Klemen Terézia: A Boldogasszony hava, január

Januárt Janusról, a „kétarcú” istenségről nevezték el a rómaiak, akik vidáman várták az újévet, hogy hasonlóan peregjenek a napok egész évben. Ovidius szerint „Minden kezdésben benne a jó meg a rossz.” Az emberek inkább a jót szerették volna kiemelni, ezért édes ételeket ettek és megajándékozták egymást.

buek_mleJANUÁR 1., ÚJÉV NAPJA
Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. A legtöbb népszokás, hagyomány is január 1-jéhez fűződik:
– Ha az első újévi látogató férfit, az szerencsét hoz. Férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben.
– Újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.
– Munkatiltó nap lévén tilos volt a főzés, mosás, varrás, állatok befogása stb. Mosni már karácsony első napjától január 2-ig nem lehetett, mert – a száradni kitett bőrök példáján – a felakasztott száradó ruhák sok elhullott állatot jelentenek a következő évre.
– Ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért az emberek tartózkodtak a veszekedéstől, verekedéstől.
– Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, a megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Tilos baromfihúst enni, mert az elkaparja vagy elrepíti a szerencsét, a disznóhús viszont előtúrja azt. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.
– A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. Újévkor házról házra jártak a felnőttek és a gyerekek, akik vidékenként különböző tréfás köszöntőket eszeltek ki. Természetesen akadtak komoly évértékelő vagy életreceptet tartalmazó köszöntők is.

2016
Végy tizenkét hónapot, tisztogasd meg bosszúságtól, keserűségtől, félelemtől! Mindegyiket osszad 30-31 részre úgy, hogy egész évre éppen kitartson! Minden napot osszál el úgy, hogy egy rész munka, két rész öröm, humor és pihenés mindenképpen maradjon! Végy három púpozott evőkanál reménykedést, egy evőkanál toleranciát, némi kis iróniát és egy csipetnyi tapintatot! Öntsd le az egészet bőségesen szeretettel, majd díszítsd fel egy csokornyi figyelmességgel, és szervírozd egy pohárka emlékezettel!

christmas-934167_960_720

JANUÁR 6., VÍZKERESZT
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.
Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A házszentelés neve koleda volt. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elment. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket. Az emberek egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé.

JANUÁR 18., PIROSKA NAPJA
Ehhez a naphoz szintén időjárási regula fűződik:
Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!
Piroska napjához házasságjósló hiedelem is kapcsolódik: az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

ice-562684_960_720JANUÁR 21., ÁGNES NAPJA
Ágnes napjához is időjárási regula fűződik: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. Egyes vidékeken a várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. Karácsonyfát díszítettek fel a legények, és azzal mentek a lányokhoz köszönteni:
Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,
máma tartják patrónus napjukat.
Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,
a házigazdára, a gazdasszonyára.
Éljen, éljen, éljen sokáig.

house-951209_960_720

JANUÁR 22., VINCE NAPJA
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.

JANUÁR 26., PÁL NAPJA
A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, a bibliai Saul megtérésére utalva. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
Ha Szent Pál ideje tiszta, bőven terem mező, puszta.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/5. (januári) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .