Szabó Eszter: A diákönkormányzatok szerepe

Ahogy a TANDEM nonprofit szervezet diákönkormányzatoknak szóló módszertani kézikönyvében olvasható: „Az iskola rendeltetése szerint arra hivatott, hogy tanítson, átörökítse az emberiség szellemi vagyonát generációról generációra”. Ez a szellemi vagyon nemcsak a tudást, az információk átadását takarja, hanem egy összetettebb, az életre felkészítő tapasztalati tudás és mintaszerzés lehetőségét is magában hordozza. A diákok itt találkoznak először a tágabb közösségi rendszerrel, szabályozással, a demokrácia megnyilvánulásával. Ezért is lényeges, hogy közelebbről megvizsgáljuk, miért fontos, hogy aktívan működő, a köztudatban is élő diákönkormányzata (DÖK) legyen az iskoláknak.

Az iskola vezetősége, a tanárok és az egyes osztályok egymáshoz viszonyított működési rendszere mellett a diákok közvetlenül is találkoznak a különböző szerepek és beosztások létezésével, a munkamegosztással. Vegyük példának az alapiskolás évek elejétől jelen lévő hetesek szerepét, a faliújság felelősök megválasztását, s a későbbiekben az osztályelnök választását. Ilyen közvetlen lehetőség az iskola diákönkormányzatában történő szerepvállalás is.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok tisztában legyenek a diákönkormányzat mint érdekképviseleti szervezet törvény által biztosított lehetőségeivel. Feladatuk teljes körű ellátását szolgálja, ha tudatában vannak annak, hogy a különböző iskolai, és iskolán kívüli rendezvények szervezésén túl érdekvédelmi szervezetként is funkcionál, joga és kötelessége kivenni a részét az iskola működési rendszeréből, állást foglal az iskolával kapcsolatos kérdésekben, képviseleti szerepe van iskolán belül és kívül, törvény által meghatározott módon jön létre, és eszerint is működik. Az ezzel járó felelősség tudatosítása és vállalása növeli az egyes képviselőkben az iskola és diáktársaikkal szembeni elköteleződést. Ennek a folyamatnak egy következő hozadéka az a tény, hogy az iskola diákjai először nyilvánulhatnak meg mint „választók”, ezzel is közelebb jutva a későbbi helyi, regionális és országos választásokban játszott szerepük tudatosításához. Megtanulhatják, miért fontos, hogy komolyan vegyék választójogukat, és azt, hogy szerepük van az őket képviselő egyének kiválasztásában, és ezáltal közvetett beleszólásuk van az őket is érintő változásokba, az irányításba. Mintát kaphatnak ahhoz, hogy mi szerint hozzák meg döntéseiket, mik számukra azok az értékek és tulajdonságok, amikkel egy őket képviselő személynek rendelkeznie kell. Az iskolán belül, zárt, biztonságos környezetben lehetnek részesei a megfelelően választott képviselők sikereinek és előnyeinek, és az alkalmatlanabbak mulasztásai által előidézett hátrányoknak.

Az oktatási intézményeknek ezt a szerteágazó feladatkörét szem előtt tartva, az iskolák formális oktatási rendszeréhez illeszkedően 2006-ban az egyetemistákat tömörítő Diákhálózat a magyarországi Nagyító Alapítvánnyal karöltve elindított egy aktív középiskolásoknak szóló képzéssorozatot, amely azóta más keretek között ugyan, de rendszeresen megvalósul, immár a TANDEM nonprofit szervezettel közösen. Így az egyes középiskolák a tettre kész diákoknak lehetőséget nyújthatnak számukra akár teljesen új, alternatív tanulási módszertan kipróbálására, ezzel is bővítve az intézmények képzési repertoárját. A közös munka kezdetén feltérképezésre kerül, hogy mik az egyes diákönkormányzatok erősségei, esetleges hiányosságai, milyen alapokkal rendelkeznek az egyes csapatok. Ezt a célok és igények felmérése követi, ahol a diákok jelezhetik, hogy mik az elképzeléseik a képzéssel kapcsolatban, mit szeretnének megtanulni, miben szeretnének fejlődni, vagy miről szeretnének konkrét információkat kapni. Mindezt interaktív, nem formális módszerekkel. Eleinte kicsit idegenkednek ettől, furcsa nekik, hogy nem a klasszikus módon, nem padokban, egymás mögött ülve (egymás mögé bújva), a megszokott rendszerben kell együttműködniük, de a bemelegítő köröket, összekovácsoló, játékos gyakorlatokat követően hamar belejönnek, megbátorodnak a közös munkában.(…)

Szabó Eszter

TANDEM n.o. junior koordinátora, Nagymegyeren él

(A teljes cikk a Katedra folyóirat XXII/10. számában olvasható)

kép: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .