Klemen Terézia: Decemberi szokások, hagyományok

December a régi római naptár szerint az év tizedik, egyben utolsó hónapja volt. A név a latin decem (tíz) szóból származik. Az új időszámítás, a Gergely naptár bevezetése óta december az év tizenkettedik hónapja. A karácsonyt megelőző hetekben, advent idején, az Úr eljövetelét, a kis Jézus születését várjuk.

1366208499_adventi-koszoruAdvent kezdete
Advent az egyházi év kezdetét, a karácsonyi előkészület 4 hetes időszakát öleli fel. A Szent András napját követő vasárnappal kezdődik. Eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, az új egyházi év megnyitását.

December 4., Borbála napja
Szent Borbála Kis-Ázsiában élt, keresztény hitéért mártírhalált halt. A bányászok, tüzérek, várak védőszentjeként tiszteli az utókor. Régen a hajadonok is pártfogójuknak tekintették, mert ha Borbála napján vízbe tettek egy cseresznyeágat, és az karácsonyra kivirágzott, az a házasság közeledtét jelentette.

December 6., Szent Miklós napjaszent-miklos2
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kis-ázsiai Myra városában. Fontosnak tartotta a nincstelenek, szegények segítését – egy legenda szerint a nyitott ablakon át aranyat dobott be három hajadonnak, akik ennek köszönhetően tisztességesen férjhez mentek. Innen ered a mai napig a szokás, hogy a gyerekek kiteszik a megtisztított cipőjüket az ablakba, s várják a Mikulás ajándékát.

December 13., Luca napja
Szent Luca a szembetegségben szenvedők, a varrónők és a bűnbánó utcanők védőszentje. Az ő napján kezdték hagyományoson készíteni Luca székét, hogy a karácsonyi misén arra felállva megláthassák a falu boszorkányait.

December 21., Tamás napja
Tamás apostol kételkedett Jézus feltámadásában, ezért hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe. Az ő története nyomán nevezzük a kételkedő viselkedést „tamáskodásnak”. A néphagyomány számos hiedelmet őriz Tamás napjával kapcsolatban, melyek elsősorban a disznóvágáshoz kapcsolódnak: pl. az e napon vágott sertés hája („tamásháj”) nem avasodik meg, és kelések, nehezen gyógyuló sebek, kiütések kezelésére alkalmas.

December 24., Ádám, Éva napja, Szentestechristmas-tree-708002_960_720
Az adventi időszak utolsó napját, a karácsonyi időszak kezdetét a néphagyomány böjtnapként és dologtiltó napként (csak az állatok ellátása és a takarítás, főzés-sütés volt engedélyezett) tartja számon. Az ünnep napnyugtát követően vette kezdetét, a karácsonyi asztal ünnepélyes megterítésével. Az asztalra kerülő ételek hagyományos és szimbolikus erejűek voltak (alma, hal, káposztaleves…). A terítéshez használt abroszt csak ezen a napon használták.

December 25., karácsony napja
E nap a téli napforduló ideje. Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz, pl. Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha ez a nap hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész, és állatpusztulás esedékes; ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, és sok gyümölcs várható; ha szerdára, akkor zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz és sok gabona lesz; ha csütörtökre vagy péntekre esik, akkor kellemetlen tél és forró nyár várható, de hullani fognak az állatok; ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz; ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható. Ezen a délután indultak betlehemezni a fiatalok, amely során házról házra járva, pásztorszerepet öltve eljátszották Jézus születésének történetét.

December 26., István napja
A legények vagy a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.

December 27., János napja
Szent János evangélista ünnepnapját patkányűző, óvó, védő napnak tekintették, de bort is szenteltek: minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, majd ebből a szentelt borból minden hordóba tettek, hogy a hordók tartalma meg ne romoljon.

December 28., Aprószentek napja
Aprószentek napján a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi fiúgyermekekre emlékeznek, ezért ez a nap a gyermekek megörvendeztetésének napja is volt. A kisgyerekek bábukat kaptak. E napon tartották az aprószentek napi vesszőzést is.

December 31., Szilveszter napjakaracsonyi kepeslapok7-BIR
Szent Szilveszter pápa ünnepe az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Ezen a napon számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni. Sokan készítettek szerencsepogácsát, melybe egy érmét vagy tollat sütöttek, és aki megtalálta, annak szerencsét jósoltak. Akinek azonban a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla – ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt. Amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült került az asztalra, tilos volt azonban a csirke és pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok elkaparják a szerencsét. Helyette inkább lencsét ettek, hogy sok pénzük legyen az új évben.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .