Molnár Kriszta: Szerepek, szabályok és konfliktusok az osztályban

Az osztályfőnök szerepe az osztály csoportdinamikai folyamatainak alakításában

Augusztus végén a Denník N online írásai között jelent meg a 15 éves zsolnai kilencedikes, Martin Klačko esetének elemzése, aki egy iskolai konfliktus folyományaként öngyilkosságot követett el. Az eset nem újkeletű, három évvel ezelőtt történt. Az apropó, ami miatt újra elővették, az öngyilkosság kivizsgálásának rövid és méltatlan volta, illetve a szülők helyzete, akik máig is értetlenül állnak az eset előtt, és azóta is annak szentelik az életüket, hogy felderítsék, hogyan fajulhatott el két diák közötti konfliktus ilyen tragédiáig. Martin sokáig várt gyermekként született, mindig is problémamentesen viselkedett az iskolában, jó tanuló volt, nyitott és vidám alaptermészetű fiú. Volt ugyanakkor egy ötödikes diák, aki az iskolai szünetekben már több, mint egy éve zaklatta és bántalmazta őt – ebbe a viszálykodásba a körülöttük lévő felnőttek: sem a szülők, sem a pedagógusok nem tudtak hatékonyan beleszólni. Amikor egy napon túlcsordultak a fiúk között dúló indulatok, Martin egy verekedés következtében komolyabban megsértette a fiatalabb diákot. Ezután a nap további részében a tanáraitól olyan megszégyenítő és büntető hozzáállásban részesült, hogy miután hazament az iskolából, felakasztotta magát a saját szobájában.
Jelen írásunk nem egy oknyomozó újságírás funkcióját szándékozik betölteni, ezért aztán ezen a ponton meg is állhatunk a megdöbbentő eset részletezésével, amelyet sokkal inkább arra szerettünk volna használni, hogy rámutassunk az osztályfőnökök és a pedagógusok szerepének fontosságára az iskolai, osztályokon belüli és osztályok közötti konfliktusok kezelésében.
Ehhez a nemformális nevelésben használt egyik alap-megközelítést használjuk keretnek, mégpedig a csoportdinamikai folyamatok elemzését, megfigyelését. Ennek a szemléletmódnak a legegyszerűbb megfogalmazása, hogy a csoportok életében zajló, látható és láthatatlan folyamatokat, szerepeket és szabályokat, konfliktusokat és indulatáttételeket figyeli meg, írja le és kezeli, annak érdekében, hogy egy adott csoport, esetünkben egy osztály, minél eredményesebben haladhasson a saját célja felé úgy, hogy a benne élő egyének is kiteljesedhetnek saját céljaikban, szerepeikben és a csoporton belüli kapcsolataikban. A csoportdinamika által tárgyalt és megfigyelt számos jelenség közül most a szerepek és szabályok alakulását-alakítását, illetve a konfliktusok kezelését vesszük szemügyre, abból a szempontból, hogy mi is zajlik egy normális dinamikájú osztályban, és erre milyen hatása lehet vagy legyen az osztályfőnöknek.

Szerepek kialakulása és megszilárdulása
Az osztály életében, mint minden csoportban, a kezdeti ismerkedő fázis után kialakulnak bizonyos szerepek. Ezek talán a leginkább látható részei a dinamikának, hiszen minden osztály működésében, de főképp a közös és egyéni feladatok kapcsán megnyilvánul az, hogy kik a hangadók, kik azok, akik beállnak a nagyhangúak mögé, kik a jógyerekek és kik azok, akik minden lében kanálként bajba sodorják a többieket. Kik a nagyfiúk-nagylányok, kik a háttérbe húzódó alkatok, ki az, akiről mindig másolják a többiek a házi feladatot és így tovább. Ezek a szerepek javarészt hozott tulajdonságokból, korábbi közösségi élményekből táplálkozva alakulnak ki, másrészt viszont nagyban függ a szerepek kialakulása a csoporton belüli interakciók, találkozások, közös cselekvések lehetőségétől is. Ezért ezen a ponton, főképp egy frissen összekerült osztály esetében, az osztályfőnök szerepe az, hogy minél színesebb lehetőségeket biztosítson a diákok számára az egymással történő találkozásra, közösen megélt élményekre, és ezáltal egyben arra is, hogy a megszokott, máshonnan hozott szerepeiket levetkőzzék, átalakítsák. Például: ha egy olyan diák kerül az osztályunkba, aki korábban csendes, hallgatag, netán elnyomott szereplője volt az osztályának, megadhatjuk neki azt az esélyt, hogy ebben az új közösségben legalább tiszta lappal induljon, illetve megmutathassa önmagát a többieknek, és egy más szerepbe lépjen, mint amelyhez korábban szokva volt. Vagy éppen fordítva: ha egy olyan diák, aki a korábbi közösségeiben mindig a bajkeverők közé tartozott, az új osztályában lehetőséget kap arra, hogy sok mindenkivel sokféleképpen találkozzon, beszélgessen, közösen cselekedjen, akkor könnyen lehetséges, hogy most egy másfajta szereplő viselkedése bújik ki belőle, és a korábban destruktív irányban használt energiáit valami építő dologra tudja fordítani. A tanár/osztályfőnök dolga ugyanakkor az is, hogy gondoskodjon az osztályba járó diákok érzelmi biztonságáról, vagyis hogyha olyan szerepek kialakulását észleli, amelyek sértőek vagy megalázóak lehetnek egy-egy csoporttagra, akkor avatkozzon közbe és gondoskodjon a szerepek mellett is az egymás iránti elfogadó tisztelet légkörének kialakításáról. (…)

A teljes írás a Katedra folyóirat XXIII/2. (októberi) számában olvasható.

kép: www.clker.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .