – gordonka; Golha Mátyás – nagybőgő; Fekete Éva, Csiba Emese, Molnár Zsófia – fuvola; Kalmár Zsuzsanna – zongora; Siposs Jenő – dob kíséretével; a koncertmester Kulin Ödön (tanár) vezetésével.

Az ominózus írásokból az is kimaradt, hogy a cikkek szerzői által „kultúrműsorrá“ degradált, Jókai-emlékműsor szerves része volt Kustyán Ilona: Jókai helye a magyar regényirodalomban c. kiváló előadása – melyet oldandó Paszmár János (énektanár) egy erdélyi népdalt énekelt Kodály Zoltán feldolgozásában – , s hogy az emlékműsor összeállítói: Farkas Adrianna, Kustyán Ilona, a Selye János gimnázium tanárai, Nagy Ferenc és Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja voltak. A már említett szavalók s a két narrátor – Tapolcsányi Viktória és Dóczé Bálint Jonatán – a Selye János gimnázium diákjai, felkészítő tanáruk Farkas Adrianna volt. Az emlékműsor nyitányaként elhangzó művet, Erkel – Vörösmarty Szózatát, valamint a műsor zárószámát – amelynek partitúrájába ezt írta a szerző: „Vegyeskar a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának; Jövendölés Jókai: „A jövő század regénye előszavából“ Vass Lajos – Nagy Ferenc és a Gaudium vegyeskar adta elő Stirber Lajos vezényletével.

A Komáromi Városi Televízió sem tagadta meg eddigi önmagát, az emlékműsor annak szerkesztőit sem érintette meg.

Ellentétben a hazai tudósításokkal, a Polgár Portál, a magyar civil együttműködés lapja (polgárportál.hu), Arctár – Jókai 190, ünnepi emlékest Észak-Komáromban címen közli Rozványi Dávid (a díjazottak egyike) fényképsorozatos beszámolóját, amelyben többek között ezt írja: „Tegnap Észak-Komáromban jártam,a Jókai 190. születésnapján tartott ünnepi emlékesten. (…) Nemcsak a felvidéki magyarokkal találkoztam, hanem szinte minden, a történelem által szétszakított magyar közösség képviselte magát. (…) A Felvidéken másképpen zeng a szózat és a himnusz, mint a közjogi határokon belül. Itt nem hangszórók zengik nemzeti imánkat, szívből és teli torokkal éneklik. Kicsit aggódva mentem el: Hogyan lehet órákon keresztül emlékezni Jókaira, hogy ne váljon unalmassá? 190 év után hogyan lehet izgalmasan és újat mutatva beszélni az írófejedelemről. Állítom, sikerült: a rövid előadásokat zenék, dalok, operett részletek oldották fel, sohasem vált unalmassá, szokványossá. Szívem szerint kötelezővé tenném mindenkinek, hogy menjen el egy komáromi megemlékezésre, aki arról panaszkodik, hogy ma már nem lehet hiteles történelmi megemlékezéseket tartani az embereknek.“

Lám, lám! Tisztelt tudósító hölgyek és urak, van olyan is, aki nemcsak jelen volt az emlékműsoron, de látott és hallott is. Summa summárum: ennyi lelkes (többségében fiatal szereplő) önzetlen munkájáról, nívós szerepléséről hírt sem adni, azt „elhallgatni“ nagyobb sértés, nagyobb vétek, mint arról bármilyen elmarasztaló kritikát írni, mondani!

Ráadásul a hazai tudósítók figyelmét az is elkerülte, hogy a – szervezők és szereplők nagy örömére – (hosszú idő után) az úgyn. protokoll-sorok is megteltek, a rendezvényt jelenlétével megtisztelte: Kiss Balázs, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, Hamrák Zsófia, tanácsnok asszony Dél-Komáromból, Nick Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagja, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kuratórium elnöke Budapestről; városunk mindkét alpolgármestere, Knirs Imre és Keszegh Béla, továbbá Csütörtöki József, a Duna Menti Múzeum igazgatója és a Jókai-díj egyik alapítójának, a Magyar Kultúra Lovagjának Szénássy Árpádnak felesége Mária asszony és lányuk Szénássy Tímea, a helyi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, aki, a Jókai-díj 2015 elnyerőjének díja mellé értékes könyvcsomagot adományozott.

 

Stirber Lajos

 


1 hozzászólás

  1. Rozványi Dávid Válasz

    Nagyon köszönöm a kedves szavakat!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .