Fecsó Szilárd: Történelem gyermekszemmel

Valóban érdekes vállalkozás lehet megkérdezni a gyerekek véleményét egy-egy történelmi eseményről, melyet mi magunk is csak történelemkönyvből ismerünk. Már csak azért is, mert a gyermeki képzelőerő olyan dolgokkal képes felruházni és kiegészíteni egy ismert történetet vagy nemzeti identitástudatunkhoz tartozó történelmi eseményt, amely sokszor tudatosan vagy tudat alatt teljesen más megvilágításba helyezi az adott történést. A gyermeki „szem” képes olyan dolgokat, eseményeket kiragadni az egészből, amely számára fontos, betöltve így az önazonosulás – önazonosítás funkcióját is. Letisztít – vagy még inkább megtisztít szimbólumokat, ugyanakkor új szimbólumokat hoz létre, ötvözve a hallottat a megtapasztalttal. Erre a véleménynyilvánításra, önazonosításra a legkézenfekvőbb eszköz a rajz vagy a vizuális élmény rögzítésének valamilyen eszköze. A gyermekrajz önmagában véve is gazdag tárháza a lélek legfinomabb rezdüléseinek. Tisztán és minden öncél nélkül láttat. Sűrít és tisztít. Látatja önmagát is az események „sodrásában”, ugyanakkor megfogalmazza saját véleményét is az eseményekről, mert a gyermeknek mindenről van határozott véleménye. Ezért is előzte meg feszült várakozás Az én március 15-ém elnevezésű gyermekrajzpályázatot, melyet Magyarország Kassai Főkonzulátusa a CSEMADOK Kassa Városi Választmányával, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, a kassai Thália Színházzal és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen hirdetett meg. Maguk a szervezők is kíváncsiak voltak, van-e saját véleményük a gyermekeknek erről a korszakról, részét képezi e ez az ünnep identitástudatuknak, van e létjogosultsága ilyen és ehhez hasonló versenyek, pályázatok meghirdetésének a 21. században.

A szervezők ezekre a kérdésekre a beérkezett pályamunkákon keresztül választ is kaptak. Iskolai előválogatás után 18 iskolából 104 pályamunka érkezett, nyugat-szlovákiai magyar iskolák diákjai is küldtek pályaműveket. A pályamunkákat héttagú szakmai zsűri két kategóriában bírálta el. Az első kategóriába az 1-4-es évfolyam, a második kategóriába pedig a felső tagozat tanulóinak alkotásait sorolták. Egyetlen megkötés – a megadott témán kívül – a rajzlap mérete volt, A4 és A3 méretű alkotásokat vártak. Az alkotók többféle technikát használtak. Legnépszerűbbnek a festés bizonyult, de érkeztek grafitrajzok és bonyolultabb kollázs-technikával kombinált munkák is. Rajzaikon a nemzeti jelképek, közismert emberek (pl. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor), valamint honvédek elevenednek meg, de gyakori volt az ünnephez kötődő versek képi értelmezése is. Jellemzőek voltak a bonyolultabb, elvontabb gondolattársítások, és előfordult a sajátos szimbólumteremtésre tett kísérlet is. A beérkezett munkák mind technikailag, mind pedig tematikailag változatosak, értékesek voltak. Ez a tény meg is nehezítette a zsűri munkáját, és az eredetileg kategóriánként három díjazott helyett, hat díj került kiosztásra mindkét kategóriában, és nagyon sok alkotó részesült különdíjban. Első kategóriában díjazott lett Bari István 4. évf., MTNy AI, Cakó, Kristóf Áron, 3. évf., Református Egyházközség AI, Rozsnyó, Naďová Karolína, 2. évf., Márai Sándor MTNy Gimnázium és AI, Kassa, Schuller Richárd, 1. évf., MTNy AI, Buzita, Szajko Bálint, 3. évf., MTNy AI, Cakó, valamint Tóth Bence, 3. évf., Református Egyházközség AI, Rozsnyó. Az első kategóriában különdíjban részesült Bari Vanessza, 3. évf., MTNy AI, Cakó, Barta Flórián, 2. évf., Márai Sándor MTNy Gimnázium és AI, Kassa, Bíró Eszter 3. évf., Kodály Zoltán MTNy AI, Dunaszerdahely, Palágyi Nikoletta, 4. évf., MTNy AI, Bély, Péter Boglárka, Márai Sándor MTNy Gimnázium és AI, Kassa, Pollák Levente, 4. évf., MTNy AI a, Bély. A második kategória díjazottjai voltak: Barczi Noémi, 6. évf., Kodály Zoltán MTNy AI, Dunaszerdahely, Bastyúr Nikoleta, 7. évf., Fábry Zoltán MTNy AI, Rozsnyó, Korintus Réka, 7. évf., Református Egyházközség AI, Rozsnyó, Lindák Katalin, 9. évf., Fábry Zoltán MTNy AI, Rozsnyó, Podracko Dominika, 7. évf., Református Egyházközség AI, Rozsnyó, Zagiba Mátyás, 7.évf., Református Egyházközség AI, Rozsnyó. Különdíjban részesült: Bányácski Orsolya, 8. évf., MTNy AI, Bodrogszerdahely, Dunka László, 7. évf., MTNy AI, Torna, Varga Diana, 9. évf., Református Egyházi AI, Vaján, Suchózsa Izabella és Balogh Olívia, 7. évf., Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola, Borsi, Záhorský Melinda, 9. évf., MTNy AI, Buzita. A beérkezett alkotásokból március 14-én, 15.00 órai kezdettel nyílt kiállítás a kassai Thália Színház konferenciatermében. A kiállítást Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja nyitotta meg, a díjazottakat és az alkotásokat Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere méltatta. A tervek szerint a kiállítás anyagát több helyszínen is bemutatják. Az alkotások Szepsi és Tornalja után Miskolcon is megtekinthetők lesznek.
A beérkezett pályamunkák mennyisége, de leginkább a minősége sok mindenről tanúskodik. Egyrészt arról, hogy a gyermekeknek van véleményük még olyan témákról is, amelyek sokaknak közhelyesnek tűnhetnek. Világosan meg tudják fogalmazni azt is, hogyan látják a közösséget, amelyikhez tartoznak, és helyüket a közösségben. Az alkotások tanúskodnak az iskolán folyó műhelymunkáról, pedagógusaink elhivatottságáról és szakmai hozzáértéséről. Nem utolsó sorban pedig arról, hogy a művészeti tantárgynak, és minden olyan tantárgynak, amellyel nevelni lehet, nemcsak létjogosultsága, hanem elengedhetetlen szerepe van az oktatásban. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva jövőre mindenképpen lesz folytatása ennek a kezdeményezésnek.

Fecsó Szilárd
Módszertani Pedagógiai Központ, Kassa, továbbképzésekért felelős tanár, lakhely: Kassa

fotó: Prékop I.

(A cikk megjelent a Katedra folyóirat XXII/10. számában)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .